Beszédtempó jellemzői: így hat negatívan a felgyorsult beszédünk a kommunikációnkra

20 évenként percenként tíz szóval növekszik a beszédünk. Ükanyáink idejéhez képest – amikor még az első Ford autó is újdonságnak számított –, világunk egy szárítógéppé alakult. Forgunk körbe- körbe, miközben naponta teljesen kifacsar minket az élet. Mindent teljes gőzzel végzünk, lendületből élünk. Padlógáz és magunk mögött hagyjuk a ráérősséget. Nem meglepő, hogy beszédünk is felvette az „élet tempóját”. De vajon javunkra válik a felgyorsult beszédtempó? Egy ismert gyorsíró szakember figyelte meg, hogy 20 évenként körülbelül percenként tíz szóval növekszik a beszédünk. (Lompoc Review, XI. évfolyam, 5. szám, 1929. július 2) Tény, hogy egyre több inger zúdul ránk, ezért sok szempontból többet látunk, tapasztalunk, mint elődeink, de vajon ez automatikusan gyorsabb gondolkodást és beszédet eredményez? Hat ez a beszédtempó jellemzőire is?

Mi a közös a 150, 155, 250, 350 és 586 számokban?

A számok azt takarják, hogy hány szót zsúfolsz be egyetlen percbe, amikor beszélsz. Lehetsz átlagos beszélő, árverező, középiskolai vitafórum résztvevője, vagy akár a Föld egyik leggyorsabban beszélő embere. A számaid ennek függvényében alakulnak. A legtöbb ember beszéde percenként 150-160 szót tartalmaz. De hajlamosak vagyunk arra, hogy erre még inkább rákapcsoljuk és megnöveljük azt, ha idegesek vagy izgatottak vagyunk. A beszédtempó növekedését ilyenkor természetesnek érezzük. Ami nem természetes, az az, hogy a beszédünk megmarad felgyorsult állapotában, amitől úgy tűnhet, mintha önbizalomhiányosak lennénk. Ha elsieted a szavaidat, azok hajlamosak ’egymásra bukni’. A beszéd elkentebb lesz. Mindeközben kemény munkának érezheted a szándékod, hogy lassabb legyél és nem is szívesen tartasz szüneteket. Talán még emlékeztek John Moschitta Jr.-re az 1980-as évekből, aki mindenütt jelen volt a televízióban. Számos cég reklámjában is szerepelt, köztük volt a Mattel és a FedEx is. A kézbesítő cég „Fast Paced World” című műsorát az elmúlt évtizedek egyik legfeltűnőbb reklámjaként tartják számon. A „Fast Paced World” nem véletlenül az évtizedek egyik legfeltűnőbb reklámja. Természetesen a szürke hétköznapokban kevés ember beszél ennyire gyorsan, de az biztos, hogy szépen tükrözi az óriási kontrasztot a 1900-as évek első felében jelenlévő beszédtempóhoz képest. A Váratlan utazás 1990-től 1996-ig vetített kanadai televíziós filmsorozat a Prince Edward-sziget lakóinak életét mutatja be 1903 és 1912 között. A sorozat forgatókönyvének párbeszédei, illetve a sorozat magyar hangja is viszonylag jól sikerült. Igyekeztek korhűen, hitelesen bemutatni a XX. század elején élők választékosabb szókincsét és lassabb beszédtempóját. Váratlan utazás – a csepürágás mint családi hagyomány

Miért gyorsult fel beszédtempónk?

A felgyorsulás folyamata az elmúlt egy-két évtizedben tovább fokozódott. A szakemberek számtalan okot sorakoztatnak fel a főbb bűnök között. Talán leginkább a közösségi média hatását emelik ki mindannyian. Az itt felbukkanó egyszerűsítő és sokszor közönségesebb stílus átszivárog a mindennapi kommunikációba is. Annak érdekében, hogy alkalmazkodhassunk a felgyorsult életmódhoz, bevállaltuk a pongyolává vált beszédet.

Hogyan tesz minket a technológia gyorsabb beszélővé?

Ha megkérdezném, hogy mennyi adatot hozunk létre naponta, vélhetőleg megközelítő számot sem tudnál mondani. Az észbontó statisztikák, amelyeket mindenkinek el kell olvasnia, ebben a Forbes cikkben olvasható. Naponta 2,5 kvintimillió bájt adat keletkezik jelenleg, de ez csak folyamatosan bővül.

A Snapchat felhasználók 527 760 fényképet osztanak meg.
4 146 600 YouTube-videót néznek meg a felhasználók.
456 000 tweetet küldünk a Twitteren.
Az Instagram-felhasználók 46 740 fotót tesznek közzé.

