Amikor a test mesél: masszázs és hang szoros kapcsolata

A test beszél, csak nem mindig értjük. Néha halk moraj, máskor dacos kiáltás formájában üzen. Feszültségben, fájdalomban, nehézkes mozdulatokban. A hétköznapi rohanásban gyakran figyelmen kívül hagyjuk ezeket a jeleket, pedig ők azok a kis belső hangok, amelyek segítenek visszatalálni önmagunkhoz. De vajon mit mesél rólunk a nyakmerevség, a vállak görcsös tartása vagy az állkapocs makacs szorítása?

Egy különleges beszélgetés következik valakivel, aki nemcsak hallja, hanem meg is érti ezeket a testi üzeneteket.

Gyurival egy irodában dolgozunk. Mindig sugárzó, kedves tekintete és az emberek iránti nyitottsága az, amit elsőként látni benne. Régóta tudtam, hogy el kellene mennem hozzá egy kezelésre, de természetesen halogattam. Aztán eldöntöttem: nekem is jár egy kis felfrissülés. Kértem tőle egy egyórás hátmasszázst. Azóta nemcsak kollégák vagyunk, hanem rendszeres vendégként is visszajárok hozzá. Felfrissülök, közben szakmázunk is. Így született meg ez a cikk, amelyben Gyuri válaszai mentén a test és a beszéd kapcsolatát is boncolgatjuk.

Férfi masszőr női klienség

Gyuri, mesélj egy kicsit magadról! Honnan jöttél, hogyan talált rád a masszázs?

A gyermekkoromat egészen a középiskolás éveimig végig kísérte a sport, a mozgás, a testtel történő munka. Aztán ez ritkult a főiskolai időszaka alatt, majd kis időre ki is kopott az életemből. Diploma után elkezdtem dolgozni, leginkább irodai munkáim voltak, amik sokkal inkább a kognitív energiáimat kötötték le, vették igénybe. Ez így ment évekig, amikor arra lettem figyelmes, hogy sokszor van diszkomfort érzetem a testemben és persze mentálisan is, fizikai szinten megjelent a fájdalom itt-ott a testemben. Ezeket a hatásokat kompenzálandó szivárgott vissza az életembe a mozgás kerékpározás, jóga, falmászás formájában. Ezek ismét bebizonyították, hogy a testmozgás számomra esszenciális a testi, lelki jóllétem érdekében. Az is bizonyossá vált bennem, hogy a kognitív munkavégzés irányából inkább a fizikai foglalatosság felé fogok fordulni, csak még nem tudtam, hogy ez milyen módon, milyen tevékenységben fog tudni testet ölteni. Ebben a nagy keresésben, ahogy az ilyen történetekben lenni szokott, egy véletlen folytán 2022 nyarán jelentkeztem egy hétvégi 2 napos shiatsu (ejtsd: siacu) masszázs kurzusra mondván, hogy miért ne. És ott került a helyére minden, tipikus megérkezés élményem volt a 2 nap alatt és nagyon komfortosan éreztem magam abban a kapcsolódásban, amit a masszírozás jelentett. Innentől megállíthatatlan volt a folyamat.
 

Mikor döntöttél úgy, hogy ezzel szeretnél foglalkozni, és mi volt az a pont, ami igazán elindított ezen az úton?

 

