Pöszeség? Selypítés? Mit érdemes tudni a beszédhibákról?

Sokan fordulnak hozzám azzal: „nagyon zavar, hogy selypítek”, „a főnököm szerint selypegek”, „pösze vagyok gyerekkorom óta”. Logopédusként mi ezeket az eseteket összefoglalóan artikulációs zavarnak nevezzük, de teljesen érthető, hogy a hétköznapi szóhasználatban a fenti szavak továbbra is velünk maradtak. Valójában mindegy is, hogyan nevezzük őket – a lényeg az, hogy megértsük, mit jelentenek, milyen okok húzódnak mögöttük, és hogyan fejleszthetők.

A mottóm: „Azt tudod szabályozni, amit ismersz.”

Ezért különösen fontos, hogy beszéljünk erről a témáról. A beszédünk ugyanis nemcsak önmagunkra, hanem a környezetünkre is hatással van. Meghatározza, hogyan értenek meg minket mások, befolyásolja szakmai eredményességünket, érthetőségünket, és azt, hogy üzeneteink hogyan jutnak el másokhoz. Ebben a cikkben azt fogjuk körbejárni, hogy mit takarnak ezek a beszédhibák, milyen hatásuk van, és hogyan léphetünk előre a tisztább, magabiztosabb beszéd irányába.

A logopédus artikulációs gyakorlatot végez a kisfiúval

Pöszeség: fogalma, okai és fajtái

Pöszeség fogalma

A pöszeség az anyanyelv beszédhangjainak helytelen ejtése, amely érintheti a mássalhangzók és a magánhangzók képzését is. Gyermekkorban az artikulációs hiba nagyon gyakori és bizonyos esetekben a helytelen ejtés tartósan fennmaradhat felnőttkorban is. 

 

Pöszeség fajtái

A pöszeséget különböző típusokba sorolhatjuk, attól függően, hogy mi okozza a beszédhibát, és milyen mértékben érinti a beszédhangok képzését.

  1. Funkcionális pöszeség

    • Erről akkor beszélünk, amikor a beszédszervek anatómiailag épek, ennek ellenére a működésben mégis eltérés tapasztalható.
    • Ennek gyakori oka a helytelen szokásrendszer. Ilyen például a tartós ujjszopás vagy cumisüveg használata.
    • Ez általában gyorsan javítható logopédiai segítséggel, játékos formában,  különösen az 5-6 éves korosztályban.
  2. Organikus pöszeség

    • A beszédszervek anatómiai eltéréseiből, például ajak- és szájpadhasadékból, vagy lenőtt nyelvfékből ered.
    • Sebészeti beavatkozás és logopédiai terápia kombinációja szükséges a javításhoz.

Élettani pöszeség

Ezt a kifejezést nem igazán használja a szakma, hanem érdemes erre úgy tekinteni, mint egy tanulási folyamatra. A beszédfejlődés elején a gyerekek még nem tudják tökéletesen használni. Kezdetben természetes, hogy hibák vannak jelen a beszédben. A hibák többsége magától javul 5-6 éves korra. Gyakori példa erre a „r” hang pergetésének elmaradása, ami azután spontán is kialakulhat.

 

Felnőttkori pöszeség

Olyan beszédhiba, amely gyermekkorból maradt fenn, vagy fogazati problémák, sérülések következtében alakult ki. Kezelése kitartó munkát igényel, mivel a helytelen automatizmusok felnőttkorban nehezebben változtathatók meg. A motiváció és a tudatosság felnőttkorban nagyon pozitív hatással van a fejlődés ütemére.

