ADHD jelentése – Kommunikációs akadályok és tévhitek

Tartalomjegyzék

Mintha bekötözött szemmel navigálnál egy nyüzsgő városban? Az ADHD nem csak a figyelem és az impulzuszavarokról szól. A beszédet is befolyásolhatja.

A figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD) magával hozhatja a gondolatok állandó zümmögését, a beszélgetésekre való összpontosítás folyamatos küzdelmét és a részletekre való visszaemlékezés nehézségeit. Ezek pedig döcögős kommunikációhoz vezetnek.

 

„Miért kell ismételnem magam, már tízszer elmondtam.”

„Térj már a lényegre.”

„Hüüü, ezt már megint elfelejtettem befejezni.”

 

Egy beszéd csak egy jéghegy csúcsa.

A saját élmény-, tapasztalat- és értékvilágunkból eredő szubjektív elemeink alkotnak ilyenkor ítéletet mások felett. És előfordulhat, hogy egy idő után mi magunk is elkezdjük elhinni a stigmákat.

Ne ítélj a felszín alapján!

Egy ADHD-s kommunikációja egy kanyargós hegyi ösvényre emlékeztet, amin áthaladva minden kanyarban váratlan akadályok lépnek fel. Az agyuk másképp van bekötve, mint másoké. Az ADHD-vel élő embereknek gondot okozhat pusztán az is, hogy elég jól írják körbe gondolataikat ahhoz, hogy színesen fejezzék ki mindazt, amit mondani szeretnének. Eközben fontos információkról maradhatnak le, amikor másokkal beszélgetnek. Miért? Ahhoz, hogy megértsük őket, álljon itt egy kulcsmondat.

 

Versenyistállóba születtünk.

Az elvárások szorításában, a mérlegre pakolás kultúrájában el se gondolkodunk azon, hogy egyes beszédproblémákkal küzdő emberek durva viselkedése mögött a „bunkóságon kívül” egészen más okok is meghúzódhatnak.

Amikor egy ADHD-s tinédzser vagy felnőtt beszélget veled és hirtelen abbahagyja a beszélgetést a mondat közepén csak azért, hogy válaszoljon egy értesítésre a telefonján – tapintatlanságnak tűnhet.

De valóban az?

Az ismerős munkatárs állandóan elkésik és te máris intelligens formába burkolt sértésnek ítéled meg. A szervezetlen, feledékeny ismerősöd kapcsán rendre a fejed csóválod.

Hm, lehet, hogy az emberek nem is „lusták”, „felelőtlenek” vagy „hülyék”? A figyelemhiányos hiperaktivitási zavar nem csak gyermekkori probléma.

Szervezési és priorizálási nehézségek, koncentrációs zavarok, állandó nyugtalanság, halogatás, rendszeres késés, impulzivitás, feledékenység, szétszórtság a felnőtt társas kapcsolatokat és a munkahelyi szituációkat is megizzasztja.

Bárkinek lehetnek hangulati ingadozásai, lehetnek szétszórt napjai, elvesztheti a fókuszt; de előfordulhat egy élethelyzet, amikor ezekkel minden nap találkozik valaki.

Ha ADHD-je van.

ADHD felirat táblára tűzve

Mi az ADHD?

Az ADHD egy agyi, idegrendszeri fejlődési rendellenesség. Rendszerint gyerekkorban szökik szárba, de a tünetek az esetek több mint háromnegyedében felnőttkorban is megmarad.

Az ADHD-s embereknek gondot okozhat a figyelem, az impulzív viselkedés szabályozása (konkrét eredmények átgondolása nélkül) vagy túlságosan aktívak lehetnek.

 

Az ADHD rövidítése pontosan

Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar.

Azaz adult attention deficit hyperactivity disorder, ennek rövidítése az ADHD.

Az orvostudomány először 1902-ben dokumentált kifejezetten figyelmetlenséget, impulzivitást és hiperaktivitást produkáló gyermekeket. Azóta számos nevet adtak már neki, beleértve a minimális agyi diszfunkciót, a gyermekkori hiperkinetikus reakciót és a figyelemhiányos rendellenességet (hiperaktivitással vagy anélkül).

