Retorika: A meggyőzés művészete

Mi a retorika, és mitől lesz valaki jó szónok? Retorikai eszközök, a szónoki beszéd felépítése, híres szónokok és beszédpéldák – közérthetően.

A képen híres szónokok láthatóak pop art stílusban
Retorika: a meggyőző beszéd tudománya és gyakorlata. Nem régi görögök magasztos beszéde, hanem az, ahogyan egy tárgyaláson, prezentáción vagy akár egy baráti vitán megszólalsz. Két és fél ezer éve tudjuk, hogy tanulható.

Mi a retorika jelentése?

Retorika

A szónoklás és a meggyőző beszéd elmélete és gyakorlata. A görög rhétor („szónok”) szóból ered. Az ókori görög demokráciában, a bíróságokon és a népgyűléseken alakult ki, mert ott valószínűségekkel, érvekkel kellett meggyőzni másokat (A. Jászó 2015).

Magyarul szónoklattannak is hívják. A szónok az, aki nyilvánosan beszél, és hatni akar a hallgatóságra. A retorikus vagy retorikai szó pedig azt jelenti, hogy valami a meggyőző beszédhez tartozik. Néha lekicsinylő éllel is használják: „ez csak retorika”, vagyis szép szó, tartalom nélkül.

A retorika három alapeleme: étosz, pátosz, logosz

Arisztotelész szerint a meggyőzés három úton jön létre: a beszélő jellemén (étosz), a hallgató érzelmi állapotán (pátosz) és magán az érven (logosz) keresztül (Rapp 2022). Ezekről külön cikkünk van, példákkal: étosz, pátosz, logosz.

A beszéd három fajtája

Arisztotelész három műfajt különít el, helyszín és cél szerint (Rapp 2022). A mai helyzeteink is ide sorolhatók.

  • Tanácsadó beszéd: a népgyűlésben, arról, mit tegyünk a jövőben. Ma: üzleti javaslat, vezetői megbeszélés.
  • Törvényszéki beszéd: a bíróságon, arról, mi történt. Ma: vád, védekezés, hibakeresés egy projektben.
  • Bemutató (alkalmi) beszéd: dicsér vagy elmarasztal, például ünnepi vagy gyászbeszéd. Ma: pohárköszöntő, búcsúbeszéd.

A szónok öt feladata

A klasszikus retorika öt lépésre bontja a beszéd elkészítését (A. Jászó 2015; Burton é. n.). Ez ma is jó ellenőrzőlista.

  1. Feltalálás. Mit mondj? Gyűjtsd össze az érveket, példákat, tényeket.
  2. Elrendezés. Milyen sorrendben? A rossz sorrend a jó érvet is elveszíti.
  3. Kidolgozás. Hogyan fogalmazd meg? Itt jönnek a szavak és a stílus.
  4. Emlékezetbe vésés. Hogyan jegyezd meg? Ma ez: vázlat, felkészülés, próba.
  5. Előadás. Hogyan mondd el? Hang, tempó, szünet, tekintet.

A szónoki beszéd felépítése

A klasszikus retorika hat részt különböztet meg (Burton é. n.):

  1. Bevezetés: figyelmet kelt, és megalapozza a hitelességedet.
  2. Tények ismertetése: mi a helyzet, mi történt.
  3. Felosztás: mit fogsz mondani, milyen részekben.
  4. Bizonyítás: a saját érveid.
  5. Cáfolat: az ellenvetések megválaszolása.
  6. Befejezés: összefoglalás és érzelmi zárás, amit hazavisznek.

Nem kell minden beszédnek ezt követnie, és egy rövid hozzászólásból több rész kimarad. A sorrend logikája viszont jó vázat ad.

Tanítható-e a szónoki hatás?

Milyen a jó szónok? És lehet-e tanulni?

A jó szónok világos, igazodik a hallgatóhoz, ért a témájához, és a hangjával is tud bánni. Ez a lista hagyományos, nem mért.

A tanulhatóságról viszont vannak mérések.

MIT MOND A KUTATÁS?

Antonakis és munkatársai (2011) két kísérletben tanítottak karizmatikus kommunikációs eszközöket. A munkatársak és a független értékelők is javulást láttak, és a résztvevőket inkább tartották vezetőnek. Egy kis, 42 fős kísérletben virtuális valóságban, háromszori ismétléssel gyakorlók jobban magyarázták el a feladatot, mint a csak otthon készülők (Bachmann és mtsai. 2023). A beszédtől való félelemre is hatnak a pszichológiai módszerek, 30 randomizált vizsgálat összesítése szerint (Ebrahimi és mtsai. 2019).

Magyarul: a szónoklat nem veleszületett ajándék. Ezek kis minták, és nem mindenre vonatkoznak, de egy irányba mutatnak: gyakorlással javul. Az A. Jászó Anna által leírt felkészítés is erre épül: folyamatos gyakorlás, előgyakorlatok, érvelő fogalmazások, szóbeli előadások.

Retorikai eszközök

A retorikai eszközök, más néven alakzatok és szóképek, a kidolgozás eszköztárába tartoznak. Több száz van belőlük, ez itt a leghasznosabb csoport. A példák saját példák.

