Jelentése
A „deepfake” olyan videók vagy hanganyagok, amelyek mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével készülnek, és olyan személyeknek tulajdonítanak szavakat vagy tetteket, amiket valójában sosem mondtak vagy tettek meg. A technológia célja gyakran a valósághű, de hamis tartalom előállítása.
Kiejtése magyarul fonetikusan
- dípféjk
Eredete és története
A „deepfake” kifejezés a „deep learning” (mélytanulás) és a „fake” (hamis) szavak összevonásából származik. A technológia 2017 körül vált ismertté, amikor először jelentek meg ilyen videók az interneten. Kezdetben hobbi projektek és humoros tartalmak készítésére használták, később azonban politikai manipuláció és zaklatás eszközeként is felhasználásra került.
Jelenség
A deepfake technológia gyors fejlődése komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel. A valósághű ábrázolások képesek befolyásolni a közvéleményt, hamis információkat terjeszteni és szemé
lyes identitásokat manipulálni. Az igazság és a hamisság közötti határ elmosódása miatt a technológia társadalmi és politikai viták tárgyává vált.
Hétköznapi példák
Politikai manipuláció:
- „Egy deepfake videóban egy politikus úgy tűnik, mintha ő támogatna egy vitatott törvényjavaslatot, ami valójában sosem történt meg.”
Hírességek:
- „Keringett egy videó a közösségi médiában, amiben egy híres színész olyan dolgokat mond, amiket soha nem mondott volna; kiderült, hogy deepfake volt.”
Bulvárhírek:
- „Egy deepfake videó, ami ismert énekesnőt mutatott kompromittáló helyzetben, gyorsan terjedt a neten, később kiderült, hogy hamis.”
Szociális bizonyíték:
- „Cégek használhatják a deepfake technológiát, hogy hamis ügyfélvéleményeket gyártsanak, amik látszólag valódi emberektől származnak.”
Művészeti alkotások:
- „Egy kiállításon bemutattak egy sorozatot, amely történelmi alakokat ábrázolt modern környezetben, deepfake technológiával létrehozva, felvetve az etikai kérdéseket.”