A jelenlegi elnevezése tükrözi a rendellenesség figyelmetlenségi aspektusának fontosságát, valamint egyéb jellemzőit, például a hiperaktivitást és az impulzivitást.

 

Az ADHD tünetei sakkban tarthatnak

Az érintett személyeknek nehézségei vannak a figyelem, a fókusz, az önkontroll, az önszabályozás és/vagy a mozdulatlan üléssel kapcsolatban.

Izegnek-mozognak, babrálnak.

DE kihat a beszédükre is.

 

Figyelmetlenség

Az ADHD-s felnőtteknél a figyelmetlenség többféleképpen nyilvánulhat meg a kommunikáció során:

  • A beszélgetésekben szétszórtak: Gyakran elkalandozhatnak, ami hiányos megértéshez és gyakori ismétlés szükségességéhez vezethet.

  • Az aktív hallgatás nem erősségük: A figyelmes, aktív hallgatás és más jelek (non-verbális) értelmezése, a bevonódás kihívást jelenthet, ezek félreértésekhez vezethetnek.

  • Probléma a témafókuszálással: A figyelem meglóg, így a beszélgetések más irányt vesznek, szervezetlenség jellemzi a beszédüket.

  • Az információfeldolgozás nehézségei: A szóban kiadott feladatok, utasítások megjegyzése kihívást jelenthet, további időt és pontosítást igényelhet.

  • Feledékenység: A megbeszélt fontos részletek könnyen elfelejthetők (frusztráció).

 

Hiperaktivitás

A hiperaktivitás gyakran nyug(hat)talanságban nyilvánul meg, ami befolyásolja a kommunikációt:

  • Izgatottság: Az állandó nyugtalanság elvonhatja mind az egyén, mind a hallgató figyelmét (pl.babrálás).

  • Türelmetlenség: Türelmesen várni, hosszan figyelni arra, hogy mások megszólaljanak, vagy sorra kerüljenek a beszélgetésben, kihívást jelenthet (előre szaladnának).

  • Energiabomba: Az energiaszint szabályozásának nehézségei túl gyors beszédtempóhoz vezethetnek (nehezített megértés).

  • Az utasítások követésének nehézségei: A nyugtalanság megnehezítheti a folyamatos figyelmet igénylő feladatok elvégzését.

 

Impulzivítás

Az impulzív viselkedés jelentősen befolyásolhatja a kommunikációt, ami a következőkhöz vezethet:

  • Félbeszakít másokat: A gondolatok kirontása megszokott – mielőtt mások befejeznék a beszédet – és ez tiszteletlenség érzését keltheti.

  • Nem gondolják végig, mielőtt kinyítják a szájukat: A gondolatok megfogalmazásának nehézségei gyakori félreértésekhez és nem megfelelő megjegyzésekhez vezethet.

  • Csapongó beszéd: A türelmetlenség és az impulzivitás nem várja be a beszélgetőtársat, átfedések jönnek létre a beszélgetésekben, a témákban. 

  • Az érzelmek kontrollálásának nehézségei: Az erős érzelmek könnyen kifejezésre juthatnak a beszélgetések során.

 

Almási Kitti klinikai szakpszichológus beszélget Labancz Dániel klinikai szakpszichológussal az ADHD témakörét boncolgatva. Dániel saját maga is felnőtt ADHD-s szakember.

Tehát mik az ADHD-s felnőttek gyakori kommunikációs nehézségei?

  • Kifejező nyelvi nehézségek: a gondolatok világos megfogalmazása, a megfelelő szavak megtalálása állandó problémát jelent, a gondolatok koherens mondatokba rendezésébe szinte belebicsaklik a beszédük.
  • Receptív nyelvi nehézségek: az információfeldolgozásban, az összetett utasítások megértésében zsákutcába kerülhetnek.

  • Kommunikációs kihívások a hétköznapokban: A nonverbális jelzéseket rendre félreértelmezhetik, a társadalmi árnyalatok, finom beszédkülönbségek, utalások megértésének nehézségei miatt „problémásnak” láthatják őket mások.

  • Vezetési funkciókkal kapcsolatos kihívások: a gondolatok megtervezésében és rendszerezésében, az időmenedzsmentben gyakran vesztésre állnak. Ez egy végrehajtó funkció az „agymenedzserünkként” működik, koordinálja gondolatainkat, cselekedeteinket és tervezési képességünket.

