Tartalomjegyzék
„Minden zsetonomat magamra teszem.” Ki mered mondani? Sok ügyfelem önbizalomhiányban szenved. Magasan képzett és tehetséges nők, férfiak. De életük egy pontján megengedték, hogy a negatív visszajelzések vagy helyzetek aláássák önbecsülésüket. Ez pedig hatással volt teljesítményükre és sikerükre. De hogy a fenébe jutunk el ide?
Egyszer megkérdeztem az egyik ismerősöm, hogy vissza tud-e emlékezni egy olyan időszakra az életéből, amikor magabiztosabb volt. Teli volt önbizalommal.
Bele is kezdett hát a kiemelkedő tanulmányi sikerei sorolásába, majd a multis kiemelkedő teljesítményére utalt. Annak ellenére, hogy emlékei szerint „problémásabb” tanuló volt gyerekkorában.
Valahogy mindig szakembernek, kompetensnek, hozzáértőnek érezte magát, bizonyítani is akart. És képes volt kezelni bármilyen munkahelyi helyzetet. Legyen az a kommunikáció írásos, vagy a multis kommunikáció szóbeli formája. Például egy prezentáció.
De aztán volt egy konkrét családi esemény, ami kiváltotta belőle az önbizalomhiányt és onnantól kezdve ismét iszapbirkózásba kezdett saját magával.
Évekkel ezelőtt az édesanyja megjegyezte neki: „Nem vagy olyan kivételes, mint amilyennek gondolod magad, mindig is inkább átlagos képességű voltál. A bátyád viszont már 6 éves korától…. ”. Ez a kijelentés feloldotta a mélyen gyökerező félelmét, hogy nem elég jó.
PIN-kód az önbizalomhiányhoz
Ö-faktor.
Egy tényező. A kudarcaid egyik meghatározó tényezője.
Ő-faktor, azaz az Önbizalomhiány faktora.
Vivette Glover, a perinatális pszichológia professzora azt állítja, hogy egy anya érzelmi állapota befolyásolja a magzata idegrendszeri fejlődését.
Bár a pocakban egy magzat idegrendszere még éretlen, tapasztalatait mégis mélyen elraktározza magában. Az anyától kapott biokémiai üzenetek (szorongás, stressz, nem kívánt állapot) emléknyomokká alakulnak, ezek pedig testi érzések, zsigeri benyomások, amolyan sejtszintű emlékek formájában raktározódnak el benne – állítja Orvos-Tóth Noémi, klinikai szakpszichológus.
Ismerősöm nem kívánt gyermek volt.
Anyja akkoriban emiatt sokat szorongott is. Glover kutatásai pedig bizonyítják, hogy ilyen esetben a gyermekek is hasonló módon szenvednek ugyanattól, és gyakrabban alakulnak ki náluk figyelemzavarok, tanulási nehézségek, kognitív problémák. Ezek már konkrét életutakat is befolyásolhatnak.
Amint egy korlátozó hiedelem aktiválódik, a kilátások megváltoznak bennünk. Az önbizalomhiányunk gyökere azonban nemcsak a fogantatásunknál rejtőzhet.
A kényelmetlen igazság az, hogy teli vagyunk önbizalomromboló traumákkal, amik folyamatosan húznak le minket. Szinte fel sem tűnnek.
Megalázó megjegyzések a főnöktől, megalázó helyzetek a magánéletben, bántó és megvető visszajelzések a párunktól. Még hozzánk is vágják, hogy amit látunk és érzünk, azt rosszul látjuk és rosszul érezzük.
Önbizalmunk máris sérült.
Mi az önbizalom jelentése?
Az önbizalom a megingathatatlan hit saját képességeidben, értékeidben, hogy eligazodj az élet kihívásai között. Ez egy belső biztosíték.
A magadra fogadsz tipikus esete. Ezáltal rugalmasan és optimizmussal nézhetsz szembe a bizonytalanságokkal.
Az önbecsülés általában többről szól, mint önmagunk általános kedveléséről – azt is jelenti, hogy el kell hinnünk magunkról, hogy az ÉN megérdemli a szeretetet, és értékelni tudjuk a saját gondolatainkat, érzéseinket, véleményünket, céljainkat. Ez ugyanis abban is szerepet játszhat, hogy mit engedünk meg másoknak. Mások hogyan bánjanak velünk.
