Mitől tud egy női kommunikátor 10-20-30 évig hiteles maradni? Hogyan kommunikál a legtöbb női előadó, előadásmódját, nyelvhasználatot, beszédének minőségét tekintve?
Mitől jó, meghatározó a történelem nagy női kommunikátorok kommunikációs stílusa?
Hatékony kommunikáció összetevői
A kommunikáció – vagy annak hiánya – különbséget tehet siker és kudarc között.
A hatékony kommunikáció olykor cselekvésre ösztönöz másokat, máskor pedig motiválhat egy közösséget, zökkenőmentessé tehet egy folyamatot és új gondolkodásmód magjait ültetheti el mások fejében.
Kommunikációs készségeink csiszolásához, vegyük szemügyre a világ legjobb kommunikátorait is.
Akik között szép számmal voltak olyan nők is, akik, ha megszólaltak, a szoba életre kelt. Energiával telt meg egy köztér vagy helyiség.
Gyakran okos nonverbális kommunikációval alakítottak ki érzelmi kapcsolatot a közönséggel és sosem vonták el a figyelmüket túlságosan begyakorolt gesztusokkal vagy trükkökkel.
- Mitől jó, meghatározó a történelem nagy női kommunikátorok kommunikációs stílusa?
- Mitől tudnak 10-20-30 éven át hitelesek maradni?
- Hogyan kommunikálnak ők, beleértve a hatalmi pozíciójukat, szenvedélyes előadásmódjukat, a kulcsfontosságú pontok ismétlését és a humor felhasználásának módját illetően?
Hanyatló beszédek?
A tömegkommunikációs eszközök fejlődésével a politikai beszédek már nemcsak egy szűk közösséget értek el, hanem ezreket, sőt milliókat. A beszédeket már szerte a világon élőben is sugározták.
Nézők millió láthatják és hallhatják Michelle Obama mindig céltudatossággal, stílusérzékkel és humorérzékkel előadott beszédeit. Vagy az amerikai retorika az 1900-as évek legjobb száz beszéde közül a 35. helyen számon tartott beszédét, amelyet Hillary Clinton 1995-ös előadásában hallhattunk. (Az ENSZ égisze alatt rendezett Nők IV. Világkonferenciáján, Pekingben hangzott el.)
Ennek ellenére még mindig tartja magát a vélemény, miszerint a szónoklás művészete egyre hanyatlik. Peggy Noonan – Ronald Reagan legemlékezetesebb beszédeinek szerzője – szerint a modern kori szónoklatok ironikus ellenmondást hordoznak magukban: minél robbanásszerűbben nő a képességünk, hogy terjesszük őket, értékük annál jobban csökken.
A XX. század nagy beszédei (The Penguin Book of Twentieth-century Speeches, Brian MacArthur, Penguin Books, London, 1999)
Pedig kimagasló beszédek ezek.
Gondoltad volna, hogy a sikeres női kommunikátorok egyedi beszédeinek egyik titkos összetevőjét a nemek közti különbségben kell keresni?
Férfi és női kommunikációs különbségek
A nők és férfiak különböznek a kommunikációs stílusokban, a befolyásolási taktikákban.
A XX. század történetét nemcsak a világháborúk határozták meg, de a női egyenjogúságért folytatott küzdelmek és a rasszizmus elleni harc is. Több olyan politikai beszéd hangzott el ebben az időszakban is, amelynek hatása máig érezhető és ezek kulturális hivatkozási pontokká váltak.
Ezek közül a legelső történelmi esemény a női felszabadító mozgalom, egy kiterjedt feminista mozgalom volt, három hullámban megvalósulva.
Mindegyik hullám valamilyen módon hozzájárult a nemi diszkrimináció leküzdéséhez, de nemcsak a nemek közötti egyenlőség megteremtésében volt sikeres, de egy fontos megfigyelésre is szert tett, miszerint:
A férfiak és a nők pszichológiailag különböznek abban, ahogyan viselkednek és más-más stílust képviselnek, ha megpróbálnak másokat befolyásolni.