Nincs rá gyógymód, de a legtöbb ADHD-s ember egész életében kordában tudja tartani a tüneteit és figyel a beszéd-, nyelv- és kommunikációs készségeinek fejlesztésére.  

 

Az ADHD okai

Az ADHD oka(i) és kockázati tényezői egyelőre ismeretlenek, de a jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy a genetika fontos szerepet játszik.  

Más lehetséges okokat és kockázati tényezőket is tanulmányoztak a kutatók, többek között: agysérülés, az anya a terhesség alatt vagy fiatal korban környezeti kockázatoknak való kitettségének (pl. ólom) befolyását. Az alkohol és dohányzás szerepét a terhesség alatt; a koraszülött vagy alacsony születési súly jelentőségét.

Viszont egyelőre egyértelműen kizárható a közkedvelt tévhit, miszerint a túl sok cukorfogyasztásnak, tv-nézésnek vagy a neveltetésnek és társadalmi/környezeti tényezőknek (mélyszegénység, családi viszály) bármi közük lenne az ADHD-hez.

Egyes szakértők azzal érvelnek, hogy amit ADHD-nek nevezünk, az valójában „civilizációs betegség”.

 

Vajon én is ADHD-s vagyok, mit mond az ADHD-teszt?

Ma már számos kvíz és önismereti teszt létezik, amivel közelebb lehet kerülni a válaszokhoz, de pontos diagnózist csakis szakember tud felállítani (pszichiáter). Kizárólag kompetens szakember, egy alapos kivizsgálást követően.  

Azonosítás és megfelelő kezelés nélkül azonban az ADHD súlyos következményekkel járhat, kezdve a gyerekkori iskolai kudarcokat, a kapcsolati zavarokat, a depressziót, párkapcsolati problémákat, a munkahelyi kudarcokat.

ADHD egyéb viselkedési tünetei a SOTE szerint


A Semmeilweis Egyetem egy Diagnosztikai Interjút tett közzé a felnőttkori ADHD diagnózisa felállítása kapcsán. (A diagnosztikus interjú a felnőttkori ADHD felmérésére (DIVA) a DIVA Foundation, Hága, Hollandia (2010. augusztus) kiadványa. Az eredeti magyar fordítást Dr. Félegyházy Zsolt (MD, PhD) és Szomolai Dóra készítette, melyet a Zádory rendelő támogatott.)

Az ADHD tünetei általában korai gyermekkorban jelentkeznek (12 éves kor előtt) túlzott motoros aktivitással, impulzivitással, figyelmetlenséggel és aktív viselkedéssel. Sok ADHD-s gyermeknél előfordulhatnak enyhe késések a beszédben, a motoros készségekben vagy a szociális fejlődésben, amelyek nem részei az ADHD-nek, de gyakran együtt fordulnak vele elő.

Egy diagnózis felállításakor a gyermekeknek legalább hat vagy több tünetet kell produkálniuk a rendellenességből; a 17 éves vagy idősebb serdülőknél és a felnőtteknél legalább ötnek kell jelen lennie.

 

Az ADHD tünetei három csoportra oszthatóak:

  1. túlnyomórészt figyelmetlen,
  2. hiperaktív-impulzív
  3. és kombinált.

A kombinált esetén az első két típus tünetei egyformán jelen vannak. Felnőtteknél a figyelemhiányos zavar gyakran egészen másképp néz ki, mint a gyermekeknél – és tünetei minden egyénnél egyediek lehetnek.

 

Felnőttkori ADHD tünetei

Számos ADHD-s felnőttet soha nem diagnosztizálnak. Pedig a tünetek izzasztó kihívás elé állítja őket a munkahelyen, otthon vagy párkapcsolatban.