Az önbizalomhiány tehát épp az ellentétét valósítja meg.
Nem kedveljük önmagunkat, és nem hisszük el, hogy megérdemeljük. Emiatt nem is húzunk határokat.
Az önbecsülés nemcsak azt befolyásolja, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, és hogyan bánunk önmagunkkal, de még arra is hatással lehet, hogy mennyire tudjuk motiválni magunkat az életben elérni kívánt dolgokra.
Valamint arra, hogy képesek vagyunk-e egészséges, támogató kapcsolatokat kialakítani. Soha nem leszünk desszertek példásul, ha főételek is lehetünk.
Az önbizalomhiány bár nem mentális betegség, a rossz önértékelés negatív életsorsba taszíthatja az ember gondolatait, érzelmeit és viselkedési mintáit. Jelei pedig meglehetősen nyilvánvalóak és felismerhetőek lehetnek.
Az alacsony önbizalom és az önbizalomhiány jelei
- Rendkívül kritikusak vagyunk önmagunkkal szemben.
- Lekicsinyeljük vagy figyelmen kívül hagyjuk pozitív tulajdonságainkat, folyton a negatívakat rángatjuk elő a szekrényből. Alábecsüljük önmagunkat. Az eredményeket nem becsüljük sokra, a hiányosságokat eltúlozzuk. „Nem nagy dolog, hogy leérettségiztem. Ez alap. valószínűleg kevés vagyok ahhoz, hogy egyetemre menjek”.)
- Úgy ítéljük meg magunkat, hogy „bénábbak vagyunk” az életben a társainknál.
- Negatív szavakat használunk önmagunk leírására („tudod, tiszta dinka vagyok”), például „ohh, hát nézz rám, én egy kövér disznó vagyok”, „sosem voltam egy szépségkirálynő”.
- Gyakran kioktatjuk magunkat, negatívak, kritikusak és önhibáztatók vagyunk: „szép volt Balázskám, nem te lennél, ha…”.
- Ha történik is valami jó velünk, csak a szerencse műve lehet, kizárt, hogy ezt mi hoztuk össze.
- Nem tudjuk elfogadni az általunk befolyásolhatatlan tényezőket, mindenért (is) mi vagyunk a hibásak.
- Nem hiszünk annak, aki dicsér minket.
Az alacsony önértékelés sokféleképpen gáncsolhatja ki az ember életminőségét
Ha érzéseink rendre negatívak, az állandó önkritika tartós szomorúsághoz, depresszióhoz, szorongáshoz, frusztrációhoz, sőt haraghoz, szégyenérzethez vezethet. Párkapcsolati problémák jelentkezhetnek nálunk – például eltűrhetünk mindenféle ésszerűtlen viselkedést a partnerük részéről, mert úgy gondoljuk, hogy a szeretetet és a barátságot nekünk ki kell érdemelni („nem vagyunk szerethetőek”).
Meg se próbáljuk.
Mindegy, hogy mit.
Nekünk úgysem sikerülhet.
Kételkedünk a képességeinkben vagy értékeinkben és eleve kerüljük a kihívásokat. Máskor inkább a perfekcionizmus határoz meg minket. Túlteljesítővé válunk, hogy végre „kiengeszteljük” azt, amit alsóbbrendűségünknek látunk önmagunkban.
Félünk a kritikától, a konstruktívtól is.
Tehát kerüljük a sportot vagy a társasági eseményeket, nyilvános megmérettetéseket, mert félünk, hogy lebőgünk. Stresszesek vagyunk mások mellett és folyamatosan keressük a „jeleket”, amelyek arra utalnak, hogy az emberek nem szeretnek minket. Magunkkal se törődünk (önkárosító magatartások).
Gyakori probléma még a párkapcsolatban: azt várjuk, hogy a partnerünk erősítse meg az önbecsülésünket, önbizalmunkat. Járuljon hozzá, hogy önmagunkat szerethetőnek lássuk.