Ezek a nemek közötti különbségek a kommunikációban és a befolyásolási taktikákban is hatással vannak.
Ezzel a témával kapcsoltban az alábbi kutatási területek léteznek:
- stílusok,
- tudományos kutatások
- és népszerű irodalom.
Az akadémiai, tudományos kutatás a főbb beszélgetési jellemvonásokra világít rá, a beszélgetési stílusok közötti főbb stilisztikai különbségekre összpontosít. A népszerű irodalom rámutat a férfiak és nők kommunikációs stílusában megbújó gyakori buktatókra és konfliktusterületekre is a nemek közötti különbségeket illetően.
A nők kifejezőbbek, kísérletezőek és udvariasak a beszélgetésben, míg a férfiak határozottabbak és hataloméhes viselkedés jellemzi őket (Basow és Rubenfield, 2003).
Deborah Tannen mutat rá arra, hogy a férfiak úgy tekintenek a beszélgetésekre, mint amivel kizárólag létrehoznak valamit (üzenetet, információt), fenntartják vele a státuszukat vagy kifejezik vele a dominanciájukat egyes kapcsolatokban.
A nők viszont látják a beszélgetés célját.
Ami nem más, mint a bensőséges kapcsolatot létrehozása és megerősítése a másik féllel. (Gray, 1992; Tannen, 1990)
Egy kutatás összességében arra próbál rámutatni, hogy a nők általában szociálisan „érzelmesebbek” a másokkal való interakciókban, míg a férfiak függetlenségre törekednek.
És érzelemmentesebbek. (Chodorow, 1978; Dinnerstein, 1977; Eagly1987; Grilligan, 1982; Miller, 1976).
John Gray népszerű könyvét ajánlom ebben a témában (Men are from Mars, Women are from Venus: egy gyakorlati útmutató a kommunikáció javításához és annak eléréséhez, amit szeretnénk.)
Ez a könyv ügyesen vázolja fel a kommunikációs stílusok közötti különbségeket férfi és nő között.
Gray könyve az irodalom egyik legfontosabb etalon alkotása a nemek közötti kommunikációs különbségekről. Ugyanis eltérő igényeik, céljaik és értékrendjük van, ha kommunikációra adják a fejüket.
DE miért hoztam fel ezt a témát?
A nőket összességében jobb kommunikátornak tekintik.
Míg a férfiak elsősorban cél- és eredményközpontúak, a nők kapcsolat-orientáltak és a közelség és az intimitás fontossága a más emberekkel való interakciókban meghatározza a kommunikációjukat.
Talán ez a különbség is hozzájárul ahhoz, hogy a világ legnagyobb női beszédei kimagaslóan szenvedélyesek.
„Az emberi jogok női jogok, és a nők jogai emberi jogok, egyszer s mindenkorra.”
Az idézet az 1900-as évek legjobb száz beszéde közül a 35. helyen számon tartott Hillary Clinton 1995-ös beszédéből van, ami azért is érdekesség, mert a first lady olyan embereket utasított maga mögé a listán, mint John F. Kennedy vagy Franklin D. Roosevelt elnökök.
Pedig Kennedy beiktatási beszéde – a legendás „retorikai elemeivel” közel 14 perc alatt ragadta magával a közönségét 1961.január 20-án, 12.51-kor a Capitolium fehér lépcsőjén.
Mindösszesen alig 14 perc. És 1364 szó.
A tartalmon kívül sokak szerint a helyesen megválasztott hatásszünetek, a helyes levegővétel, a hangsúlyok, a testbeszéd és mimika, épp annyira fontos részét képezték a beszéde sikerének, mint maga a tartalom.
