Mi a retorika jelentése?
A szónoklás és a meggyőző beszéd elmélete és gyakorlata. A görög rhétor („szónok”) szóból ered. Az ókori görög demokráciában, a bíróságokon és a népgyűléseken alakult ki, mert ott valószínűségekkel, érvekkel kellett meggyőzni másokat (A. Jászó 2015).
Magyarul szónoklattannak is hívják. A szónok az, aki nyilvánosan beszél, és hatni akar a hallgatóságra. A retorikus vagy retorikai szó pedig azt jelenti, hogy valami a meggyőző beszédhez tartozik. Néha lekicsinylő éllel is használják: „ez csak retorika”, vagyis szép szó, tartalom nélkül.
A retorika három alapeleme: étosz, pátosz, logosz
Arisztotelész szerint a meggyőzés három úton jön létre: a beszélő jellemén (étosz), a hallgató érzelmi állapotán (pátosz) és magán az érven (logosz) keresztül (Rapp 2022). Ezekről külön cikkünk van, példákkal: étosz, pátosz, logosz.
A beszéd három fajtája
Arisztotelész három műfajt különít el, helyszín és cél szerint (Rapp 2022). A mai helyzeteink is ide sorolhatók.
- Tanácsadó beszéd: a népgyűlésben, arról, mit tegyünk a jövőben. Ma: üzleti javaslat, vezetői megbeszélés.
- Törvényszéki beszéd: a bíróságon, arról, mi történt. Ma: vád, védekezés, hibakeresés egy projektben.
- Bemutató (alkalmi) beszéd: dicsér vagy elmarasztal, például ünnepi vagy gyászbeszéd. Ma: pohárköszöntő, búcsúbeszéd.
A szónok öt feladata
A klasszikus retorika öt lépésre bontja a beszéd elkészítését (A. Jászó 2015; Burton é. n.). Ez ma is jó ellenőrzőlista.
- Feltalálás. Mit mondj? Gyűjtsd össze az érveket, példákat, tényeket.
- Elrendezés. Milyen sorrendben? A rossz sorrend a jó érvet is elveszíti.
- Kidolgozás. Hogyan fogalmazd meg? Itt jönnek a szavak és a stílus.
- Emlékezetbe vésés. Hogyan jegyezd meg? Ma ez: vázlat, felkészülés, próba.
- Előadás. Hogyan mondd el? Hang, tempó, szünet, tekintet.
A szónoki beszéd felépítése
A klasszikus retorika hat részt különböztet meg (Burton é. n.):
- Bevezetés: figyelmet kelt, és megalapozza a hitelességedet.
- Tények ismertetése: mi a helyzet, mi történt.
- Felosztás: mit fogsz mondani, milyen részekben.
- Bizonyítás: a saját érveid.
- Cáfolat: az ellenvetések megválaszolása.
- Befejezés: összefoglalás és érzelmi zárás, amit hazavisznek.
Nem kell minden beszédnek ezt követnie, és egy rövid hozzászólásból több rész kimarad. A sorrend logikája viszont jó vázat ad.
Tanítható-e a szónoki hatás?
Milyen a jó szónok? És lehet-e tanulni?
A jó szónok világos, igazodik a hallgatóhoz, ért a témájához, és a hangjával is tud bánni. Ez a lista hagyományos, nem mért.
A tanulhatóságról viszont vannak mérések.
Antonakis és munkatársai (2011) két kísérletben tanítottak karizmatikus kommunikációs eszközöket. A munkatársak és a független értékelők is javulást láttak, és a résztvevőket inkább tartották vezetőnek. Egy kis, 42 fős kísérletben virtuális valóságban, háromszori ismétléssel gyakorlók jobban magyarázták el a feladatot, mint a csak otthon készülők (Bachmann és mtsai. 2023). A beszédtől való félelemre is hatnak a pszichológiai módszerek, 30 randomizált vizsgálat összesítése szerint (Ebrahimi és mtsai. 2019).
Magyarul: a szónoklat nem veleszületett ajándék. Ezek kis minták, és nem mindenre vonatkoznak, de egy irányba mutatnak: gyakorlással javul. Az A. Jászó Anna által leírt felkészítés is erre épül: folyamatos gyakorlás, előgyakorlatok, érvelő fogalmazások, szóbeli előadások.
Retorikai eszközök
A retorikai eszközök, más néven alakzatok és szóképek, a kidolgozás eszköztárába tartoznak. Több száz van belőlük, ez itt a leghasznosabb csoport. A példák saját példák.
Ismétlés
- Alliteráció: azonos kezdőhang. „Bort, búzát, békességet.”
- Anafora: azonos szó a mondatok elején. „Nem azért jöttünk… Nem azért maradtunk…”
- Párhuzam: azonos mondatszerkezet. „Korán kezdtük, későn végeztünk, jól csináltuk.”
- Hármasság (trikolon): három elem, fokozódó ritmussal. A fenti mondat ilyen is.
Kép
- Metafora: azonosít. „Az idő folyik.”
- Hasonlat: kimondja a hasonlítást. „Csendes, mint a templom.”
- Szinekdoché: rész az egész helyett. „Száz fejre kell ebédet főzni.”
- Metonímia: a kapcsolódó dolog neve. „Olvastad Aranyt?”
