A képernyőre száműztek: amit az online térben megtanulhattunk a beszédünkről

Online meeting, tanóra, tréning vagy konzultáció?

A képernyő hirtelen Sherlock nagyítójává alakul és a testbeszéd, az arcmimika és a beszéded górcső alá kerül, ahol kínosan őszintén kijönnek a bakik is. Miért lesz hirtelen egy profiból amatőr, csak mert képernyőre került? A cikkben néhány alapigazságot és tanácsot hoztam az online beszédedről, mielőtt a monitorra kerülnél.

Ha szimplán csak ‘kopipésztelni’ szeretnéd a meglévő offline rutinokat, akkor meghökkenve fogod tapasztalni, hogy teljesen mások a kihívások. Az online megjelenés is márkaelem, ne rombold szét, amit évek alatt felépítettél!

Talán te is megélted: három dimenzióból kettőbe kerültél, szinte egyik napról a másikra.

Ebben az időszakban megértetted, hogy mennyit ér egy erős és stabil internetkapcsolat.

Hirtelen egybeolvadtál a monitorral, a résztvevők kétdimenziós képét figyelve próbáltad elvégezni ugyanazokat a feladatokat, amiket előtte olajozottan végeztél.

Csak offline.

„Hiszen ugyanazt csináljuk, mint eddig.

Csak online – vélték sokan optimistán. „

Nos, ez a szemléletmód vezetett számos embert olyan élethelyzetbe, amely pont olyan volt, mint amikor a fák törzsének nyikorgó hangjai ijesztgetnek. Éppen úgy, ahogy a vihar előtti csendet szemléled.

Nem kellett csupán néhány hasra esés és rengetegen rájöttek arra, hogy online meetinget vezetni, tréninget tartani vagy tanítani az sem feltétlen tud viszonylag eredményesen és gördülékenyen, aki offline egyébként profin csinálta.

Az, hogy egyik napról a másikra odakötöztek téged otthon a székhez, eléd tolták a gépet és annyit mondtak: csináld, kommunikálni tudsz, ebben semmi új nincs; olyan problémákhoz vezetett, amire a gyakorlat hiánya miatt kevesen tudtak felkészülni.

Most az emlékeidben fogunk kicsit kutakodni!

Mert ismerem a történetedet.

Az első alkalmat is. Én is megéltem.

Ahogy felvillant a világító pont a laptopod tetején vagy a kamerán; te jól öltözötten (mellkastól felfele legalábbis), jól megkomponált diasorral, mosollyal és átgondolt mondanivalóval álltál készen az aktuális online konzultációra – a személyes jelenléttel ellentétben itt mindenki úgy látta, mintha csak neki beszélnél.

Majd néhány alkalom után értetted meg annak a közmondásnak a valódi jelentését, amit annyiszor hallottál már életed során: Az élet gyönyörű, de senki sem ígérte, hogy könnyű is lesz.

A résztvevők közül egyesek a fénynek háttal ülve totál sötétségbe burkolóztak; egyesek arcképét a könyvespolc, a gardróbszekrény vagy a csillár társaságában szemlélted, ami a különböző beállásoknak köszönhetően eléggé unszimpatikussá tette őket.

A háttérben 1-2-3 gyerek zörgött, matatott vagy épp sikított, kint tataroztak. Olyan „életképeket” véltél felfedezni, amire eddig sosem voltál kíváncsi.

De, ami ennél is fontosabb!

Az online formátum miatt elvesztettél valamit

Aminek hiánya miatt az online konzultáció alatt egyre inkább se-lát-se-hall módon kezdted elveszíteni a kontrollt és hirtelen úgy érezted, lefagytál, „nem vágott az eszed sem”.

• Nem láttál kézmozdulatokat.

• Nem láttad mások testtartását, óriási létszám mellett (osztott monitor) az arckifejezéseket sem, pedig kerested volna a figyelemmel kísérő szempárokat.

• Nem voltak nonverbális kapaszkodók.

• A monoton és gyenge hang miatt egyre inkább intenzívebben veszítetted el a figyelmet, ahogy mások beszéltek hozzád.

• Úgy érezted, hogy az ülés egyszerűen bizonytalanná tesz. Más lett a hangod is.

• Introvertáltként örültél annak, hogy egy monitor lett a védelmi falad és egy picit bátrabb voltál, de nem eléggé.Szerettél volna hozzászólni a témához, de fogalmad sem volt, hogyan vidd véghez!