Néhány példa a Semmelweis tanulmányból:

 

  • Hibákat vét hanyagságból vagy lassan dolgozik, hogy elkerülje a hibákat
  • Nem olvassa el az instrukciókat megfelelően
  • Gyorsan szétszóródik a figyelme a saját gondolatai miatt
  • Nehezére esik végignézni egy filmet vagy kiolvasni egy könyvet

 

  • Késik, rossz az időérzéke
  • Sokat izgul és beszél
  • Halogatja a dolgokat, így kicsúszik a határidőből
  • Elhagyja tárcáját, kulcsait vagy naptárját


  • Gyakran elfelejt dolgokat
  • Nehezére esik kizárni a külső ingereket; szűrni/szelektálni az információt
  • Nehezére esik nyugodtan ülnie, izeg-mozog a lába, babrál
  • Mások megjegyzik, hogy beleavatkozik dolgaikba


  • Gyorsan ráun egy munkahelyre, sok rövididejű állása volt
  • Impulzívan kezd-, vagy szakít meg kapcsolatokat
  • Gyenge a szervezőkészsége (az otthon, az iroda, az asztal vagy az autó rendkívül rendetlen és zsúfolt)

 

A korai felnőttkorban az ADHD depresszióhoz, hangulati vagy magatartási zavarokhoz és szerhasználathoz vezethet.

Sokuk teljesítménye nem egyenletes a munkahelyen vagy a karrierjük során; nehézségei vannak a napi kötelezettségekkel; kapcsolati problémákat tapasztal; és krónikus frusztráció, bűntudat vagy hibáztatás érzései lehetnek úrrá a mindennapjaikon.

 

ADHD jelei és kezelése – van rá gyógyszer?


A legtöbb esetben az ADHD a viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés kombinációjával kezelhető legjobban. Az óvodás korú (4-5 éves) ADHD-s gyermekek számára a viselkedésterápia és különösen a szülők képzése javasolt, mint a kezelés első frontja – még a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt.

Az ADHD standard kezelése felnőtteknél jellemzően gyógyszeres kezelést, oktatást, készségképzést és pszichológiai tanácsadást foglal magában.

Stimulánsok használatát. A tanulmányok azt mutatják, hogy az ADHD-s felnőttek körülbelül kétharmadának, akik ezeket a gyógyszereket szedik, jelentősen javulnak a tünetei.

Kusza gondolatok kavarognak a fej felett

ADHD konkrét tünetei a beszédben, mitől olyan zavaros?

Az ADHD számos különböző módon befolyásolhatja a beszéd- és nyelvi készségeket és mindenkit másképp érinthet. Mivel az ADHD két kulcsfontosságú nyelvterületre gyakorol ​​hatást, amit fentebb említettem.

  1. Kifejező nyelv: Beszéd és írásbeli kommunikáció, valamint a nyelvtan és szókincs használata (gondok adódnak a gondolataik és szóbeli narratíváik rendszerezésében)
  2. Receptív nyelv: A beszélt és írott nyelv megértése

 

Néhány tipikus séma a beszédhibák kapcsán:

  • rendezetlen gondolatok miatti furcsa beszéd
  • nyelvtani hibák (zavaros írás is)
  • témavált(ak)ozások
  • mások félbeszakítása

Máshogy is halljuk őket:

  • gyakorta rendkívül gyors beszédtempóval
  • olykor dadogva
  • szóismétléssell
  • motyogással vagy túlzott hangerővel
  • gyakoribb szünetekkel

 

Az ADHD-s embereknél nagyobb az artikulációs, a beszéd folyékonyságával kapcsolatos problémák kialakulásának kockázata. A beszéd minősége és folyékonysága zavaróan nehezen követhető és értékelhető lehet.  

Mivel az ADHD-s egyén azon dolgozik, hogy rendszerezze gondolatait a beszéd közben, gyakori a több töltelékszó használata vagy a hangok/szavak ismételgetése (időt nyer).

Ez gyakran félreértésekhez vezethet mások részéről, valamint türelmetlenséget és frusztrációt válthat ki bennük. DE nemcsak az ADHD-sban, hanem a beszélgetőpartnerban is.  Aki megpróbálja megérteni őt.

Nagyfokú koncentrációt igényelhet a beszélgetés.

A beszédhangjuk általános tónusának csökkenését a logopédia mérsékelheti, a beszéd- és nyelvi készségeinek, valamint koncentrálóképességének javulását eredményezve.  

Szintén gyakori a hallás utáni megértés problémája, és előfordulhat, hogy az egyén elveszíti a beszélgetés ívét, így egész részeket vagy részleteket kihagy.

Ilyenkor úgy érezhetjük, hogy a „másik nem figyel”.

