Improvizációs készség fejlesztése – így hat ki a beszédedre

Improvizációs készség a talpon maradás gondolkodásának művészete. Menet közben kitalálni – ez minden ember számára nélkülözhetetlen készség! Mit fejleszt, miért jó és miért alkalmazd a beszédtechnika vonatkozásában, ha a beszédfejlesztés egyébként is a „Tedd meg!” listád aktív része? Vajon segít abban, hogy megtaláld, hogyan legyél magabiztos, ha meg kell szólalnod? Hogyan segíthet az improvizáció, hogy hallasd a hangod? Bárki tud improvizálni…? Íme, az igazság. Improvizáció. Megborzongsz, amikor meghallod? A szorongásos rohamhoz hasonló tüneteket okoz az ötlet nálad is, hogy elmozdulsz a kevésbé „tervezett” irányába – és kilépsz a személyes kreativitás vadvilágába? Nem vagy egyedül ezzel. Talán az énekesek és hegedűművészek ugranak be elsőre a szó hallatán, hiszen leginkább a zenei világban vagy színművészetben megszokott az „improvizálás”. Ellenben az élet számos területén improvizálunk nap mint nap. Tényleg mindenki tud improvizálni? Az évek során gyakran hallottam ezeket a mondatokat számos embertől: „Nem tudok improvizálni. Soha nem tanultam meg improvizálni. „ Egyetlen dolgot már előre jó leszögezni az improvizáció kapcsán: ez nem olyan dolog, ami „vagy van, vagy nincs”.

Mi az improvizáció szó jelentése?

Rengetegen leragadnak annál, hogy az improvizáció egy évszázados művészeti forma, amelyet főleg az előadóművészetben használnak; a színészi és zenei hagyományok mentén. Ennél fontosabb információ, hogy az improvizáció egy készség. Nem pedig mágikus erő, amely néhány kiválasztott ember számára elérhető. Ha ebben az apró dologban máris megváltoztatod a gondolkodásmódodat, az hozzájárulhat a további sikeredhez. Mivel az improvizáció egy készég, nem árt tudni azt sem, hogy mi is pontosan a készség. A készség

a jelenlegi tudásod hatékony és könnyed felhasználásának képessége a végrehajtásban vagy a teljesítményben.
ügyesség vagy koordináció.
egy fejlett adottság vagy képesség.

Mivel a fenti definícióban sehol nem látod a tehetség vagy a veleszületett képesség szót, néhány könnycseppel kísért sajnálkozó megerősítés is várhat még magára. Az improvizáció a

tudás,

a tanult

és a fejlett képesség

szavakkal áll erős szimbiózisban. Ha az improvizációt készségként tekinted, máris adott a tény: megvan a lehetősége mindenkinek – némi gyakorlattal és megszerzett tudással – megtanulni sikeresen improvizálni. Neked is. És arra is, hogy milyen módon, formában improvizálj. Eleinte lehet, hogy idegennek és kényelmetlennek találod, de nem ez az első randid lesz az igazán fontos visszacsatolás a témában; hanem az, hogy onnantól kezdve mennyire vagy hajlandó dolgozni a fejlődéseden. Mivel az improvizáció egy készség, ezért fejleszteni szükséges. És habár az improvizáció elsajátítható készség, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy holnaptól Nobel-díjra érdemes verzióban tudjuk majd mi is megvalósítani. Mint minden képességen, ezen is tovább kell dolgozni és azután is szükséges megőrizni.

Milyen további képességeket fejleszt az improvizáció?

Az improvizáció számos módon fejleszti az ember kreativitását, mentális rugalmasságát és gondolkodási képességét. Az improvizáció gyakran arra összpontosít, hogy az ember személyes tudatosságát behozza „a pillanatba”, és az éppen végrehajtott cselekvésének, reakciójának a mélyreható megértését is továbbfejlessze. Az improvizáció tanulásának előnye, hogy számos különböző szinten fejlesztheted magad, tapasztalati úton. Az interaktív gyakorlatok és tevékenységek révén az ember képes megtapasztalni a tanulást

intellektuális,
fizikai
és érzelmi szinten.