• Extrovertáltként nem értetted, miért szakítanak folyton félbe és valahogy nem érezted, hogy ura lennél a helyzetnek, nem volt komfortos a közeg.

…megvan?! Izzasztó kihívás volt, igaz?!

A meetingvezetés, tanítás, tréneri munka módszertana megváltozott, abban a pillanatban, hogy bekapcsolt a kamera és élő adásba kerültél. Ezért talán te is, mint oly sokan, besétáltak a gyanútlan tudatlanság sötét sikátoros utcájába.

Lehetsz bármilyen kiemelkedő szakember, ha eredményesebb kapcsolatteremtésről áhítozol az online szférában, először meg kell ismerned a legfontosabb alapigazságokat az online tér és a beszéded kapcsolatát illetően.

Ne olvass tovább, ha az alábbi kérdésekre sebészi pontossággal tudod a választ:

– Miben más az online előadás, mint a személyes?

– Milyen kihívásokkal kell szembenézned a beszédedet illetően (és hogyan tudsz felkészülni rájuk)?

– Vannak előnyei az online verziónak?

– Miért más a közönséged és annak elvárásai, ha online néz téged, mintha közvetlenül személyesen hallgatna?

– Vajon milyen hatással van a beszédünkre az, hogy ülünk és nem állunk és negatívan befolyásolja-e bármelyik formátum?

Az online térben a legveszélyesebb

…ha unalmas vagy.

Akkor azonnal mással kezdünk foglalkozni.

Az unalom és a beszéded, a beszédtempód, a hangszíned között pedig jóval szorosabb a kapcsolat, mint jó néhányan azt gondolnák.

Élőben kénytelenek voltunk végigszenvedni egy előadást (mert ciki volt felállni), a online viszont felbátorodunk, kikapcsoljuk a kamerát, lenémítjuk az előadót, egyszerűen nem hallgatunk unalmas előadást.

Miközben az előadónak sem teljesen komfortos ez a közeg, mert gyakorta nem tudja érzékelni olyan csatornákon a hallgatóságot, ahogyan megszokta.

Az egész közeg tompább.

Nincs meg az impulzusokkal telített közeg, a technikai kérdések (hallasz?! én hallak,) elvonják az időt és a visszajelzés sem olyan, mint a megszokott.

Az online módszertan eltér a hagyományoshoz képest.

Amiben az egyéni megoldások, az egyéni tapasztalatok és egyéni kreativitás nagymértékben befolyásolja az online forma hatékonyságát.

Ha jó akarsz lenni az online térben, akkor többek között többet kell kihoznod a hangodból is.

Nyissuk ki a szánkat, hogy a közönségnek ne kelljen szenvedni!

A hangunk az egyik legfontosabb hangszerünk, oda kell rá figyelni, hogy be van-e hangolva; arra is, hogyan tudod bemelegíteni; sőt, hogy egyáltalán miben és hogyan kell és tudjuk fejleszteni és javítani?

• A szűk beszéddallam,
• a gyors beszédtempó,
• az emelt hangerő,
• a rossz intonáció,
• a kellemetlen hang
• vagy pontatlan artikuláció

online formátumban még feltűnőbb lehet, mint offline.

A jó gondolatok mellett online arra is figyelj, hogy a jó gondolatok jól is szóljanak!

Képzeld el egy pillanatra, ha csak a hangját hallanád valakinek egy online megbeszélésen, az elegendő volna-e ahhoz, hogy megértsd, amit mond és mindeközben a figyelmed is megmaradjon?

A válasz attól is függ, hogy az illető hangja hogyan szól, mennyire veszi helyesen vagy tudatosan a levegőt a beszéd közben.

Mennyire tud érzelmeket átadni a hangja vagy tud-e élni a nyelv zenei eszközeivel.

A 3 legfontosabb tanulság, ami levonható a beszédünkről az online térben

Hányszor beszélgettél már úgy valakivel, hogy egyvalamit mondott, de az általa adott jelek teljesen mást mondtak helyette?

Például megkérdezhetsz valakit, hogy elégedett-e azzal a munkával, amelyet rábíztak. Lehet, hogy szavai erre a kérdésre válaszként azt mondják, hogy „igen”, de hangja és testbeszéde egyértelművé teszi, hogy a válasz valójában „nem”.

Gyakran mondják, hogy a hangnem, a testbeszéd, a mimika hatalmas szerepet játszik a kommunikációnkban.