A Clinton-adminisztráció után is jelentős politikai tisztségeket vállaló Hillary beszédében szintén erős üzenetet közvetített: a nők a világ összes országában – legyen az szegény vagy gazdag, demokratikus vagy antidemokratikus – ugyanazt akarják. Azaz, a férfiak egyenrangú társai legyenek a politikában, gazdaságban és a társadalomban.
Az önbizalom és a beszéded hatékonysága növelhető.
Csoportos beszédtechnika tréning: tanulj és fejlődj az összetartozás élményével!
Ami közös a női szónokokban
1996-ban az akkor már lemondásra kényszerített miniszterelnököt, Margaret Thatchert kérték fel arra, hogy a fultoni Westminster Egyetemen mondja el gondolatait az öreg kontinens múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A Vaslady világpolitikáról festett képe sötét és bíráló jellegű volt. Kifejtette, hogy bár a hidegháború befejezését mindenhol optimizmus és remény kísérte, a háborús konfliktusok korántsem múltak el.
Mary Church Terrell
„Mit jelent színesnek lenni az Egyesült Államok fővárosában” című beszéde 1906. október 10-én hangzott el. 50 évvel a polgárjogi mozgalom teljes ereje előtt egyike volt az első afroamerikai nőknek, akik főiskolai diplomát szereztek.
Életét a DC oktatási rendszerében és a fekete nők jogaiért folytatott harcban töltötte. Jellemző beszéde részletezte az általa és más afroamerikaiak által az ország fővárosában tapasztalt diszkriminációt és rasszizmust.
Barbara Bush
„Choices and Change” bevezető beszéde 1990. június 1-jén a Wellesley College-ban hangzott el. A diákok elégedetlenek voltak, mert Bush Alice Walker szerzőt váltotta fel, miután ő visszalépett a szónok szerepétől, de a First Lady még a leghevesebb tüntetőit is elhallgattatta, amikor megjelent a Szovjetunió First Ladyjével, Raisa Gorbacsovval.
Maga a beszéd élesen foglalkozott a hallgatói kritikákkal, és arra buzdított minden diákot, függetlenül a céljaiktól, hogy a kapcsolatokat helyezzék előtérbe mindenekelőtt.
Elizabeth Glaser
Talán ennél is emlékezetesebb beszéd volt „Beszéde az 1992-es Demokrata Nemzeti Kongresszuson” (1992. július 14-én New Yorkban).
Glaser az AIDS-járvány korai szakaszában kapta el a HIV vírust, miután szülés közben fertőzött meg egy transzfúziót követően.
Ráadásul mindkét gyermekének átadta az anyatejjel vagy még méhen belül. Miután lánya hét évesen elhunyt az AIDS-ben, Glasner és két barátja megalapította a Gyermek AIDS Alapítványt. Beszédében úgy jellemezte a kérdést, hogy az „nem politika”, hanem a „törődés válsága”, márpedig az, hogy nem tud a politika megbirkózni a témával.
Beszéde azokból a leckékből állt, amelyeket elhunyt lányával kapcsolatban tanult meg. Miután Glaser elmeséli, hogyan kapta el az AIDS-et, beszédét azzal vezeti fel, hogy „Ma azért vagyok itt, mert ez élet-halál kérdése”.
„Pontosan négy évvel ezelőtt a lányom meghalt AIDS-ben.”
Különleges hangnemet használ a komolyság érzékeltetésére, egyszerűen kijelenti, hogy nem csak azért fordul a Demokratikus Konvekcióhoz, hogy megpróbáljon változtatni, hanem azért, mert tennie kell valamit, ami változást hozhat, mert az élete múlik rajta. Felhívja a figyelmet az AIDS témájára, és azt az érzést kelti az emberekben, hogy ez rájuk vagy szeretteikre is ugyanúgy veszélyes lehet. Glaser sürgettető felhangja mindvégig kulcsszerepet játszik beszédében.