 

Pöszeség okai

A pöszeség kialakulásában több tényező játszhat szerepet:

  • a beszédszervek működésének éretlensége vagy lassú fejlődése
  • fogazati rendellenességek
  • nyelvfékproblémák
  • szájpadlás eltérései
  • helytelen beszédpélda
  • a beszédhangok megkülönböztetésének zavara
  • beszédszervek gyenge koordinációja

Pöszeség javítása

A pöszeség javítása a helytelen beszédhangok tudatos korrekcióját és a helyes artikuláció rögzítését célozza meg. A folyamat logopédus szakember irányításával történik, aki az egyéni beszédhibához igazítja a gyakorlóanyagot. A sikeres terápia érdekében fontos:

  • az artikulációs gyakorlatok rendszeres végzése
  • minél korábbi beavatkozás
  • a környezet támogató hozzáállása

A pöszeség típusától függően a terápia időtartama és intenzitása változó lehet.  A kitartó munka azonban minden esetben megtérül, hiszen a tiszta beszéd az önbizalom és a hatékony kommunikáció alapja.

A kislány a logopédusnál artikulációs gyakorlatot végez.

Selypítés: jelentése, okai és javítása

Sokan teszik fel a kérdést: selypítés vagy pöszeség? Hiszen mindkét kifejezés gyakran elhangzik, és sokszor ugyanarra a beszédhibára utalnak. A mindennapi szóhasználatban ezeket gyakran felcseréljük, de logopédiai szempontból van némi különbség. A pöszeség egy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a különböző mássalhangzók hibás képzését, míg a selypítés kifejezetten a sziszegő és susogó hangok torz, helytelen vagy hiányos ejtését jelenti.

Selypítés jelentése

A selypítés, más néven szigmatizmus, a pöszeség egyik leggyakoribb változata, amely a sziszegő és susogó hangok – mint az „sz, z, c”, illetve az „s, zs, cs” – képzésének eltéréseiből fakad. A hiba érintheti ezeket a hangokat egyenként vagy csoportosan, és előfordulhat, hogy a hangok helyettesítése, torzítása vagy kihagyása történik. A selypítés nemcsak gyermekkorban, hanem felnőttkorban is jelen lehet, amikor már régóta fennálló automatizmusok nehezítik a tiszta beszéd kialakítását.

Selypítés okai

A selypítés kialakulásában számos tényező szerepet játszhat, többek között:

  • A nyelv helytelen pozíciója, például a fogak közé csúszása (interdentális képzés) vagy a fogakhoz való nyomódása (addentális képzés), gyakran okoz hibás hangképzést.
  • A nyelv nem megfelelő mozgása, a beszédszervek nehezített koordinációja.
  • Fogak hiánya, szabálytalan növekedése, esetleg ujjszopás következményeként kialakult deformációk.
  • Hallási, -hallásészlelési problémák.
  • Fontos a helyes beszédpélda is.

Felnőttkori selypítés

Bár a selypítés gyakran gyermekkorban alakul ki, sokan felnőttként is küzdenek ezzel a beszédhibával. A felnőttkori selypítés különösen kihívást jelent, hiszen a hosszú idő alatt kialakult rossz beidegződéseket nehezebb megváltoztatni. Emellett a társadalmi és szakmai életben egyaránt negatív hatást gyakorolhat, például csökkentheti az érthetőséget vagy a beszélő önbizalmát.

Miért maradhat velünk a selypítés felnőttkorban is?

  • Ha a beszédhibát nem kezelték megfelelően, az felnőttkorra is megmaradhat.
  • A fogak elvesztése, pótlása, illetve fogszabályzó viselése felnőttkorban is befolyásolhatja a hangképzést.
  • A beszédszervek gyenge koordinációja.
  • A közösségi média beszédmintáinak kedvezőtlen hatása.
A férfi fél előadni, mert beszédhibás

Hogyan hat a felnőttkori selypítés az életminőségre?

  • A tiszta beszéd fontos szerepet játszik az üzleti és szakmai kommunikációban. Egy beszédhiba csökkentheti az érintett hitelességét.
  • A selypítés miatt sok felnőtt kerüli a nyilvános megszólalásokat, ami akadályozhatja őket a társas kapcsolatokban.
  • A selypítés megnehezítheti a beszéd megértését, különösen zajos környezetben vagy gyors kommunikáció során.