Ez különösen akkor igaz, ha olyan helyzetekben kommunikálunk, ahol fontos az érzelmek és attitűdök megértése.

Nézzük meg közelebbről a tanulságokat.

1. Élj a 38% százalékkal okosan

Albert Mehrabian professzor a hatvanas évek óta úttörő szerepet játszik a kommunikáció kutatásában.

Jelenleg az UCLA pszichológia professzora. Mehrabian munkájában mindig is erősen szerepelt a testbeszéd és a nem verbális kommunikáció.

Kutatásai megállapították, hogy ha egy beszédnek, tárgyalásnak, előadásnak és megszólalásnak óriási tétje van; a nonverbális jelek, mint a testbeszéd és a hangszín, többet közölnek az ember érzéseiről, mint pusztán a szavai.

Ezt számszerűsítette is az Albert Mehrabian elméletben.

Mehrabian 7-38-55 szabálya olyan kommunikációs elméletet fogalmaz meg, amely számszerűsíti, hogy egy üzenet mekkora része kerül átadásra verbális és nonverbális kommunikációs módszerekkel.

Azt vizsgálta, hogy az egyes kommunikációs csatornáknak milyen szerepe van abban, hogy mennyire pontosan kódolja a fogadó fél az érzelmeket az üzeneteinkben.

A számok így alakulnak:

• Az üzenetek 7% -a kimondott szavakban rejlik.

• Az üzenetek 38% -a hangon és hangon keresztül (a szavak kimondásának módja) valósul meg.

• Az üzenetek 55% -a az arckifejezésben fedezhető fel.

Vagyis csak akkor van 100 százalék esélyünk, hogy átadjuk az érzéseinket, üzenetünket, ha mindhárom területen jól teljesítünk.

A ki nem mondott kommunikációs jelzések üzenettel bírnak. Akár az is, ha online közelebb lépünk a kamerához.

Az online forma eltér a személyestől, de még mindig jóval nagyobb esélyünk van vele a százalékokat tekintve, mintha csupán telefonálnánk: akkor csak 38+7=45 százalék esélyünk lenne, hiszen a testbeszédet nem fogadná be a másik fél.

Az online térben megtanultuk vagy éppen nem tanultuk meg tehát, hogy:
a hangunk szerepe sokkal jelentőségteljesebb, mint hittük; akkor is, amikor éppen a hangunk hat a wifi-n keresztül.

 

2. Vigyázz, mert elárulja az érzelmeidet

Az érzelmek a hangunkban is tükröződnek.

A testbeszéd, a nonverbális kommunikáció látható része online részben láthatatlanná válik, hiszen sokkal kevesebbet érzékelnek belőled, mintha kiállnál személyesen a közönséged elé.

Nem használod a lábad, nem mozogsz, a szemkontaktus is hiányos, a kezedet is ritkábban használod, mint egy személyes előadás során. A hangod tehát felértékelődik az online térben, főleg az érzelmi hatáskeltésben.

A legnagyobb kihívás ebben az, hogy gyakran ülve adunk elő, tehát nincs meg az az energialöket, ami egy személyes jelenlétnél.

Az online térben megtanultuk vagy éppen nem tanultuk meg tehát, hogy:
a hangod elárulja az érzelmeidet.

 

3. Nagyító alá kerül, ahogy beszélsz

Mivel rengeteg minden elveszik online formában a gesztusaidból, a testtartásodból, a megjelenésedből, a saját karakterisztikádból; a beszédedre, a hangodra ezáltal sokkal nagyobb figyelem és fókusz kerül.

Talán éppen ezért kezdik egyre többen ismerni és felismerni az „online lámpaláz” kifejezés létjogosultságát, amivel még a profik is küzdenek.

Amíg élőben, tehát személyesen egy előadás egy vasárnap délutáni könnyed sétára emlékeztetett, mindez a kamera előtt kínos, megizzasztó és fárasztó maratonná vált.

Reflektor alá kerültek a beszédhibák, ráadásul az online bármikor visszanézhető, ezért még az utókornak is megmaradnak a kellemetlen szituációk.

Ha az előadó beszéde túl gyors, monoton, nehezen érthető, csupán egy kattintás és a tartalom máris elvetendő státuszba kerül.

Ami a legfontosabb talán: nehezebb is fenntartani a figyelmet.

Az online térben megtanultuk vagy éppen nem tanultuk meg tehát, hogy:
online közvetlenül a beszédedre nagyságrendekkel nagyobb reflektor kerül.