Ő ugyanis a legfontosabb referenciaszemély az életünkben. Gyerekként még szüleink elismerését szomjazzuk, majd párválasztásnál áthelyezzük azt a párunkra. Akarjuk, hogy csodáljon. Erősítsen meg minket minden nap.
Ha valakinek gyenge lábakon áll az önbecsülése, és társa nem „tölti őt vissza”, az ilyen személyek gyakran lépnek félre. Mert pozitív visszajelzés hiányában máshonnan keresik a külső megerősítést.
Mindent egy új szűrőn keresztül látunk
Ha önbizalomhiányban szenvedünk, gyakran naponta keresgéljük a helyzetekben a megerősítést arra, hogy nem vagyunk elég okosak, jók, elegek.
És természetesen mindig találunk valamit, ami megerősíti ezt a hitet bennünk. Például egy értekezleten valaki más véleményt fogalmaz meg, mint mi. Ahelyett, hogy tudomásul vennénk a megjegyzést, vagy nyitottak lennénk a megvitatására, csendben maradunk, vagy azonnal védekezni kezdünk, és önmagunkat ostorozzuk. Miért nem gondoltam erre? Nyilvánvaló, hogy nem vagyok elég okos!
Az önbizalomhiány befolyásolja képességünket, azt is, hogy teljes potenciálunkat kiaknázhassuk. A perfekcionizmus vagy a negatív beszéd erodálhatja az önbizalmunk. Az önbizalomhiányos emberek még gyakran a döntés meghozatala után is aggódnak, hogy rossz döntést hoztak. Kételkednek saját magukban. Véleményükben, képességeikben, erősségeikben.
Tehát egy érzelmi tornádóba kerülünk, ahol elveszítjük önmagunk. Az elménk katasztrófa-forgatókönyveket kezd vetíteni a szervezetünknek.
És akkor mi van?
Almási Kitti klinikai szakpszichológus mindig ezt szokta kérdezni a klienseitől, amikor úgy érzik, a negatív gondolatok, a téves következtetések tartják vissza őket attól, hogy megtegyék, amit szeretnének.
És akkor mi van?
Egy adott helyzetben ugyanis akkor sem történne katasztrófa, ha tényleg az következik be, amitől tartanak – ellenben, ha a félelmeik miatt nem teszik meg, ami által saját hiteles életüket élhetnék, akkor a legnagyobb veszteséget szenvedik el.
Mi az önbizalomhiány oka az életünkben?
Az alacsony önbizalomhoz vagy az erősebb önbizalomhiányhoz hozzájáruló tényezők minden egyes embernél eltérően kombinálódnak és hatnak is egymásra.
Ma egy terhességi tesztre 100 emberből 56 pánikkal reagál. Életünk meghatározó magzati időszakától kezdve, a kulturális hátterünk, gyermekkori tapasztalataink és egyéb életkörülményeink egyaránt szerepet játszanak a kialakulásában.
Például:
- A szülők vagy a tanárok rendkívül kritikusak voltak.
- Rossz tanulmányi teljesítményünk volt az iskolában, ami önbizalomhiányt eredményezett.
- Folyamatos stresszes életesemények vesznek körbe, mint például állandó párkapcsolati problémák vagy pénzügyi gondok.
- Rossz bánásmód, például bántalmazó kapcsolatban.
- Mentális gondok, például szorongásos zavar vagy depresszió.
Az észlelt tünetek mindig csak a végtermék.
Ego és önbizalom – az önbizalom nem dominancia
A magabiztos emberek dominálnak.
Teljes badarság.
Mégis gyakran halljuk másoktól, hogy a dominancia magabiztosságot jelez. Végtére is, azok az emberek, akik hangosabban beszélnek, mint mások (túl harsányak), vagy kitöltik a teljes teret (show man), vagy irányítják a beszélgetést, meglehetősen biztosak magukban.
Az igazán „egok” rengeteg domináns viselkedést mutatnak ugyan, de gyakran mélyen gyökerező bizonytalanságokkal és nagyon ingatag önértékelésükkel rendelkeznek. Pont nem gondolnánk róluk. Néhány ember, aki megpróbálja uralni a beszélgetést vagy a közönséget, gyakran az önbizalomhiányát palástolja, hogy kompenzálja a zsigeri félelmét. Vagy más érzelmek táplálják, mint például a harag vagy az elkeseredettség – két olyan érzés, amit valószínűleg nem írnál az önbizalom rovatába.