Az irodai munkák egyre többször mutattak rá arra, hogy egy belső konfliktus feszül bennem: amivel pénzt keresek és az életem nagy részét kiteszi az teljesen más, mint azok a tevékenységek, foglalatosságok, amivel és szívesen töltök időt, amikben jól tudom kamatoztatni az adottságaimat. Sok év telt el azzal, hogy pontosan meg tudjam fogalmazni, mit is szeretnék.  A shiatsu kurzus elvégzése után az utam ennek a műfajnak a komolyabb ismeret felé vezetett és beiratkoztam a Nemzetközi Shiatsu Iskolában, ahol 2,5 évet töltöttem el, majd kiegészítő képzéseket is elkezdtem mellé venni (svédmasszázs, nyirokmasszázs, nervus vagus terápia). Először barátokat, családtagokat kezdtem masszírozni ingyen, majd adományos alapon a tágabb baráti kört, ez másodállássá nőtte ki magát. Aztán elérkezett a 2024 decembere, itt látszott, hogy a mentális állapotomat sokkal inkább szolgálja ez a létforma, sokkal több sikerélményem van ebben, mint az adminisztratív munkámban, vettem egy nagy levegőt és magam mögött hagytam az bejelentett, 8 órás pozíciómat és beleugrottam a masszázsba, immáron teljes állásként.

 


Milyen tapasztalataid vannak arról, hogy hol tárolja a test a feszültséget? Mely területek „beszélnek” legtöbbször fájdalommal?


A pályán eltöltött eddigi időszak alatt azt látom, hogy az, hogy az emberek teste hol, hogyan tárolja a feszültséget és reflektál a mindennapi megpróbáltatásokra, a stresszre az egyszerre univerzális, ugyan akkor nagyon egyedi is egyben. 
Egyedi, mert minden ember szervezete, idegrendszere, izomzata más és más módon reagálja le a minket naponta érő konstans stresszt. Minden embernek máshol van a gyenge pontja, ami visszatérően jelzi, hogy nem tetszik neki az, amivel nap mint nap meg kell küzdenie. Persze a fájdalom, feszültség megjelenéséhez az egyedi anatómiai eltéréseink is nagyban hozzájárulnak.
Mégis univerzális ez a testi reakció, mert mindenkiben nyomot hagy ez a stressz és nincs olyan ember, akinek egy jól irányzott masszázsfogásra ne az lenne a reakciója, hogy: „húúú, ott most nagyon jó, nem is tudtam, hogy az az izmom be van feszülve!” 

Van olyan testrész, amelyet szinte mindenkinél érint a stressz? (Pl. váll, nyak, állkapocs?)

Persze, a leggyakoribb panasz, amivel érkeznek hozzám (is) az emberek, az a derékfájdalom, a hát-, nyak- és vállfájdalom, a kimerültség, a motiváció hiánya, kedvetlenség stb. Leggyakrabban ezekkel a területekkel kell dolgoznom, legalábbis az első néhány alkalommal. Aztán van, hogy feltárulnak nagyobb összefüggések és más testrészek is igénylik a figyelmet, gondoskodást.

Összességében azt mondhatom, hogy a test egészében (izmok, idegrendszer, mentális állapot) mesél, hordoz üzenetet.  Kissé elcsépelt frázis ugyan, de a tanulmányaimban az egyik alapvetés a holisztikus megközelítés: test-elme-psziché csak együtt, egy rendszerben értelmezhető képlet vagy egyenlet. Bármelyik megbillenése magával hozza a többit is.

Mit üzen számodra egy feszes nyak vagy egy merev vállöv? Mi lehet a gyökere? Csak fizikai, vagy lelki-szellemi tényezők is?

Nincs tes lélek-elme nélkül és vica versa, csak együtt értelmezhető minden testben előforduló jelenség. Sok mindent üzenhet az izomfeszesség, de leginkább azt, hogy konstans stresszben (nagyvárosi élet, tömeg, felgyorsult tempó, szűkülő életterek, zaj, munkahelyi, magánéleti feszültségek stb.) élünk. Ezekre az a mindennapos kihívásokra az izomzatunk (pontosabban az izomrendszert vezérlő idegrendszerünk) adta válasz az izomtónus fokozódás, megfeszülés, mely evolúciós szempontból fiziológiás, és rövid távon (nem pedig minden nap, egész nap) a túlélést biztosító mechanizmus (szimpatikus idegrendszeri állapot). Normális esetben stresszt jelentő helyzet ezután érkező kiengedés, lenyugvás (paraszimpatikus állapot) nem, vagy nem kellő mértékben tud megvalósulni, sokkal inkább akkumulálódik és izomfájdalmakban, folyamatos izomfeszültség formájában lát napvilágot. 
A masszázs ilyen tekintetben szerencsére egy nagyon sokrétű megoldás a stressz okozta feszültségekre, mert amellett, hogy egy jóleső (időnként vagy helyenként kisebb kellemetlenségekkel járó) fizikai, manuális eljárás, a lelki gyűrődések kisimitására is legalább akkora hatással van, mint az izmok lazítására (és persze ez oda-vissza igaz a holisztikus megközelítés értelmében).

