Kommunikációs modellek a hatékonyabb önkifejezésért

Szavak. Az emberi kommunikáció legfontosabb eszközei. Hatékony önkifejezésünk katalizátorai. Azonban a létezésük önmagukban még nem garancia az eredményes, hatásos és emlékezetes kommunikációra. A kommunikációs modellek abban segítenek, hogy „megtöltsd őket élettel”

Számos – sokak által jól ismert – kommunikációs modellnek a kommunikáción belül a beszédtechnikára vonatkoztatva is van létjogosultsága.

Ebben a cikkben néhány modellről, elméletről írok úgy, hogy annak beszédtechnika összefüggéseit is feltárom.

Hiszen naponta átlag 16 000 szót használunk, a szerényebb kutatók 5 000-re hivatkoznak. Ezt természetesen a kultúra, a mintanagyság és a szociodemográfiai változók is befolyásolják. Egy dolog azonban biztosan igaz: az általunk használt kimondott szavak száma nem triviális.

De vajon megfelelően tudjuk-e őket használni, „éltre kelteni”?

Ha azt gondoljuk, hogy önmagukban léteznek és információközlés céljából csupán elérnek A-ból B-pontba (közlőtől a befogadóig), akkor csak az illúzióinkat hizlaljuk kövérré.

 

Mit kezdünk ezekkel a szavakkal?

A szavak által hatékonyabbá válik az emberek közti együttműködés, könnyebb a tudás átadása és megőrzése és gyorsabb fejlődésnek is kaput nyithat.

A szavakkal mesterien bánó előadók megtanulják elmondani a gondolataikat, kifejezni az érzéseiket. A szavak eszközeikké válnak.

Némelyik szó történelmileg emlékezetes, például Ronald Regan amerikai elnök 1987-es nyugat-berlini beszéde: „Mr. Gorbacsov, bontsa le ezt a falat!”

Mások inkább irodalmi kincsként lettek megőrizve, például Shakespeare-nél. A szavak nemcsak a világot írják le, de át is alakítják azt.

Minden nap kommunikálunk egymással.

Mindannyian tudjuk, hogyan kell csinálni, igaz?

Valójában nem mindig. Különösen akkor, amikor a másik felet hallgatva egyre inkább az kezd körvonalazódni bennünk, hogy egy másik mozira váltottunk jegyet, mint amire akartunk.

A kommunikációs módok megértése érdekében a kommunikációelméleti szakemberek olyan modelleket dolgoztak ki, amelyek szemléltetik, hogyan is zajlik a kommunikáció.

Nézzünk meg párat.

 

Iratkozz fel!

Értesülj a legfrissebb bejegyzésekről, tréningekről első kézből!

Lasswell kommunikációs modellje

Harold Lasswell amerikai szociológus és pszichológus lineáris kommunikációs modelljéről ismert, amelyet még 1948-ban dolgozott ki. Elsősorban a médiapropaganda és annak közvéleményre gyakorolt ​​hatásának elemzése céljából.

Lasswell kommunikációs modellje az egyik első és legbefolyásosabb kommunikációs modellnek számít, amely a kommunikációt öt alapkérdés alapján elemzi:

  • „Ki?”,
  • „Mit mond?”,
  • „Milyen csatornán?”,
  • „Kinek?”
  • és „Milyen hatással?” .

Az öt alapkérdés a kommunikációs folyamat öt alapvető összetevőjét helyezi reflektorba:

  • a küldőt,
  • az üzenetet,
  • a csatornát,
  • a fogadót
  • és a hatást.

A Lasswell-modell az üzenetáramlást emeli ki, amely különböző csatornákon keresztül történik meg (hasonló Arisztotelész kommunikációs modelljéhez).

Ezt a modellt „lineáris kommunikációs modellnek”, „egyirányú folyamatnak” vagy „cselekvési modellnek” is nevezik. A kommunikáción belüli egyirányú folyamatot írja le.   

A modellt ma már nemcsak a médiában és a reklámiparban, de az interperszonális és csoportos kommunikációra is alkalmazzák.

A kinek, mit és milyen csatornán kérdése (és te milyen hitelességgel bírsz a befogadó szemében) nagyban befolyásolja a kiváltott hatást.

Például egy tinédzserekből álló közönség előtt a nyelvhasználat lehet – témától függően – akár csípős és rövid, egyes szám 2. személyű (Te) is.

Nem vagyunk egyformák, mégis van bennünk egy közös pont: a kommunikációnkkal mindannyiunk nyomot hagyunk másokban.

A kérdés: milyet?

 

TIPP — Beszédtechnika vonatkozásban ezt vidd magaddal a cikkből:  

Mindig a kommunikátor felelős az üzenet kódolásáért.

Tehát azért is, hogy átadható formába öntsd a gondolataid, ötleteid vagy információid.

A hitelességed, szakértelmed és motivációid jelentősen befolyásolhatják az üzeneted hatékonyságát.

Az üzeneted pedig átadható verbális (szavak használatával), non-verbális (gesztusokkal, arckifejezésekkel, mimikákkal stb.) eszközökkel, de akár mindkettő keverékével.

És ez utóbbi a leggyakoribb. (Hacsak nem egy podcastről beszélünk).

Minden csatornának – ami lehet egy néhány fős meetingre alkalmas helyiség, egy podcaststúdió, de akár egy 500 fős befogadásra alkalmas TEDX előadóterem is – megvannak a maga egyedi jellemzői, előnyei és korlátai is.

Ezek pedig mind befolyásolhatják a kommunikációs folyamatot.

A hatékony kommunikáció érdekében kihagyhatatlan, hogy előadóként/beszélőként megértsd a célközönséged, és ennek megfelelően alakítsa ki az üzeneted.