Néha az önbizalmat összekeverik az emberek és azt gondolják, hogy beképzelt vagy. Míg a nárcizmus és az önhittség általában negatív tulajdonságok, a túlzott önbizalom viszont létező fogalom. Ez is okozhat problémákat, különösen, ha nem reális.
Ilyenkor azok az emberek, akik azt hiszik, hogy a legjobbak, legokosabbak vagy legképzettebbek, néha épp a leggyengébb befutók. Önismeretben van mit fejlődniük. Kivéve akkor, ha gyakran ők az egyetlenek, akik nincsenek tisztában hiányosságaikkal, ezt a jelenséget Dunning-Kruger-effektusnak nevezik.
Az egészséges önbizalom nem beképzeltség
Önbizalmad van? Máris támadnak, megszégyenítenek, számonkérik rajtad azt, hogy reálisan ismered önmagad. Mert erről szól az önismeret.
Az önbizalom ezen alapszik.
Ebbe beletartozik a pozitívumaid ismerete is.
A beképzeltség viszont ezzel ellentétesen azt jelenti, hogy hangosan hangoztatom milyen jó vagyok valamiben, de nem vagyok az. Az „ígéret mögött nincs fedezet”, üres a kosár. Tehát nélkülöz minden reális önismeretet.
De milyen lenne egy egészséges önbizalom?
Nem lehet rajta átlépni.
Már nem teszek meg erőn felül mindent az olyan emberekért, akik a kisujjukat sem mozdítják meg értem, már nem a nagy szavakban hiszek, hanem a tettekben.
Albert Bandura pszichológus Self-Efficacy: The Exercise of Control című könyvében kifejtette, hogy a magabiztosság minden más tulajdonságnál jobban hozzájárul a pozitív eredményekhez a célok elérése kapcsán.
- A magabiztos emberek tudják, hogy készségeikre és erejükre támaszkodhatnak a mindennapi kihívásokban. Képesek használni ezt vizsgákon, előadásokon, prezentációkon, versenyeken.
- Nem adják lejjebb az elvárásaikat, csak azért, hogy egy középszerű kapcsolatban legyenek, ahol többet sérülhetnek, mint amennyire feltölti őket.
- Nem akarnak mindenkinek megfelelni, már az a fontos, hogy ők mit gondolnak saját magukról.
És ami még igaz:
- Elsétálnak valahonnan, ha nem érzik magukat megbecsülve, mert többé már nem B opciók. Megengedik maguknak, hogy hibákat kövessenek el, és tanuljanak belőlük.
- Ahhoz, hogy személyesen és szakmailag fejlődhessenek, hajlandóak bizonyos kockázatokat vállalni és hibázni. Például kicsiben kezdik, majd építgetik ezt az önbizalom izmot, hogy erősödjön.
- Kíváncsiak és bővítik a látókörüket.
- Nem emészti fel őket a gondolat, hogy mindenki más okosabb és sikeresebb náluk, vagy nem fogják a sikerüket az önértékelésük elleni jelzésnek tekinteni.
Már nem azzal foglalkoznak, hogy mások mit csinálnak, és több időt töltenek azzal, mint a saját kompetenciáikkal és lehetőségeikkel. Ugyanis ez a másokra való összpontosítás megfosztja attól a pozitív energiától az embert, amelyre szüksége van ambíciói táplálásához és céljainak eléréséhez.
Az önbizalom ereje felülre dob a libikókán
Ez a bizalom szuperereje.
Az önbizalom egy egyedülálló képesség, amely lehetővé teszi, hogy befolyásold az embereket, hogy elhiggyék azt is, amit mondasz.
Az önbizalom vonzó.
Az emberek biológiailag arra vannak programozva, hogy bízzanak a magabiztos emberekben, és pozitívan reagáljanak rájuk. Ha magabiztos vagy, magasabb szinten teljesítesz, mint amikor nem tartod nagyra a képességeidet. És csakúgy, mint bármely más készség, ez is olyasvalami, amiben fejlődhetsz. Ezáltal minden általad végzett munkát is nagyobb örömmel fogsz végezni.