Rendszeres gyakorlással képes leszel önmagadra reflektálni és jobb döntéseket hozni. Ez a személyes fejlődésed nemcsak azt eredményezheti, hogy jobb improvizátor leszel, hanem ezen fejlesztett képességedet és a tanulást életed minden területére is ki tudod vetíteni, át tudod vinni. Legyen szó személyes kapcsolatokról, szakmai munkáról vagy az iskolai életről és akár a beszédedről is. Olyan kulcsfontosságú életkészséget ad át, amelyre minden területen szükséged lehet. Daniel Goleman, az Érzelmi intelligencia című könyv bestseller szerzője azt állítja, hogy az életben a siker 80%-ban érzelmi intelligencián és 20%-ban technikai tudáson múlik. Bármi is legyen igaz a statisztikából, nyilvánvalóan fontos, kulcsfontosságú, hogy képesek legyünk társas lényként kezelni önmagukat és más emberekkel fenntartott kapcsolatainkat. Valamint az is, hogy az igényünk is meglegyen rá.

Az improvizáció a tükröd lehet

Az improvizációs gyakorlatok és tevékenységek tükörként működnek. Lehetővé teszik, hogy láthasd önmagad, és észrevedd a gondolataidat, érzelmeidet, viselkedésed és képességeidet. Az improvizáció fejleszti az embert.

Önbizalom és önelfogadás terén.
Koncentrációs és koncentráló képesség kapcsán.
Képessé válik alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez.
Bátrabb lesz.
Gondolkodová teszi őt.
Segít a személyes felelősség tudatosításában a meghozott döntések kapcsán.
Erősségei és fejlődési lehetőségei kiélesednek előtte.
Képessé teszi új nézőpontból látni a dolgokat.
Fejleszti a saját testtudatosságát, azt, hogyan mozog a térben és hogyan olvassa le mások testbeszédét, mit üzen a beszédével.

Tehát képessé tesz új ötletek generálására, a spontanitásra. Sőt, képes leszel kockázatot vállalni és leküzdeni a kudarctól és a megítéléstől való félelmedet, képessé tesz az elvárásoktól való elszakadásra. Kihasználod az intuícióidat és bízni fogsz természetes alkotói ösztöneidben. Képessé tehet arra is, hogy nyitottabbá válj más ötletekre, azok támogatására vagy építeni azokra; és ami a legfontosabb, képessé tesz a problémákat új és más módon megoldani.

Improvizációs gyakorlatok és beszédtechnika

„Évek munkája kell ahhoz, hogy jóvá válj az improvizációban” (Lehrer, 2012:102). Az improvizációban az alacsony készségről a magasra való átállás azt jelenti, hogy bővítjük a rendelkezésére álló készségek repertoárját (Barrett, 1998 ; Vera és Crossan, 2005). A nyilvános beszédkészség fejleszthető improvizációs technikák segítségével is, ugyanis nyilvános beszédedben is vannak olyan technikák, amelyek hatékonyabbá tehetik az üzenet közvetítését. Az improvizációs technikák pedig abban segíthetnek, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb előadásmódot. Megmutathatod nekik a szenvedélyedet és lelkesedését akár a hangoddal, hangszíneddel, beszédtempóddal, arcmimikáddal és a testbeszéddel. Ez a gyakorlatsor is segít benne:

Gyakorold a beszéd különböző módokon történő elmondását – változtass közben a hangod ütemén, erején, és hangszínén.

Próbáld meg különböző érzelmekkel kifejezni a beszédedet, pl. izgatottabban, szenvedélyesen, dühösen.

Olvass a stílusban: próbáld meg különböző stílusokban előadni a beszédet vagy olvass fel egy történetet különböző érzelmi színezettel. Ez a módszer tökéletes a vokális változatosság megismeréséhez – amire minden nyilvános előadónak szüksége van.

Csoportban a szakértői interjúk páros tevékenységét is kipróbálhatod. Az egyik személy a szakértő, a másik a kérdező lesz és a saját szakmádról kell beszélned.

Minden szituációban csiszolhatod a helyes beszédtechnikát: a testi alkalmasság, izomtónus, gesztus, légzéstechnika, artikuláció szempontjából is.