Egy híres film alapján talán neked is ismerős a filmekből Eva Perón „Lemondás Argentína alelnökségéről” c. beszéde, amely 1951. augusztus 31-én az argentin rádióban hangzott el.
A Madonna főszereplésével készült filmből is ismert Eva „Evita” Perón a szegénység gyermekkorából egészen a First Lady-i szerepéig jutott el. Rendkívül aktív volt First Ladyként, segített a nőknek szavazati jogot szerezni, támogatta férje perónista mozgalmát és rendszeresen találkozott a szegényekkel.
Korabeli celeb lett az országában, annyira híres, hogy 1951-ben férje mellett bejelentette azt is, hogy jelölteti magát az alelnöki posztra. Örömük azonban rövid ideig tartott. A rák miatt nem indulhatott a tisztségért, ahogy ezt beszédében bejelenti.
Híres női kommunikátorok stílusa
Csak néhány megfigyelhető beszédvonás a fenti beszédeket is illetően.
A nők három legfontosabb kommunikációs erőssége között van:
- a képesség a testbeszéd olvasására és a nonverbális jelzések felvételére;
- a jó hallgatási készség;
- az empátia hatékony kimutatása.
A nők „melegebb” testbeszédet mutatnak a közönség irányába.
Úgy beszélnek, hogy fejüket és törzsüket a résztvevőkkel szembe fordítják. Gyakran előrehajolnak, mosolyognak, sőt, a közönséggel szinkronizálják mozdulataikat. Bólintanak és egy személyes beszélgetésnél is gyakran megdöntik a fejüket. A nők érzelmesebbnek tűnnek, mert legalább öt hangszín használatára képesek beszéd közben – és hangjuk jobban megemelkedik a stressz hatására.
Beszédei során például Margaret Thatcher határozott hangnemet képviselt, üzenetét magabiztosan és tekintélyesen adta elő. Thatcher mindig is szókimondásáról volt híres. Az első női brit miniszterelnök volt, aki meglehetősen sok férfi energiával kommunikált, az „agresszivitást” érzékelheted is a nyilvános beszédeiben.
Ez lehetett az oka, hogy többet tanácsolták neki, hogy mutasson több személyes erőt beszédben és dolgozzon egy hiteles és bensőséges előadáson. Vigye bele a személyiségét a beszédbe. (Ezt vélheted felfedezni a Britain Awake (Iron Lady) beszédében is.
A beszédkészége fejlesztése érdekében Thatcher állítólag még Laurence Oliviert is meglátogatta, hogy segítsen a személyiség kivetítésében beszédén, hangján keresztül. Tanácsai között szerepelt, hogy igyon meleg vizet citrommal és mézzel megspékelve.
Thatchernek Gordon Reece televíziós producer egyszer azt tanácsolta, hogy változtassa meg imázsát és a nyilvános beszédhez való hozzáállását. Ehhez tudatosan csendesítse hangját, beszéljen lassabban, és menjen közelebb a mikrofonhoz. Mert ezáltal meghittebb lesz a beszéde.
Összefoglaló
A nők könnyen eltévednek a történelmi retorika tengerében. Rendszeresen alulmaradnak minden idők legnagyobb beszédei közvélemény-kutatásaiban is a történelem „férfias” súlyával szemben. Pedig rengeteget tanulhatunk a női kommunikátoroktól.
Kitűnni a tömegből, emlékezetesnek lenni és beszédünkkel könnyű, ha tudod, hogy mit és hogyan csinálj. Valamint csinálod is.
Akik szeretnék elérni, hogy beszédük hatása mérhető legyen libabőrben, jól érző örömködésben, emlékezetsségben, azok tudatosan foglalkoznak a beszédtechnikával és a beszédfejlesztéssel.
Ha pedig nem szeretnél lemaradni cikkeimről, korlátozott létszámú, újonnan induló tréningjeim időpontjáról, iratkozz fel!
Feliratkozom!
