Miután már harmadszor kezdtem el ezt a cikket és egyik kezdéssel sem tudtam megbékélni, úgy döntöttem, inkább sztorizok neked valamit.
Ez egy szokatlan történet lesz a kommunikációd és a titkos személyiséged kapcsolatáról.
Ha tippelnem kellene, legalább egy nyelvet egészen biztosan „tűrhetően” beszélsz.
Ha egészen menő vagy, többet is.
Kifejezed magad, mások megértenek, nem kérdeznek vissza minden másodpercben.
Aztán eszembe jutott egy nyelv, amit egészen biztosan SENKIVEL sem beszélsz. De még a barátod, a családtagod, a munkatársad sem. Mégis mindannyian beszélitek.
Ez a nyelv csak itt létezik.
A gép előtt.
Az ugráló kurzor jel hatására manifesztálódik, abban a bizonyos mezőben, ami felett gyakran valamilyen rövid üdvözlő jelenik meg neked minden alkalommal.
Új nyelvet sajátítottál el az AI-al.
Gyakran olyan mondatot is leírsz, amit se magyarul, se angolul, se németül, se franciául, se spanyolul, se Dakota nyelven nem írnál le.
Más operációs rendszerre váltasz.
Van is erre egy kifejezés.
Gondolom, furcsálni fogod.
De van, aki angolul magabiztosabbnak érezi magát, franciául viszont romantikusabbnak.
Németül precízebbnek és formálisabbnak, spanyolul érzelmesebbnek.
Anyanyelvén pedig érzékenyebbnek vagy sebezhetőbbnek.
Talán most azt gondolod, hogy túlzás, de a fenti jelenségből kiindulva a témát ma már több tudományterület is kutatja: a pszicholingvisztika, a szociolingvisztika, a kommunikációtudomány.
A kommunikációkutatás egyik ismert jelensége a „communication accommodation”, vagyis, hogy a beszélgetőpartnerek alkalmazkodnak egymás nyelvi stílusához. Ez nemcsak emberek között figyelhető meg, hanem gépekkel való interakció során is.
Sokan már ma is rövidebb, egyértelműbb mondatokban kommunikálnak a chatbotokkal:
„Írj összefoglalót.”
„Fordítsd le.”
„Adj ötletet.”
A gyakori használat hatására ez a tömörség az emberi kommunikációban is megjelenhet.
A Susan Ervin-Tripp által az 1960-as években végzett kutatás a legismertebb kutatása magának a kétnyelvűség és az identitás kapcsolatának. A vizsgálat alapvető kérdése, hogy vajon ugyanaz az ember másképp gondolkodik-e attól függően, hogy melyik nyelvet használja.
Ebben a kutatásban japán–angol kétnyelvű nőket vizsgáltak, akik többnyire japán származásúak voltak, de az Egyesült Államokban éltek.
A résztvevőknek ugyanazokat a mondatkezdéseket kellett befejezniük egyszer japánul, egyszer angolul. A válaszaik viszont nem csupán nyelvileg különböztek, hanem a mögöttük álló értékek, érzelmek és önkép is eltérő volta.
Azt, hogy a nyelv kommunikációs eszköz, de emellett egyfajta kulturális és pszichológiai „keret” is. Más szóval: amikor nyelvet váltunk, gyakran kulturális nézőpontot is váltunk.
Jean-Marc Dewaele és Aneta Pavlenko a 2000-es években több száz, később több ezer többnyelvű embert kérdeztek meg arról, hogy vajon más embernek érzik-e magukat különböző nyelveken.
Az egyik legismertebb felmérésükben a válaszadók közel kétharmada azt mondta, hogy igen: másképp viselkedik, más érzelmeket él meg, vagy más személyiségjegyek kerülnek előtérbe attól függően, milyen nyelven kommunikál.
Például franciául romantikusabbnak, németül viszont precízebbnek és formálisabbnak. Spanyolul érzelmesebbnek.
Csak gondolj bele.
A spanyol nyelv lüktetése egy lágy, hullámzó dallamosságra épül. Nem, nem hadarnak. Áramlanak. Zeneileg ezt úgy hívnánk: legato. Amikor Valenciában voltam nekem sem a szavaim lettek lomhábbak, hanem a mögöttük lévő belső tempó változott meg.
Egyszerűen lassulásra késztetett.
Logikusnak tűnik, hiszen az anyanyelvünk gyakran a családhoz, az érzelmi emlékekhez kötődik, míg egy második vagy harmadik nyelv viszont kapcsolódhat egyetemhez, munkához, külföldi élethez, de mindenképp egy teljesen más kulturális közeghez.
Ráadásul amikor angolul beszélsz, automatikusan átváltasz azokra a kommunikációs normákra is (kulturális keret), amelyek az angol nyelvű környezetben természetesek.