Egyetlen nap. Lássuk be agyunk nem tud lépést tartani vele. A felgyorsult beszéd annak is az eredménye, hogy túlterhelt agyunk megpróbál többet belesűríteni ugyanannyi időbe. Központi idegrendszerünk nem erre van kialakítva. Az emberi agy 124-130 wpm tempóval képes a legjobban megérteni a beszédet.

Mi a beszédtempó, mit is jelent az a wpm?

Beszédtempó (wpm) = teljes szavak / percek száma A YouTube, TikTok és az Instagram rövid idő alatt gyorsabb és gyorsabb tartalomgyártásra sarkall. Ez is hatással van a beszédedre.

Immunissá válunk a gyorsaságra

Egyes műsorvezetők szinte villámgyorsan beszélnek. Valójában a média tele van gyorsbeszélőkkel a talk show-któl a híradókig. A szövegek, a tweetek és a technológiai apróságok is egyre gyorsabbá teszik a kommunikációt és ahhoz, hogy lépést tarthassunk vele, gyorsabban kell beszélnünk a mindennapi életünkben. Legalábbis érezzük a gyorsulás szükségességének jeges leheletét a hátunk mögött. Ray Hull a kansasi Wichita Állami Egyetem kommunikációs tudományok és kommunikációs zavarok professzora kutatásokat végzett az emberi idegtudomány és a beszéd területén.

„Egy évtizeddel ezelőtt – mondja –, a tanárok, a családtagok és a társadalomban élők beszédtempóját körülbelül 145 szó/perc beszédtempóra mértem, ami az emberi beszéd átlagos tempója.

Ma már biztosan nem ezt tapasztaljuk. Az emberek általában 160-180 wpm tempóval beszélnek.”

A mai fiatalok „bennszülöttként” jelennek meg a felgyorsult világban, az idősebb generáció még emlékszik a lelassultabb világra, sőt beszédük is tükrözi azt.

Az életkor hatással van a beszéd háttérzaj melletti feldolgozásának képességére?

Egy kutatásba fiatalabb és idősebb felnőtteket vontak be, hogy különböző „felgyorsított” mondatokat különböző szintű háttérzaj mellett hallgassanak meg. Bár a két korcsoport nem különbözött szignifikánsan a halkabban elhangzott mondatok pontos jelentésének meghatározásában, az idősebb résztvevők kevésbé tolerálták a háttérzajt, mint a fiatalabbak. Mit jelent ez pontosan? A beszéd feldolgozása – életkorral összefüggőn – lassulhat egyes embereknél, sőt a zavaró hangok hiányosságokat okozhatnak a beszédfeldolgozásban. Az időseknek nehéz dolguk lehet azokkal az emberekkel, akik gyorsan beszélnek, különösen telefonon. Tun, PA (1998). Gyors, zajos beszéd: Életkori különbségek a gyors beszéd háttérzajjal történő feldolgozásában. Psychology and Aging, 13 (3), 424–434. Megfigyelések és kutatások szerint, amikor elérjük a 30-as éveink közepét, központi idegrendszerünk belassul és egyre kevésbé vagyunk képesek megérteni a gyorsan beszélő embereket. A beszédtempó jellemzői közül érdekes információ, hogy körülbelül 73 éves korunkra olyan hallgatási képességekkel rendelkezünk, mint egy hároméves.

Hogyan hat a felgyorsult beszédtempó negatívan a kommunikációnkra?

Sérül a megértés, a hallgatóság lemarad arról, amit mondasz. A kiejtés renyhesége megnehezítheti a hallgatóság számára, hogy megértse, amit mondasz. A beszéd során gyakran levágjuk a szóvégeket, összemossuk a szavakat vagy megszüntetjük a szüneteket. Mi lesz ennek az eredménye? Néha csak a felét értik annak, amit mondunk. A profi nyilvános előadók ezért különböző technikákat alkalmaznak annak biztosítására, hogy szavaikat meghallják, megértsék és végül emlékezzenek is rájuk.

A gyerekek beszédtempójának jellemzői

Thoroczkay Miklósné, a gyógypedagógiai, logopédiai szakmában elismert szakember egy korábbi MTI interjúban – a beszéd felgyorsulásáról beszél. Ő úgy fogalmazott, hogy amíg 30 évvel ezelőtt egy másodperc alatt átlagosan 11 hangot ejtettünk ki, ma ez a szám már 15-16 hang. Mivel ez egy korábbi interjú volt, 2020-as évekre ez a szám – biztosra vehetjük – valamelyest növekedett már. Mivel a tempós életünk miatt állandóan sietünk, nem artikuláljuk megfelelően a hangokat, kicsit motyogó lesz a beszédünk, ráadásul a hangsúly is sokszor pontatlan. Romlik az összhatás és a beszéd összképe.