Ismétlés

  • Alliteráció: azonos kezdőhang. „Bort, búzát, békességet.”
  • Anafora: azonos szó a mondatok elején. „Nem azért jöttünk… Nem azért maradtunk…”
  • Párhuzam: azonos mondatszerkezet. „Korán kezdtük, későn végeztünk, jól csináltuk.”
  • Hármasság (trikolon): három elem, fokozódó ritmussal. A fenti mondat ilyen is.

Kép

  • Metafora: azonosít. „Az idő folyik.”
  • Hasonlat: kimondja a hasonlítást. „Csendes, mint a templom.”
  • Szinekdoché: rész az egész helyett. „Száz fejre kell ebédet főzni.”
  • Metonímia: a kapcsolódó dolog neve. „Olvastad Aranyt?”
  • Megszemélyesítés: emberi tulajdonság másnak. „A szerver ma nem akar dolgozni.”

Ellentét és mérték

  • Antitézis: szemben álló gondolatok. „Könnyű elkezdeni, nehéz befejezni.”
  • Oximoron: ellentétes szavak egy kifejezésben. „Hangos csend.”
  • Túlzás (hiperbola): „Ezerszer elmondtam már.”
  • Szándékos alulfogalmazás (litotész): „Nem volt rossz.”
  • Irónia: mást mond, mint amit gondol. „Csodás idő a piknikhez.”

Kérdés és szerkezet

  • Költői kérdés: nem vár feleletet. „Ki ne akarna több időt?”
  • Felvetés és válasz: kérdezel, és te felelsz. „Mi a baj? Nem az ár, hanem a határidő.”
  • Elhallgatás: a hallgató fejezi be. „Ha ezt megtudja a főnök…”
  • Eufemizmus: finomabb szó a nyersebb helyett. „Elbocsátás” helyett „leépítés”.
Egy jó eszköz figyelmet kelt.Tíz egymás után csak mutatvány.

Híres szónokok és szónoki beszédek

Az ókor két nagy szónoka Démoszthenész (i. e. 384–322), az athéni államférfi, és Cicero (i. e. 106–43), a római politikus és jogász. Arisztotelész nem elsősorban szónok volt, hanem a retorika elméletének egyik legfontosabb szerzője.

Néhány sokat elemzett újkori szónoki beszéd, tárgyilagosan, a retorikai megoldásokra figyelve:

  • Martin Luther King: „I Have a Dream” (1963). A címadó mondat anaforaként ismétlődik, ez adja a beszéd ritmusát.
  • John F. Kennedy beiktatási beszéde (1961). Híres mondata tükrözött szerkezetre épül: „Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád…”.
  • Nelson Mandela védőbeszéde (1964). Törvényszéki beszéd a Rivonia-perben, amelyben kijelenti, hogy kész meghalni az eszményéért.

Ha példát keresel egy saját beszédhez, ezeket a teljes szöveg alapján érdemes elolvasni, ne csak a kiragadott idézetből.

Hogyan fogj hozzá?

  1. Egy mondatban: mit akarsz elérni? Ha ez nincs meg, a többi hiába szép.
  2. Kinek mondod? Mit tud már, mitől tart, mit akar?
  3. Három érv. A legerősebb az elejére vagy a végére.
  4. Egy kép vagy történet. Hogy megmaradjon. Ehhez jó egy anekdota.
  5. Egy ellenvetés. Mondd ki te, és felelj rá.
  6. Próbáld el hangosan. A leírt mondat és a kimondott nem ugyanaz.
FONTOS KORLÁT.

A kísérletek kis mintájúak, és karizmát vagy prezentációs teljesítményt mértek, nem magát a retorikát. Az öt feladatról és a beszéd részeiről szóló felosztás hagyományos, ezért a források kissé eltérhetnek. A példamondatok saját példák, a beszédekről szóló megjegyzések általános ismeretek. Az élő vagy mai politikai szereplőket szándékosan kihagytuk.

Gyakori kérdések

Mit jelent a retorika?

A meggyőző beszéd elméletét és gyakorlatát. Magyarul szónoklattannak is nevezik.

Melyek a retorikai eszközök?

Olyan nyelvi megoldások, amelyek hatásosabbá teszik a beszédet, például a metafora, az alliteráció, az anafora, az antitézis vagy a költői kérdés.

Hogyan épül fel egy szónoki beszéd?

Klasszikusan bevezetés, tények ismertetése, felosztás, bizonyítás, cáfolat, befejezés. Rövid beszédben ezek össze is vonhatók.

Ki volt a leghíresebb ókori szónok?

A két legismertebb Démoszthenész és Cicero. Arisztotelész főként a retorika elméletével vált meghatározóvá.

Tanulható a retorika?

Igen. Az ókori iskolák is erre épültek, és mai kísérletek szerint a karizmatikus kommunikáció elemei is taníthatók.

Források

Legközelebb te állsz ki?

Kis létszámú csoportban élesben próbálhatod ki, hogyan kezdj, hol tarts szünetet, és mit visz haza a hallgatóság. Mindenki visszajelzést kap.

Olvass tovább

Kapcsolódó cikkek