Még a humorod is megváltozik.
Akkor tedd fel végre a kérdést, ami annyira kikívánkozik.
Az AI nem kopogtatott, amikor a kommunikációnkat vette célba.
Csak besétált, levette a cipőjét, és lassan ott tartunk, hogy már átrendezné az egész nappalit.
Először csak a leveleinket írta meg.
Aztán a LinkedIn-posztjainkat. Most meg már néha úgy érzem, a minden mondat között ott basáskodik, mint egy túlbuzgó, trendfüggő lakberendező, aki mindenből ugyanazt az IKEA katalóguslakást akarja kihozni.
Néhány AI-lakberendezési tünet:
Kamu választékosság: tudod, amikor nem jellemző rád a modorosság, de a beszéded hirtelen felveszi a vasárnapi templomi öltönyét.
Régen leírtuk, ha egyszerűen fontos volt valami, ellenben ma minden „kulcsfontosságú”, „megkerülhetetlen”. Tények közlése helyett van ez a visszatérő modell: „nem csupán valami, hanem egy olyan tényező, amely…”
Nagyjából olyan, mint amikor minden percben egy konferencia zárónyilatkozatát olvasnád fel.
Drámai tőmondatok
Hit. Erő. Hatás. Pont.
A kommunikációnk már nem filmet játszik, csak random filmelőzetesek képkockáit dobálja nekünk.
Kötőszó-vonat
És. És. És. És. De. Viszont. Azonban.
Nem tudom, hol tanulta az AI, hogy egy beszélgetésnek olyannak kell lennie, mint a vonatvezetésnek egy nyári hőségben kitágult sínen: nehogy megállj, mert még kisiklasz elvét követve.
Listák inváziója
Emlékszel még, amikor történeteket meséltünk? Ma az életük sztorimorzsái PowerPointok lettek, listajelekkel.
Az örök összegzés
Egy beszélgetés mér nem egyszerűen csak véget ér, inkább amolyan lezárásként érkezik: „Összességében elmondható, hogy…” Mintha minden jóízű kávézás végén publikálnod kellene az eredményeket egy szakfolyóiratban.
Kialakul egy másik személyiséged
Az élő, energikus, őszinte, emberi beszéd nem egy szállodai szoba: nem egy hibátlan, túlzottan rendezett vagy természetellenesen komfortos, amire, ha ránézel, semmi, de semmi sem árulja el, hogy ki lakik benne.
Sajnos a nagy nyelvi modellek statisztikai alapon állítják elő a válaszaikat és az emberek pedig hajlamosak átvenni az általuk gyakran látott nyelvi szerkezeteket.
Nyersek lesznek, funkcionális gondolkodásúak, a válaszokban pedig nem lesz felesleg. Csak a gondolat csupaszon. És ami igazán érdekes: ez a nyelv nem átmeneti.
Nem fog elpárologni.
Sőt, minél többet használod, annál inkább rögzül benned. Átitatja a szókincsed, rááll az agyad a rövidítésekre, a gondolkodási módodra, ahogy a gondolataidat strukturálod.
Na, és persze kialakul egy másik személyiséged.
Mert befolyásolja-e az AI a beszédünket
Ha még nem hiszed el, feltehetem ezt kérdésként is.
Befolyásolja az AI a beszédünket?
Mondom miért kérdezem, aztán a többit megbeszéled magaddal.
A beszéd és az írás szoros kapcsolatban áll. Ha egyre több kommunikációs helyzetben AI által generált szövegekkel találkozol, akkor azok fokozatosan hatással lehetnek a szóbeli nyelvhasználatra is.
Mi a tünetek, doktor úr?
Kevésbé egyedi beszéd
Ismerős?
És ott van a tény, amit már említettem, hogy a nagy nyelvi modellek inkább a statisztikailag legvalószínűbb megfogalmazásokat használják. Ezért a nyelv változatossága csökkenhet, sokkal simább, de kevésbé egyedi kommunikációt hozhat létre.
Azt veszed észre, hogy gyakran tömörebben, 'chatesebb' szerkezetekben fogalmazol, de gyakori az érzelem sűrítésének a kényszerűsége is.
Kevésbé hallatszol ki
A személyes hang háttérbe szorulhat, a többnyelvűségi kutatások szerint minden embernek van egy saját kommunikációs lenyomata.
Az AI viszont előszeretettel semlegesít, és gyilkolássza az egyedi szófordulatokat, egyedi metaforákat, regionális kifejezéseket, személyes stílusjegyeket.
Helyére pedig berak sokkal általánosabb, szélesebb közönség számára érthető formákat. Az is feltűnhet másnak, hogy szélsőséges lehet a tempóváltásod, vagy nagyon gyorsan beszélsz, vagy hirtelen megtöröd a ritmust, mert közben fejben pörgeted a digitális referencia univerzumot.