Beszédtanárként gyakran találkozom azzal, hogy a feszes nyak, váll, vagy állkapocs akadályozza a beszédet. Te ezt hogyan látod masszőrként?

Az teljesen egyértelmű, hogy a mentális állapot, az arc izomzata, az állkapocs feszültsége, a nyaki izomzat, a váll stb, mind mind hatással vannak a beszédre, a hangképzésre. Ezekben az esetekben a megfelelő masszázsfogások alkalmazásával első körben az izmok oldását kezdjük meg. 
Ez után, ezzel együtt nagyon fontos, hogy az izmoknak, az idegrendszernek megtanítsuk, illeve újra tanítjuk, hogy szabad ellazulni, sőt kell, sőt mindenkinek jár az ellazulás alanyi jogon. Ehhez én a nervus vagus (ejtsd: nervusz vágusz) terápiát is segítségül szoktam hívni, mely a korábban említett, az idegrendszer természetes, paraszimpatikus működését hivatott fokozni. Az izmok ellazulása csak ebben a nyugalmas, kiegyensúlyozottabb állapotban lehetséges. A vagus terápia során agyidegek közül a X. agyideg megszólítása, finom „ingerlése” történik, mely a megszokott masszázs erősségtől sokkal finomabb érintéseket, fogásokat alkalmaz a nyak hátulján, oldalán, a fül körül, a kulcscsontok körül a mellkason és a hason. Ennek a terápiának az azonnal érezhető nyugtató hatása mellett a hosszú távú, a stressz jobb minőségű kezelését célzó hatása van, a kiegyensúlyozottság irányába igyekszik segíteni az idegrendszert, így a masszázs fizikai és lelki oldást célzó hatásai aztán kihatnak a hangképzésre is.
Férfi masszőr kezeli a lapocka terüeltét

Neked volt olyan kliensed, akinek a fizikai oldása hatással volt a kommunikációjára, hangjára, önkifejezésére?

Igen volt. Néha ezt nem könnyű tetten érni. Nem mindig effektíve a hangképzés vagy a hang ereje, hangszín változik, hanem az, hogy tud, mert megszólalni bizonyos helyzetekben a kliens, meri hallatni a hangját, meri vállalni, hogy felszólal magáért. Ez lehet, hogy csak annyi, hogy masszázs közben már mer szólni, ha valami kényelmetlen, diszkomforos neki, ha valamiben változtatást kér. De egész egzakt példám is van arra, hogy valaki úgy érezte többedik találkozónk alkalmával, hogy kiabálhatnékja van. Megteremtettük neki a teret és időt, amikor kiadhatta a hangját (talán az igazi hangját). Ez egy fontos bizalmi helyzet, úgy viselkedik valaki, ahogy nem szokott, mégis meg meri tenni. És ebben a helyzetben nagyon szép fejlődéseket látni, ahogy az emberek megtalálják magukhoz az utat, találkoznak az igazi hangjukkal.- Ezzel együtt érkezik egy magabiztosság is, amit ki tud vinni a hétköznapokba és a legfontosabb eszköze, a hangja is segíti őt a mindennapokban az önkifejezésben, a kapcsolódásban. 

Kérlek, mesélj egy különleges vagy tanulságos esetről! Valakiről, akinek a teste sok mindent „elmondott” neked.