A sportban is igaz, hogy a jó teljesítmények szinte mindig magas szintű önbizalommal korrelálnak, míg a gyenge teljesítmények általában alacsony önbizalommal járnak együtt.
Ezt az összefüggést vizsgálták is szakemberek.
Egy kutatási tanulmány (Hays et al. 2009) született az élsportolok kapcsán. Annak érdekében, hogy feltárják a magabiztosság szerepét a csúcsra jutóknál. A tanulmányban 14 sportoló vett részt (7 nő, 7 férfi), akik mindegyike szerzett már érmet világbajnokságon, világkupán vagy olimpián, vagy világcsúcsot tartott a sportágában.
Más szóval, ők voltak a legjobbak a legjobbak között.
Minden sportolóval interjút készítettek. A cél pedig az volt, hogy feltárják a trendeket és témákat az affektus (lelki élet ösztönzése) és a viselkedés területén. A tanulmány szoros összefüggést talált a magas szintű önbizalom és a hatékony mentális feldolgozás (gondolkodás, problémamegoldás, megismerés) között. A sportolók jobban tudtak koncentrálni, jobban tudtak fókuszálni, ha magabiztosak voltak. Különösen nagy téteknél. Az alacsonyabb önbizalom figyelemelemzavarral és több hibázással járt kéz a kézben.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a sportolók több pozitív hatást hoztak el (érzéseket, érzelmeket, hangulatot) magukkal a versenyekről, és jobban is élvezték, amikor magabiztosak voltak.
Ehhez azonban kell az önismeret.
A múltbeli elakadások, tüskék feldolgozása, bármennyire is fájdalmas.
"Az ego általában védekezik a fájdalmas dolgok hangos kimondása ellen. Ha nincs kimondva egy konfliktus, esély sincs a változtatására. Az önismeret a saját tulajdonságaim feltárása. Egyszer régen valaki azt mondta nekem: - Imre, te befolyásolható vagy! Fájdalmasan érintett, dühös lettem. Dühös, mert még nem definiáltam magamban, hogy a heves reakció, a rossz érzés azt jelenti, az a tulajdonság bennem nincs földolgozva. Rossz volt, mert a befolyásolható azt jelenti, visszaélhetnek velem, tudnak manipulálni, kihasználni."
Az önbizalom előnyei
- ÉRKEZIK A REALITÁS A KETTES VÁGÁNYON: Önismerettel megvalósult énkép meló magában foglalja a személyes eredmények felismerését, reális célok kitűzését és az erősségek elismerését.
- HATÉKONYABB KOMMUNIKÁCIÓ: Továbbfejlesztett kommunikációs készségekhez vezethet. Ez túlmutat a verbális artikulációkon; beszédfejlesztésen. Többek között hatékony kifejeződést, az aktív hallgatás képességét és non-verbális jelzések felismerését foglalja magában.
- SIKERES SZEMÉLYES ÉS SZAKMAI ÉLET: Egy magabiztos személy nagyobb valószínűséggel kommunikál nyíltan és határozottan, ami elősegíti a megértést és a másokkal való kapcsolódást. Ez személyes és szakmai környezetben is hozzájárul a sikeres interakciókhoz.
- REZILIENS LESZEL: A reziliencia a rugalmasság képessége; az önbizalom döntő fontosságú ennek a rugalmasságnak a kialakításában. A magabiztos egyének a kihívásokat a növekedés lehetőségének tekintik, nem pedig leküzdhetetlen akadályoknak.
- KARRIER: Az önbizalom a karrier előrelépésének hajtóereje. A bizalom a saját képességeidbe nagyobb valószínűséggel mondat veled igent a kihívásokra.
- KÖNNYEBBEN HOZOL DÖNTÉST: Pozitívan befolyásolja a döntéshozatalt azáltal, hogy biztosítja, hogy már megbízol az ítéletedben. A magabiztosság hatékonyabban mérlegeli a lehetőségeket, határozott lépéseket tesz, és vállalja döntései következményeit is.