Az ADHD következtében a beszélt nyelv megértésének nehézségeit gyakran hallásfeldolgozási zavarként diagnosztizálják náluk, pedig a legtöbb információ ugyan bejut (nincs vele gond), a végrehajtó funkció hiányosságai miatt viszont már rosszul kezelik az információkat.

 

Miért beszélnek olyan sokat az ADHD-s felnőttek?

Az ADHD-s emberek gyakran kifacsarják belőled a válaszokat, türelmetlenül félbeszakítanak, túl nagy hangerővel beszélnek.

Túl vibrálóak.

A figyelemelterelés vagy impulzívság gyakoribb előfordulása miatt nehézségekbe ütközhet a szabályok betartása, annak ellenére, hogy ők is ismerik és megértik őket. Számukra ez nem választott magatartásbeli viselkedés. Mint ahogy a gyakran tapasztalt viselkedés sem:


  • Olyan helyzetekben beszél, mikor nem szabadna
  • Könnyen pökhendi lesz társaságban
  • Túl hangos a különböző szituációkban
  • Nehezére esik halkan beszélni


  • Olyan sokat beszél, hogy környezete elunja
  • Úgy ismert, mint aki folyamatosan és folyamatosan csak beszél
  • Nehezére esik befejeznie a beszédet
  • Nem ad elég teret másoknak a beszélgetésekben


  • Sok szóra van szüksége, hogy elmondjon valamit
  • Fecsegős, ami a szívén az a száján
  • Kimondja a dolgokat, mielőtt gondolkodna
  • Befejezi mások mondandóját

 

  • Tapintatlan
  • Nehezére esik kivárni a sorát beszélgetésekben
  • Gyenge önkontrollal rendelkezik (addiktív hajlam)

 

Ők szóról szóra küzdenek meg azzal, hogy érthetőek és megfelelően hallhatóak legyenek minden felszólalásnál. Mégis sorra vesztik el az emberek a fonalat, amikor megszólalnak. Idegesek, túl hangosan indítanak.

Bármely tétű élethelyzetről is legyen szó, lefagyva várakozni a biztos veszteség receptje.

A beszédtechnika segíthet az ADHD-ben is?

A beszéd a világ legtermészetesebb dolga az emberiség számára, pedig roppant összetett folyamatról van szó. A beszédtechnikával megtapasztalod, hogy a sikertelenségre megértő segítség társul.

Bárki, aki ADHD-ban szenved, hasznos lehet, ha egy tapasztalt és hozzáértő beszédtanárhoz fordul.  A beszédterápia segít az ADHD-ban szenvedőknek azáltal, hogy új készségeket és technikákat tanít meg.

ADHD beszédre gyakorolt ​​hatásának csökkentésére alkalmasok a beszéd- és artikulációs gyakorlatok, a hallottak megismétlése vagy újrafogalmazása, a beszéd lassításának gyakorlása és az írott üzenetek áttekintése rendszerint még az elküldése előtt.

Segíthet az ADHD beszédbeli különbségeinek kezelésében, például helyes mérték, hangerő, tisztaság megtalálásában, a témánál maradásban, az aktív hallgatásban, szókincsépítésben.

Ha mások kritikái elbizonytalanítanak, énképed túlzottan negatív a „hibáid következtében”, félsz új dolgokba kezdeni, akkor a beszédtechnika segíthet abban, hogy a beszéded többé ne a bizonytalanságod jelzőlámpája legyen. A beszédtechnika fejlesztése ezért egy önismereti út első lépése vagy állomása. A beszédtechnika segíti a kibontakozást, önbizalmat ad és magabiztosabbá tesz a kommunikációban.

 

Tanulmányok a témában

Picture of Ruff-Kiss Ágnes
Ruff-Kiss Ágnes

Beszédtechnika tanár, beszédtréner

A következő felületeken is megtalálsz:

Hírlevél

Ha pedig nem szeretnél lemaradni cikkeimről, korlátozott létszámú, újonnan induló tréningjeim időpontjáról, iratkozz fel!

Feliratkozom!

Videós tananyag

Hatásos Kommunikáció Mesterkurzus

Minden karizmatikus kommunikátor valahol elkezdte.

Bővebben
Íratkozz fel Hírlevelemre!