Ha már a hangképzését és a saját hangunk megismerését érintettük: találkoztam olyan helyzettel, ahol mikor elkezdtük a közös munkát egyikünk sem gondolta, hogy a végén majd milyen messzire jutunk. 

Tipikus panaszokkal érkezett: váll-nyak-, felső háti szakasz feszültsége. Elkezdtük a terápiát, az izmok oldását, beszélgettünk arról, hogy a fokozott izomtónus hátterében vélhetően milyen okok, helyzetek állhatnak és miként hathat 1-1 testrész feszültsége az adott testrész környezetére és a nagy egészében a testre és a pszichére. Néhány alkalom után eljutottunk oda, hogy a kliensem izmai egyre lazábbá váltak, ezzek együtt megérkezett az is, hogy ki merte engedni a hangját, sóhajtásoktól eljutottunk oda, hogy néha kurjantott, kiáltott egyet, ami nagyban segítette, hogy a feszültségeket kicsatornázza a testéből. 

Ez arról sokat tanított mindkettőnknek, hogy a feszültség milyen szinteken képes mindannyiunkat elzárni és milyen mértékben tudja eldugni az ember igazi hangát (fizikailag és átvitt értelemben is).

Mi az, amit a legtöbb embernek megtanítanál a saját testével való kapcsolatról?

Klisés, mégis nagyon esszenciális dolgok jutnak csak az eszembe: figyelni a testedre, a működésére, a jelzéseire és azt mindenképp, hogy ne vegyük magától értetődőnek, hogy szolgál minket. Fontos kérdéseket feltennünk: jó-e neki az, ahogyan a mindennapokban bánunk vele, ahogy belakjuk. 
Ugyan akkor türelmesnek is kell lennünk vele és magunkkal szemben is. Sokunknak nagy kihívás lehet, hogy az uniformizálódásnak ellenálljunk és el tudjuk fogadni a testünk egyediségét. 

Mit adott számodra ez a hivatás emberileg, lelkileg, akár kapcsolatilag?

Éveken át éreztem, hogy nem vagyok a helyemen az emberi kapcsolataimban, a szakmai utamon, illetve hogy a teljesítmények, amiket elérek korábbi karrierem kapcsán, nem érdekelnek, nem töltenek el megelégedettséggel. Ezekben az években a hiányérzet egy állandó kísérőm volt, amióta viszont a masszőr pályára léptem, azt mondhatom, hogy megérkezettség élményem van. Az ilyen jellegű transzkormációkról szerintem nehéz beszélni, mert minden szó, amivel körül lehet ezt írni, valahogy túl triviális kimondva, leírva. Javult a magammal és a környezetemmel való kapcsolódásom, jelenlétem. Ezekről nehéz beszélni, mert a szerintem szavak nem hordozzák pontosan a tartalmat és az élményt.

Mit tanácsolnál annak, aki most kezdene el masszázsra járni – mire figyeljen, mire számítson?

Leginkább azt tanácsolnám, hogy ajánlás útján menjen, bárhova is megy. és ha már ott van figyelje magát. Ha az adott masszőr, a technikái, a helyszín vagy bármi nem passzol az ő személyiségével, akkor kérjen más neveket és addig járjon masszőrről masszőrre, míg meg nem találja azt, amit keresett. Az érintve levés nagyon fontos manapság. A sok home office és a sok rohanásban néha elfelejtünk találkozni és érintkezni másokkal. Az pedig sajnos nem jó irány az idegrendszerünket és a pszichénket tekintve, nem erre vagyunk teremtve. A masszázs ennek a kompenzálására nagyon hasznos, persze nem pótol semmilyen társas kapcsolatot, de nagyon fontos kiegészítő eszköz.

Gyuri elérhetőségei:

weboldal: www.fingertipsmassage.hu

Instagram: fingertips.massage

Facebook: Fingertips Massage