Beszédkészség fejlesztése és az önismeret

Beszédkészség fejlesztése és az önismeret

A kommunikáció mindennek az alapja itt a Földön. Legyen szó akár verbális-, akár nonverbális kommunikációról, elengedhetetlen ahhoz, hogy megismerjük a világot, ezáltal saját magunkat. Az önismeret része a kommunikáció.

Ha nem tudunk megfelelően kommunikálni, ha nem tudjuk kifejezni az érzéseinket és a gondolatainkat, annak számos hátránya lehet az életben. Ha sikeresek akarunk lenni a mindennapokban, a magánéletben és a munkánk során egyaránt, akkor elengedhetetlen a beszédkészég fejlesztése, mert ez a kommunikáció egyik alapja, sokan azonban mégis alig fordítanak rá kellő figyelmet.

Az önismeret és beszédképzés összefüggései

Az egyik legnépszerűbb önismereti modell a Johari-ablak. Joseph Luft és Harrington Ingham pszichológusok olyan kétdimenziós diagramot készítettek, melynek egyik dimenziója a saját magunkra vonatkozó, a másik a környezetünk ránk vonatkozó ismereteit tartalmazza. A modell az egyén kommunikációjában tudatosan használt és rejtett területeket egyaránt megmutatja.

A dimenziók mentén négy mező határozható meg. A nyílt terület az önmagunk és mások számára észlelhető tulajdonságok. Cselekvéseink, megnyilvánulásaink és azok hatása ismert. Ide tartozik megjelenésünk, beszédstílusunk. Vak területnek nevezzük, amikor viselkedésünknek nem vagyunk tudatában, de az, mások számára észlelhető. A vak terület ismeretlen számunkra, ezért változtatni nehezen tudunk rajta. A rejtett terület azokat a gondolatokat, érzéseket, viselkedésmódokat tartalmazza, melyeket ismerünk, de mások elől szándékosan elrejtünk. Ilyenek például vágyaink, emlékeink. Az ismeretlen terület az egyén és mások számára is ismeretlen, tudatalatti terület. Ilyenek például az elfojtott emlékeink.

Az egyes területek nem határolódnak el egymástól élesen, közöttük átjárhatóság van. Ahhoz, hogy minél reálisabb önismereti képet kapjon magáról az ember, csökkenteni kell a vak terület méretét. A vak területünk kiszolgáltatottá tesz környezetünk számára azáltal, hogy megnyilvánulásainkat nem ismerjük fel, viszont azokat mások észreveszik és értelmezik. (Németh, 2002)

A hatékony kommunikációhoz elengedhetetlen a megfelelő önismeret, hiszen az ember csak azt képes szabályozni, amit ismer. A csoportos vagy egyéni beszédtechnika képzés során a kliens visszajelzéseket ad és kap, ezáltal növekedhet a nyílt terület nagysága.

Beszédkészség fejlesztése: miért van rá szükségünk?

Azért, hogy le tudjuk küzdeni saját kommunikációs korlátainkat. Lehet szó beszédhibáról vagy más kapcsolódó hiányosság korrekciójáról, egy megfelelő beszédtanár egyéni beszédfejlesztés során sokat segíthet az akadályok legyűrésében. A kommunikációs korlátok levetkőzése hozzásegít minket önmagunk megismeréséhez, a kifejezőképességünk fejlesztéséhez, az egyéni beszédfejlesztés megtámogatásához.

Ha felismertük, majd megküzdöttünk a hátráltató tényezőkkel, könnyebb lesz elérni a szuggesztív kiállást, a lámpalázmentes attitűdöt, ezáltal pedig csökken a nyilvánosság előtt történő megszólalás okozta stressz.

Egyéni beszédfejlesztés és a hitelesség kapcsolata

A beszédkészség fejlesztése megtámogatja a magabiztos megszólalást, miközben hitelessé teszi a nonverbális kommunikációt, ami az önkifejezés és az önismeret fejlesztése kapcsán szintén rendkívül lényeges. Természetesen a kisebb beszédhibák korrekciója mellett egy jó beszédtanár számtalan gyakorlati tanácsot tud adni a helyes hangsúlyozás és hangképzés tekintetében, valamint hangunk általános egészségének megőrzése kapcsán is.

Egy beszédtechnikai képzés legfontosabb célja, hogy az elsajátított technikákat és elemeket hatékonyan be tudjuk építeni a mindennapi beszédünkbe.

Az egyén önmagának és saját személyiségének megismerése elengedhetetlen feltétele a sikeres kommunikációnak, azon belül is a beszédnek. Önmagunk, kommunikációnk megismeréséhez visszajelzésekre van szükségünk. A saját magunkról való visszajelzéseket személyiségünktől, hangulatunktól függően különböző módokon fogadjuk. A visszajelzések megfelelő megfogalmazása a beszédtechnika képzés alkalmain is kiemelkedő szerepet kap.

Felhasznált irodalom:

Németh Erzsébet (2002): Önismeret és kommunikációs készség fejlesztése, Századvég Kiadó