Selypítés javítása

A selypítés javítása a helyes artikulációs mozgások tudatos fejlesztésével, a hibás automatizmusok felülírásával történik. A folyamat  a következő lépésekre épül:

1. Logopédus felkeresése

A folyamat első és legfontosabb lépése a logopédus felkeresése, aki pontosan azonosítja a selypítés típusát és okait. A szakember alapos diagnózist végez, amelynek alapján személyre szabott terápiás tervet állít össze. Ez biztosítja, hogy a gyakorlatok célzottan a problémás hangokra és a hibás képzési módra fókuszáljanak.

2. Ajak- és nyelvgyakorlatok

A beszédszervek – különösen az ajkak és a nyelv – előkészítése elengedhetetlen a helyes hangképzéshez. Ezek az alapgyakorlatok segítenek fejleszteni a beszédszervek mozgékonyságát, erősítik az izmokat, és elősegítik a pontosabb artikulációt. A logopédus által összeállított ajak- és nyelvgyakorlatok kiemelt szerepet játszanak a sikeres kezelésben.

3. A hang kialakítása, rögzítése és automatizálása

Miután a beszédszervek megfelelően felkészültek, a logopédus segít a helyes hangok kialakításában. Ez magában foglalja az érintett hangok helyes képzésének megtanulását, majd azok rögzítését ismétlődő gyakorlatokkal. A cél, hogy a helyesen képzett hangok fokozatosan beépüljenek a spontán beszédbe. Az automatizálás a folyamat kulcsa, hiszen a beszédnek természetessé kell válnia.

4. Az otthoni gyakorlás szerepe

Az otthoni gyakorlás fontos kiegészítője a logopédiai terápiának. Bár a gyakorlatok szakember irányításával zajlanak, az otthoni ismétlés elengedhetetlen a fejlődéshez. A logopédus által adott instrukciók követése és a rendszeres gyakorlás segít megerősíteni a helyes beszédmintákat. Fontos, hogy az otthoni gyakorlatokat pontosan az előírt módon végezzük, hogy elkerüljük a hibás mozgások rögzülését.

 

Selypítés gyakorlatok

A selypítés javításához elengedhetetlenek a rendszeres és célzott gyakorlatok, de ezek összeállítása és helyes végrehajtása kizárólag logopédus szakember irányításával történhet. Bár sokan keresnek rá az interneten otthoni gyakorlatokra, fontos megérteni, hogy a selypítés típusának és okának megfelelő fejlesztéshez alapos diagnózis szükséges.

Egy logopédus pontosan tudja, hogyan kell a beszédszervek mozgását optimalizálni, milyen technikákkal lehet a hibás hangképzést korrigálni, és hogyan érdemes a gyakorlatokat fokozatosan beépíteni a mindennapokba. A helytelenül végzett gyakorlatok akár rögzíthetik is a hibás beszédmintát, ezért nem érdemes önállóan, szakmai iránymutatás nélkül elkezdeni a korrekciót.

 

Selypítés, pöszeség, beszédhiba, artikulációs zavar…

A lényeg tehát, hogy legyen szó akár gyermek-, akár felnőttkorról, érdemes foglalkozni a beszédünkkel. A beszéd nem csupán kommunikációs eszköz, hanem önkifejezésünk és önbizalmunk alapja is. Egy logopédus szakértői segítségével nemcsak a probléma pontos okaira derülhet fény, hanem egy személyre szabott megoldási terv is készül. Szükség esetén a logopédus más szakembereket – például fogszabályozó orvost, légzésterapeutát vagy gyógytornászt – is bevonhat a folyamatba, hogy a kezelés valóban átfogó és hatékony legyen. Akár gyermekünk beszédfejlődéséről, akár saját beszédünkről van szó, a tiszta, érthető kommunikáció elérése megéri az energiabefektetést, hiszen életünk minden területén meghatározó szerepet játszik.

Picture of Ruff-Kiss Ágnes
Ruff-Kiss Ágnes

Beszédtechnika tanár, beszédtréner

A következő felületeken is megtalálsz:

Hírlevél

Ha pedig nem szeretnél lemaradni cikkeimről, korlátozott létszámú, újonnan induló tréningjeim időpontjáról, iratkozz fel!

Feliratkozom!