Hogyan készülj fel egy online előadásra?

Ahhoz, hogy magabiztosabb lehess egy online előadás előtt, az alábbi kérdéseket gondold át!

1. Ülsz vagy állsz a kamera előtt?

Ha nem artikulálsz helyesen, nem vagy érthető.

Ha nem megfelelően veszed a levegőt (azaz a rekeszizmod nem dolgozik helyesen), nem vagy hallható eléggé.

Talán te is megfigyelted már, hogy teljesen másképp vesszük a levegőt állva, mint ülve.

Ezért egy jó kamerabeállás mellett az egyenes háttal, enyhén hátrahúzott vállakkal, mindehhez egyenes fejtartással kivitelezett ülési pozíció segíthet a helyes levegővételben, ráadásul csökkentett dinamikájú kézgesztusokkal magabiztosságot is kölcsönözhet.

Tréninget, előadást, prezentációkat a legritkább esetben tartunk ülve – online meetingeket már annál inkább (hiszen mindenki ülve marad, az is, aki épp felszólal).

Ezért ülve is roppant fontos, hogy kényelmes pozícióban beszélj, elkerülve ezzel egyes izmok megfeszülését, amik negatív hatással lehetnek a hangképzésedre.

Ilyenkor a hangod is hamarabb elfárad, a torkod is előbb megérzed.

 

 

2. Mennyire beszélsz érthetően?

Megvan a téma, a jegyzetek, a diasor, a testhelyzet is kényelmes és magabiztosságot sugárzó.

Most azonban meg kellene szólalni a kamera előtt. De úgy, hogy értsék is, amit mondasz.

Ehhez még pontosabb és tudatosabb artikuláció és helyes hangképzés szükséges, mint offline.

A monoton hangszín, a túl gyors beszéd (beszédtempó), a motyogás, a zárt beszéd, a gyenge – szinte suttogó – hang mind azt eredményezik majd, hogy nem fogsz tudni érthetően beszélni és nem fogod tudni hosszan fenntartani a figyelmet.

A túl lassú mellett lankadó figyelmet tapasztalsz majd, szinte elalszanak a résztvevők. Ráadásul a beszéd bizonytalanságot és a témában való járatlanságot is feltételezhet.

A túl gyors tempónál elvesztik a fonalat. Célszerű vigyázni vele, gyakran a félelem, izgalom ujjlenyomata.

Mit tehetsz ellene?

A monotonitást elkerülheted beiktatott hatásszünetekkel, nyomatékosítással, tempóváltásokkal. Ezek mind eszközök arra, hogy akár kicsit hangsúlyozd a mondanivalódat; tagolhasd a beszédedet (cél: könnyebb érthetőség),

A fontosabb dolgokat mindig mondd lassabban, mert dinamikusabb beszédet is eredményezhetsz általa.

A beszédtechnika foglalkozások egyik fontos területe az artikulációs mozgások fejlesztése. Nemcsak akkor ajánlott, ha hangzóhibák vannak jelen a beszédedben, hanem akkor is, amikor szeretnél egy nyitottabb, érthetőbb, pregnánsabb kiejtést elérni.

3. Befejezted? Akkor PONT.

Ne felejtsd el, a letett pont fogalmát.

Amikor pontot tudsz tenni a mondataid végére.

Biztosan hallottál már olyat, aki minden mondat végén felkapta a hangját, ezzel azt eredményezve, hogy úgy érezted, még mindig nincs vége a mondandójának és nem is lesz. Soha.

Ezzel olyan információmennyiséget zúdítasz a hallgatódra, aminek megértéséhez úgy érzi majd, egy Wikipedia-ra volna szüksége.

Zavaros, kiegyensúlyozatlan, összeszedetlen képet festesz magadról.

4. Figyelj a helyes légzéstechnikára!

A légzés a beszéd alapja.

Úgy működik, mint egy trambulin, amire felállva az üzeneted a magasba szárnyalhat.

A levegő olyan, mint a benzin a hangodhoz, utóbbi autóként igyekszik célba juttatni az utasát: a beszéded üzenetét.

Ahhoz, hogy helyesen vegyél levegőt, ajánlott a különböző légzéstechnika elsajátítása és az, hogy lehetőleg ne görnyedj össze: akár állsz, akár ülsz, egyenesen tedd. A helyes levegővételhez elsődlegesen helyes testtartásra van szükség.