A digitális világ ráadásul az írásbeli kommunikációt; a rövidítések, az emoji-k használatát preferálja. A kommunikációban mellőzzük a nonverbális eszközöket, kispadra kerül a mimika, a kézjelek, a szemkontaktus.

Talán nem meglepő, hogy már óvodáskorban is sok gyerek szorul logopédiai segítségre. Ezért létfontosságú, hogy amikor otthon, családon belül beszélgetünk, helyes és jó minták alapján tegyük azt. A meseolvasás aranyat érő hozzávaló lehet ebben a küldetésünkben. Vegyük figyelembe, hogy minden életkorban, különböző szituációkban bizonyítanunk kell. Méghozzá szóban is. Már a 13-14 évesek számára is az egyik legnagyobb kihívás a szóbeli felvételi, amikor idegen helyzetben kell bizonyítani. Az írásbeli alatt csendben, a gondolatokba temetkezve lehet megoldani a feladatokat. De szóban már nincs ez így. Itt a tantárgyi tudás mellett rengeteget nyom a latban az átadási képesség. A felvételiztető tanárok nemcsak az elméleti tudást nézik, hanem a szóbelin megfigyelik a viselkedésmintákat, az érzékenységet, a fogalmazási készséget és a hatáskeltést is. Ezért veszek én is részt a Fesztelen Felvételi programban. Itt olyan szakemberekkel dolgozok együtt, akik évtizedek óta azzal foglalkoznak, hogy kiszabadítsák a bennünk lévő értékeket a jó kommunikáció által. Igyekszem átadni a „hogyan beszéljünk” tudását: a hangerő, légzés és kifejező megszólalás kapcsán is. A diákokkal folyamatos gyakorlással mélyítjük a tudást és folyamatosan javítjuk, finomítjuk a rossz berögződéseket.

Te milyen gyorsan beszélsz?

Ahhoz, hogy megtudd, hogyan viszonyulsz a mai, körülbelül 175 wpm-es tempóhoz, ki kell számítanod a wpm-et. Beszédtempó (wpm) = teljes szavak / percek száma Ehhez szükséged lesz a teljes beszédidődre és a szavak számára is. Vegyél elő egy elhangzott prezentációt vagy bármilyen hangfelvételt magadról, valamint a Microsoftot, és máris könnyen elkészítheted a prezentációd átiratát. Ezt átviheted a szövegszerkesztő programba, például a Wordbe, hogy megkapd a szószámokat. Ezután oszd el a szavak számát a percek számával, hogy megkapd a wpm-et. Macerásnak tűnhet, de megéri elvégezni. Ha tudod, hogy milyen a beszédtempód átlagosan, máris elkezdheted tudatosan használni a prezentációd, felszólalásod során. Ugyanis a beszédtempó megváltoztatásával befolyásolhatod a közönség figyelmét, kiemelhetsz hangsúlyos részeket vagy nyomatékosíthatsz is egyes információkat. Ahelyett, hogy drámaian sóhajtoznál, felemelnéd a kezed, és azt mondanád, hogy „senki sem ért meg engem”, tedd oda a magad részét, hogy segíts az embereknek megérteniük téged.

Beszédtechnika gyakorlatok

Nyitottabb ejtés, érthetőbb beszédhez vezet. Ehhez hasznos információ, hogy a beszédhangok helyes időtartamának érzékeltetése kiemelten fontos a beszédben. A magán- és a mássalhangzók rövidségének vagy hosszúságának tudatos megkülönböztetésére érdemes edzeni magunkat. A magánhangzók és a mássalhangzók időtartamának a pontos ejtésére az alábbi gyakorlatokkal emlékeztethetjük magunkat:

Mondjunk magánhangzópárokat intenzív, jól megformált ejtéssel. Pl.: i-í, o-ó, ö-ő, a-ú, i-á.
Olvassunk fel szólásokat vagy idézeteket csak magánhangzóval. Pl.: Akinek nem inge, ne vegye magára → A i e e i e, e e e a á a.
Mondjuk közismert mondókákat, nyelvtörőket, verseket, csak magánhangzókkal hangoztatva.
Azokat a szavakat, amelyeket a köznyelv gyakran helytelenül használ, gyűjtsük össze, gyakoroljuk. Ilyenek például: órakor, szalagavató, utána, bakancs, szőlő.