A hangszíned és hanglejtésed sokszor laposabb, kevésbé dallamos lehet. Ez részben abból fakadhat, hogy az online terekben a gondolat közlése fontosabb, mint a hangzás megformálása.
Tehát leszoksz róla.
Kevésbé leszel önmagad
Új „nyelvi személyiséget” vehetsz fel.
Tudod, az AI nem fog lehülyézni, ha rossz kérdést teszel fel, ezért felteszed azt a kérdést is, amit a meetingen nem mertél. De nem is kell figyelned a másik testbeszédére, hangulatára vagy, hogy mennyire érthető a beszéded.
Vagy érti-e a kérdésedet.
A gondolatot, szavaid jönnek, ahogy jönnek. Maximum futsz még egy kört; a gondolat jön először, a forma másodszor. Ezért maradnak a félmondatok, kulcsszavak, a leplezetlen őszinteség.
DE tény, hogy az AI-éned nem is udvariaskodik annyit, talán ezért a legszabadabban is gondolkodik? Döntsd el te.
Ha megfigyeled, mér most másképp írunk a ChatGPT-nek, kollégának, barátnak, ügyfélnek. Az AI-val való kommunikáció során gyakran strukturáltabban, célorientáltabban is fogalmazunk.
Viszlát spontán beszéd
Vannak dolgok, amik egyszerűen össze vannak nőve. Így van ez a pletykával és a falusi a házak előtti kispaddal is. Meg persze az emberi beszéddel és a tökéletlenséggel.
Néha elakadunk. Öööözünk, mert keresgéljük a szavakat.
Félbehagyunk mondatokat, majd visszatérünk rá vagy épp körülírunk valamit. Az AI ezzel szemben többnyire kész, kerek, tökéletes, steril és rendezett válaszokat ad.
Ha hozzászokunk ehhez a mintához, egy idő után a saját gondolatainkat is túl gyorsan akarhatjuk „kész termékké” alakítani.
Hol lesz itt a kreativitás? Mert a kreativitásunk gyakran épp a bizonytalanságból, a keresésből, az improvizációból és a félkész ötletekből születik.
Kész kommunikációs sémákra támaszkodsz, személyesség helyett
Kevesebb lehet a kreatív nyelvhasználatod, a szókincsbeli változatosságod pedig csökkenhet, de előtörhet a nagyobb nyelvi homogenizáció, az önálló szövegalkotás pedig háttérbe szorulhat.
Miért fontos ez? Mert a hangod nemcsak a hangszínedből áll és a szókincsedből.
A személyes hangod ott van a furcsa szóválasztásokban, a visszatérő metaforákban, a hibákban, a sajátos humorodban.
Habár nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az AI hosszú távon elszegényítené az emberi nyelvet; de szerintem az összetett kölcsönhatás igenis ott van mögötte.
Írásban biztosan képes rá.
Az a baj, hogy szóban is.
A beszélt nyelv mindig változásban van, és ezt nem is érdemes minősíteni. Egyszerűen része annak, hogy emberek vagyunk és folyamatosan formáljuk a kommunikációt. Számomra mindegy, hogy melyik generációval dolgozom, de a célom mindig az, hogy minőségibb, gazdagabb és kapcsolódóbb beszédhez segítsem hozzá az embereket.
Az AI pedig nem csak az Alfa generációra van hatással.
Ezért ajánlom a következő beszélgetésem:
Minden számít Podcast – Porkoláb Gyöngyinél jártam
A hangodnak és személyiségednek kapcsolata van
A hangunk nem csak információt közvetít, benyomást is kelt.
Mielőtt valaki feldolgozná a kimondott szavakat, a hangszínünkből, tempónkból, hangsúlyainkból és levegővételünkből már következtetéseket von le rólunk.
Nyugodtak vagyunk?
Bizonytalanok?
Feszültnek tűnünk?
Hitelesek vagyunk?
Épp emiatt fontos, hogy tudatosabban figyeljünk arra, hogyan szólalunk meg, nemcsak érthetőbben, hanem hitelesebben és hatásosabban is tudunk kommunikálni.
Ez ma még fontosabb, mert az AI a levelek és posztok megírása mellett szépen lassan megnyomorítja az élő beszédet is.
Ha használod és ezt tőlem kell megtudnod, sajnálom. De egy szövegről vagy egy beszélgetésről még mindig felismerhetőnek kell lennie, hogy ezt egy konkrét ember mondta. Ebben támogat a csoportos beszédtechnika képzésem is.
Ha pedig nem szeretnél lemaradni cikkeimről, korlátozott létszámú, újonnan induló tréningjeim időpontjáról, iratkozz fel!
Feliratkozom!