- EGÉSZSÉGES KAPCSOALTOK: A magabiztosak, önbizalomhiánytól mentesek kényelmesebben fejezik ki magukat, elősegítik a nyílt kommunikációt. Ez a hitelesség vonzza a hasonló gondolkodású egyéneket és erősíti a kapcsolatokat.
Hogyan befolyásolja az önbizalomhiány az életedet és a karrieredet?
A kudarcokkal való megbirkózás képessége az önbizalom bizonyítéka.
A magabiztos egyének a kudarcot inkább a siker lépcsőfokának tekintik, semmint eredménynek. Az önbizalom katalizálja a fokozott kreativitást. Ha hiszel a képességeidben, nagyobb valószínűséggel gondolkodsz a kereteken kívül, és innovatív megoldásokat fedezel fel.
Az önbizalom hiánya drámai hatással lehet a karrieredre.
A komfortzónádban fog tartani, mert itt érzed biztonságban magadat, ezzel ugyanis csekély a kudarc kockázata. Tehát nem fogsz kilépni egy rossz munkahelyi helyzetből, nem fogsz kihívással járó feladatokat bevállalni, vagy nem fogsz új pozícióikra jelentkezni. Fennáll a veszélye, hogy elveszíted a motivációd, és ez idővel aláássa önbecsülésed.
Az önbizalom hiánya visszatart attól, hogy megszólalj az értekezleteken és hangot adj a véleményednek. Nem nyitod ki a szádat, így senki sem tudja, hogyan gondolkozol. Láthatatlan leszel, figyelmen kívül hagynak, ha előléptetésről, fizetésemelésről vagy különleges megbízásról van szó.
Az önbizalom hiánya megnehezíti a határozott kommunikációd. A mondataidat inkább kérdéssel zárod majd, olyan vérszegényen. Az asszertív kommunikáció miatti kényelmetlenség arra késztet, hogy túl sokat beszélj, és elfelejtesz akkor is csendben maradni, amikor már lezártad a mondandód és mások véleményére várnál. A meggyőződésed hiánya arra késztet másokat, hogy megkérdőjelezzék a gondolkodásodat.
Valójában gyenge játékosnak tekinthetnek téged. Proaktívitás helyett reagálni fogsz. Reaktívvá válsz. Szürkeségbe burkolódzva. Objektív visszajelzések helyett nem leszel meghatározó tényező.
De egyetlen sikeres karrier sem épült fel légüres térben.
Az önbizalomhiány bárkit érinthet
A jó hír az, hogy kioldhatjuk a magunkban mélyre ásott nyomait. Félsz attól, hogy nem vagy elég jó? A keserű szerepléses tapasztalatok kötnek gúzsba?
Talán tartasz a kudarctól, a leégéstől. Pánikolsz.
AZ ÖNBIZALOM az önmagadba és az erőidbe, képességeidbe vetett hitet hangsúlyozza, mindezt önteltség vagy arrogancia nélkül. Nincs helye benne a bizonytalanságnak. Az egészséges magabiztosság megköveteli képességeink reális felismerését és ebben a hitben való biztonságérzetünket.
Ez tesz hitelessé.
Gyakran az önbizalomhiány lefojtó ereje állít meg minket, amelyben az ilyen-amolyan beszédünk már csak egy tünet. Lehetsz kiegyensúlyozott, lehengerlő, és érthető vagy bizonytalan, netán lármás személy. Mások szemében.
De ennek mind oka van.
Mivel ezt az cikket ideáig már elolvastad, ezért valószínűleg egyetértesz azzal, hogy az önbizalom és a beszéded hatékonysága növelhető.
Például a beszédtechnika fejlesztése egy önismereti út első lépése vagy állomása, ami segíti a kibontakozást, önbizalmat ad és magabiztosabbá tesz a kommunikációban. Reális önismerettel, valamint tudatos önfejlesztéssel lehetséges a változás.
Ha te az önbizalomteljes utat választanád, dolgozzunk az önbizalomteljes önmagadon.
Ha pedig nem szeretnél lemaradni cikkeimről, korlátozott létszámú, újonnan induló tréningjeim időpontjáról, iratkozz fel!
Feliratkozom!