Improvizációs játékok

Az improvizátorok mindig a semmiből alkotnak világokat. Az elképzelés, majd annak leírása, hogy mi létezik és történik a körülöttük lévő világban az, ami életre kelti a rögtönzött történetet. Az improvizátorok egy egész világokat képzelnek el, amelyekhez kapcsolódhatnak – tele emberekkel, helyekkel és tevékenységekkel, amelyek aztán együttesen léteznek a közönség elméjében, miközben létrejönnek. A szinkronszínészek például munka közben lényegében képzeletbeli emberekkel beszélgetnek. Azáltal, hogy beelélik magukat, hogy kivel beszélnek, hol vannak, és milyen körülmények között, a szinkronszínész teljes mértékben megtestesítheti a karakterét. Minden beszélgetés az életben egy improvizáció, ami azt jelenti, hogy mindannyian improvizátorok vagyunk, nemcsak cégvezetők, színészek, vállalkozók vagy diákok. Nemcsak a hétköznapi beszélgetéseid improvizációk, de tudatosan is választhatsz „helyzeteket”, amelyekben gyakorolhatsz. Az improvizációs játékok segíthetnek változatosan megközelíteni a jelenetet/forgatókönyvet/dialógust/előadást, egészen más körülményeket teremtve. Bizalommal. A bizalom ugyanis elengedhetetlen feltétele egy olyan biztonságos tér megteremtésének, amelyben a kockázatvállalás és a kreativitás képességünk fejlődhet. Az improvizáció biztonságos teret biztosít új dolgok kipróbálására akár olyan közönség előtt, amely támogatni és bátorítani fog. A tapasztalati tanulás egyik formája épp az, ahol egy játék formájában, vagyis álarcok nélkül tanulhatsz. A természetes (cél)viselkedésedet megmutatva tanulsz magadról valami újat, miközben gyakran a viselkedésed mozgatórugóira és következményeire is új fény vetül.

Improvizációs tréning, létezik?

Ha csatlakozol egy improvizációs csoporthoz vagy improvizációs órákat veszel, akkor kilépsz a személyes teredből és komfortzónádból (fizikailag és érzelmileg is). Ilyen például a Momentán Társulat, az Itt és Most Társulat vagy az ImproSOKk. Kilépsz a személyes kis teredből, esetleg felállított határokból és csatlakozol másokkal együttműködve a szokatlanhoz. Az improvizáció egy biztonságos tere a saját képzeleted határainak feszegetésére. Egy szórakoztató útja az önmegvalósításnak. Ha kisebb csoportokban veszel részt a különféle játékokban és rövid feladatokban, akkor akár „fiktív” szituációkban gyakorolhatod azokat a beszédeket, megnyilvánulásokat, felszólalásokat, amiktől „élesben” még ódzkodsz. Úgy tűnik, hogy a csoportmunka fontos tényező a szorongásszint csökkentésében, egy kutatás szerint. Egy több mint 200 egyetemi és középiskolás diák körében végzett felmérés során arra az eredményre jutottak, hogy általában a kiscsoportos szóbeli tevékenységeket részesítjük előnyben. A kisebb csoportok jobb légkört, szorosabb társadalmi kapcsolatokat eredményeztek. A spontán beszédtevékenységek, mint például a játékok és a szerepjátékok pedig csökkentik a szorongást. A beszédtechnika fejlesztése egy önismereti út első lépése vagy állomása, ami segíti a kibontakozást, önbizalmat ad és magabiztosabbá tesz a kommunikációban. Beszédtanárként éppen ezért én soha nem a beszédállapotot „kezelem”, hanem magát az embert.

Az embert, akinek van egy adott személyisége, nyitottsága vagy zártsága és ebből próbálom a legjobbat kihozni. A beszéd személyiségünk egy része, ezért van jelentősége annak, mennyire hitelesen és pontosan fejezzük ki magunkat.

Ősszel a Momentán Társulat improvizációs hétvégéjén jártam

Az improvizáció, mint terápia hasznos elemei között van a csoportkohézió

Csökkenti ugyanis a szorongás tüneteit és javítja az önbecsülést. Az improvizációs tevékenység a beszéd megszeretésének, bizalom növelésének egyik módja. Az improvizációs technikák gyakorlása segít megszokni az új helyzetekre való reagálást egy kicsit szórakoztatóbb módon.

A beszéded ugyanis mindig is önmagad legjobb kifejezőeszköze volt és lesz.

Jobb beszéd, jobb önbizalmat és emberi kapcsolódásokat eredményez. Ezt tapasztalják azok is, akik már megismerték a beszédfejlesztésben rejlő önfejlesztéssel bíró erőt. A hang és a fizikai önkifejezés használatának megtanulása felbecsülhetetlen érték. Erre a csoportos képzés eredményes verziója, hiszen egy kényelmes és egyszerű módja a tényfeltárásnak, a gyakorlásnak és a barátságos és segítőkész, extra mennyiségű visszajelzéseknek. Ráláthatsz a kommunikációs nehézségeidre, megkaphatod hozzájuk a megoldókulcsot és máris abba az irányba mozdulhatsz el a fejlődésben. Ha az emlékezetes és bizonytalan helyett önbizalomteljes és hatásos lennél, neked ajánlom a Csoportos Beszéderő képzésemet (max. 8-10 fő).