- Megszemélyesítés: emberi tulajdonság másnak. „A szerver ma nem akar dolgozni.”
Ellentét és mérték
- Antitézis: szemben álló gondolatok. „Könnyű elkezdeni, nehéz befejezni.”
- Oximoron: ellentétes szavak egy kifejezésben. „Hangos csend.”
- Túlzás (hiperbola): „Ezerszer elmondtam már.”
- Szándékos alulfogalmazás (litotész): „Nem volt rossz.”
- Irónia: mást mond, mint amit gondol. „Csodás idő a piknikhez.”
Kérdés és szerkezet
- Költői kérdés: nem vár feleletet. „Ki ne akarna több időt?”
- Felvetés és válasz: kérdezel, és te felelsz. „Mi a baj? Nem az ár, hanem a határidő.”
- Elhallgatás: a hallgató fejezi be. „Ha ezt megtudja a főnök…”
- Eufemizmus: finomabb szó a nyersebb helyett. „Elbocsátás” helyett „leépítés”.
Híres szónokok és szónoki beszédek
Az ókor két nagy szónoka Démoszthenész (i. e. 384–322), az athéni államférfi, és Cicero (i. e. 106–43), a római politikus és jogász. Arisztotelész nem elsősorban szónok volt, hanem a retorika elméletének egyik legfontosabb szerzője.
Néhány sokat elemzett újkori szónoki beszéd, tárgyilagosan, a retorikai megoldásokra figyelve:
- Martin Luther King: „I Have a Dream” (1963). A címadó mondat anaforaként ismétlődik, ez adja a beszéd ritmusát.
- John F. Kennedy beiktatási beszéde (1961). Híres mondata tükrözött szerkezetre épül: „Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád…”.
- Nelson Mandela védőbeszéde (1964). Törvényszéki beszéd a Rivonia-perben, amelyben kijelenti, hogy kész meghalni az eszményéért.
Ha példát keresel egy saját beszédhez, ezeket a teljes szöveg alapján érdemes elolvasni, ne csak a kiragadott idézetből.
Hogyan fogj hozzá?
- Egy mondatban: mit akarsz elérni? Ha ez nincs meg, a többi hiába szép.
- Kinek mondod? Mit tud már, mitől tart, mit akar?
- Három érv. A legerősebb az elejére vagy a végére.
- Egy kép vagy történet. Hogy megmaradjon. Ehhez jó egy anekdota.
- Egy ellenvetés. Mondd ki te, és felelj rá.
- Próbáld el hangosan. A leírt mondat és a kimondott nem ugyanaz.
A kísérletek kis mintájúak, és karizmát vagy prezentációs teljesítményt mértek, nem magát a retorikát. Az öt feladatról és a beszéd részeiről szóló felosztás hagyományos, ezért a források kissé eltérhetnek. A példamondatok saját példák, a beszédekről szóló megjegyzések általános ismeretek. Az élő vagy mai politikai szereplőket szándékosan kihagytuk.
Gyakori kérdések
Mit jelent a retorika?
A meggyőző beszéd elméletét és gyakorlatát. Magyarul szónoklattannak is nevezik.
Melyek a retorikai eszközök?
Olyan nyelvi megoldások, amelyek hatásosabbá teszik a beszédet, például a metafora, az alliteráció, az anafora, az antitézis vagy a költői kérdés.
Hogyan épül fel egy szónoki beszéd?
Klasszikusan bevezetés, tények ismertetése, felosztás, bizonyítás, cáfolat, befejezés. Rövid beszédben ezek össze is vonhatók.
Ki volt a leghíresebb ókori szónok?
A két legismertebb Démoszthenész és Cicero. Arisztotelész főként a retorika elméletével vált meghatározóvá.
Tanulható a retorika?
Igen. Az ókori iskolák is erre épültek, és mai kísérletek szerint a karizmatikus kommunikáció elemei is taníthatók.
Források
- Adamikné Jászó Anna (2015): Hogyan készítsük fel tanítványainkat a szónokversenyre? Anyanyelv-pedagógia, 8(4), 34–42. doi.org/10.21030/anyp.2015.4.4
- A. Jászó Anna (2015): Retorikai kutatások Magyarországon. Magyar Nyelv, 111(3), 257–271. doi.org/10.18349/magyarnyelv.2015.3.257
- Rapp, C. (2022): Aristotle's Rhetoric. Stanford Encyclopedia of Philosophy. plato.stanford.edu/entries/aristotle-rhetoric
- Burton, G. O. (é. n.): Silva Rhetoricae. Brigham Young University. rhetoric.byu.edu
- Antonakis, J., Fenley, M., Liechti, S. (2011): Can Charisma Be Taught? Tests of Two Interventions. Academy of Management Learning & Education, 10(3), 374–396. doi.org/10.5465/amle.2010.0012
- Bachmann, M., Subramaniam, A., Born, J., Weibel, D. (2023): Virtual reality public speaking training: effectiveness and user technology acceptance. Frontiers in Virtual Reality, 4. doi.org/10.3389/frvir.2023.1242544
- Ebrahimi, O. V., Pallesen, S., Kenter, R. M. F., Nordgreen, T. (2019): Psychological Interventions for the Fear of Public Speaking: A Meta-Analysis. Frontiers in Psychology, 10. doi.org/10.3389/fpsyg.2019.00488