Egy online felszólalás előtt végezz légzőgyakorlatokat; tehát melegíts be, mielőtt megszólalsz. Érdekes, hogy amíg egy tornagyakorlat vagy futás előtt különösen odafigyelünk a bemelegítésre, hogy nehogy lesérüljünk; a beszéd előtt nem tesszük meg ugyanezt.

Néhány gyakorlat segíthet ebben: egy-két- há-négy beengeded a levegőt, majd ugyan eddig számolva kifújod a levegőt.

A rekeszizom mellett számos izmunk vesz részt a légzésben, szükségük van bemelegítésre, mint ahogy a hangszálunknak is a különböző rezonanciafokozó gyakorlattal.

Ismerős számodra a tapicskolós gyakorlat? Legalábbis első látásra talán így neveznéd el, hogy könnyebben megjegyezd.

Ha láttál már ilyen fotót valaha beszédtechnika-képzés kapcsán, akkor annak lehettél tanúja, ahogy emberek egymás mellett a beszédük közben egyik kezüket a mellkasukra teszik, a másikat pedig a fejük tetejére.

Erre azért van szükség, hogy a gyakorlatok elsajátítása közben a rezgést mindvégig érzékeljék a tenyerükben. Az erősebb rezonancia például a telt hang bizonyítéka.

Artikulációs bemelegítéshez a szánk körüli izmokat, az arcizmokat és a nyelvet szoktuk bemelegíteni.

Artikulációs bázisnak nevezzük azt a beszédmozgás-rendszert, amely egy adott nyelv akusztikumát létrehozza. A kiejtés, a hangok formálása a toldalékcsőben zajlik, mely a garat-, száj- és orrüregből áll. A jól érthető beszéd alapja a pontos, tiszta kiejtés.

A nyelv az egyetlen részünk, melynek izmai nem kapcsolódnak csonthoz; szabad mozgását gátolja a rövid nyelvfék, amely által az r hang képzése is nehezítetté válhat.

A nyelvizom viszont rendkívül fontos a hangok kiejtésében.

Mivel nincs két egyforma nyelv, sőt alakjuk is eltérő, az ízlelőbimbók a papillák elhelyezkedése is kissé változó; a beszédtechnika órák fontos részét képezik a nyelv izomerejének és mozgékonyságának feltérképezése , szükség esetén annak fejlesztése.

Tőled mit vett el a járvánnyal kézen fogva együtt érkező online jelenlét?

És mit adott? Ezt is tudod?

Sokkszerűen ért a felismerés engem is 2020 tavaszán: holnaptól online oktatok.

A beszédtechnika eddig csakis személyes jelenlétben volt elképzelhető, hiszen az

• instrukciók adása,
• a gyakorlatok bemutatása,
• a visszajelzések
• és az ellenőrzés

is így tud jól megvalósulni.

Amikor rájöttem, hogy ez nem átmeneti időszak lesz, hanem tartós állapot, akkor a hozzáállásom is megváltozott. Én is fel tudom sorolni, mit vett el a munkám során. Ami még érdekesebb, hogy mit adott?!

Én az online térben megtanultam, hogy

• a 60 perc 120-nak tűnik, ha nem változtatok a munkaformán, a módszereken.

• attól még, hogy online térben vagyok, nem kell hangosan vagy hangosabban beszélnem az eddigieknél.

• ha monoton-ton-ton-ton vagyok , akkor a tanítási céljaim elérésének hatékonysága úgy csökken , hogy annak a bizonyos békának a bizonyos testrésze alatt kell keresnem.

• nonverbális kifejezőeszközeimet a csúcsra kell járatnom , ha nem szeretnék horkolást hallani a másik oldalról.

• egyeztetni és csapatmunkában érdemes gondolkodni, mert a tapasztalatok megosztása most még inkább fontos!

Ha odafigyelsz a hangodra, akkor online térben is képes leszel érthetően beszélni, lekötni a figyelmet, inspirálni, meggyőzni vagy éppen átadni egy üzenetet.

A beszédtechnika fejlesztése egy önismereti út első lépése vagy állomása, ami segíti a kibontakozást, önbizalmat ad és magabiztosabbá tesz a kommunikációban. Reális önismerettel, valamint tudatos önfejlesztéssel lehetséges a változás.

Dolgozunk rajta együtt? Akkor beszéljünk róla, keress meg és dolgozzunk az önbizalomteljes önmagadon .