Ma nem tudsz egy másik személyre nem hatni. A hangod egy fontos eszköz mások meggyőzésére és befolyásolására. Minden percben a hangodat használod ahhoz, hogy világosan, meggyőzően és szenvedélyesen közvetíthess egy üzenetet.

Ehhez gyakran módosítanod szükséges a hangszíneden és az ütemen is a cél, a közönség és a tartalom figyelembevételével.

 Ajánlott irodalom:

Lasswell, HD (1951). A szakpolitikai orientáció . Kommunikációkutatók és politikaalkotás.

Lasswell, HD (1972). Kommunikációkutatás és közpolitika . Public Opinion Quarterly, 36(3), 301-310.

Rogers, EM (1994). A kommunikáció története . Szabad sajtó .

Négy ember ül és beszélget

Beszédünk cselekvés: a beszédaktus elmélet

Hogyan lesznek a szavakból tettek? Milyen hatása van a szavainknak?

Mi az, amiről te kellene, hogy eszembe juss, ha másokkal beszélgetek? A beszélő (azaz te) érzései, attitűdjei, érzelmei és gondolatai itt nagy részét képezik a válaszoknak.

Hiszen ezzel vésődsz be, ezzel hagysz nyomot másokban.

Egyedi bélyegképként az emlékezetekbe, a szívekbe égsz.

A beszédaktus-elmélet egy nyelvelmélet vagy úgy is nevezhetnénk, hogy beszédtett-elmélet. A nyelvi kijelentéseket cselekvésként, beszédaktusként (beszédtett) felfogó és vizsgáló nyelvelmélet.

Eredetileg John Langshaw Austin analitikus filozófus a posztumusz kiadott How to do Things with Words (Tetten ért szavak) című könyvében kutatja azokat a különféle módokat, amelyekkel az emberek szavakkal tesznek meg dolgokat.

1952–1954-ben megjelent oxfordi előadásai fontos fejleményt jelentettek a filozófiában. Ugyanis a filozófusok sokáig azt állították, hogy egy állítás egyetlen feladata és küldetése a dolgok pillanatnyi állásának leírása.

Pusztán tényközlés.

Vagy valamilyen tény megállapítása. Ezzel szembenálló állítás, hogy nem minden mondat állítás. Ugyanis létezik utasítás, vágyakat kifejező mondat is.

Elterjedt továbbá az a nézet, hogy számos megnyilatkozás – ami messziről állításnak tűnik – nem az. A beszélő nem annak szánta, hogy tényeket közöljön a világról. Még a generatív nyelvészek is a nyelvet amolyan „csakis a gondolkodtató, a nyelven kívüli világ tényeit leíró” funkciójának oldaláról vizsgálták meg.

Austin analitikus nyelvfilozófusként írta le azt az elméletét, miszerint a nyelvhasználat nem egyszerűen a cselekvés irányítója, hanem maga a cselekvés.

A nyelvhasználat tehát nemcsak információátvitel, hanem MAGA a cselekvés.

Amit az információátvitellel viszünk véghez.

 

A beszédaktusok főbb fajtái közt ismert:

  • a lokúciós aktus (maga a megnyilatkozás) – Ez az a cselekmény, a helyzet, amikor valamit kimondunk. Ennek jelentése van, érthető dolgot hoz létre, amit közvetíteni vagy kifejezni szeretnénk.

  • az illokúciós aktus (állítás, tényközlés, kérdezés, tagadás, vágy, ígéret, parancs, bocsánatkérés, kérés, felszólítás, fenyegetés stb.) – Valami kimondásaként vagy valami kimondásával szembeni (ellentétes) cselekedetként hajtjuk végre. Erejét a különböző hangnemek, attitűdök, érzések vagy érzelmek alkotják.

  • perlokúciós aktus (meggyőzés, megszégyenítés, lelkesítés stb.). – A közönségben a következményes hatások érzetét kelti. A hatások megszülethetnek gondolatok, érzések, képzeletek formájában. Fő jellemzője a befogadóra gyakorolt hatás. Az éppen végrehajtott beszédaktusra utal, vagyis arra a funkcióra, amelyet a beszélő betölteni kíván.

A beszédaktus elmélet azt hangsúlyozza, hogy a beszédünk akár más vagy sajátos jelentéssel is bírhat a számunkra vagy akár a hallgatóságunk számára, mint a nyelv szerinti jelentése.

Mondok egy példát. Egy férfi odalép a barátnőjéhez a város legdrágább éttermében, majd megkérdezi tőle, hogy „hozzám jössz feleségül?”. A nő ugrálni kezd az izgatottságtól és azt válaszolja: „Megteszem” „Akarom”.

Itt e kifejezések fejezik ki az ő érzéseit, attitűdjeit és érzelmeit. Ennek a kinyilatkozásnak csak az adott kontextushoz viszonyítva van sajátos jelentése.

Amikor 1941. december 8-án az Egyesült Államok Kongresszusa hadat üzent Japánnak, válaszul a Pearl Harbor elleni korábbi támadásra; Franklin D. Roosevelt elnök beszédet mondott a kongresszuson.

Ebben a beszédben megkülönböztethetők voltak az illokúciós cselekmények: ígéretek (az USA-nak) és figyelmeztetések (Japánnak) és a hadiállapot tudomásul vételére vonatkozó kérései is.

A perlokúciós hatásokról viszont már csak találgathatunk: egyesek talán izgatottak, feltüzeltek és meghatottak voltak, míg mások félelmet, aggodalmat és szorongást tapasztalhattak.

A perlokúciós hatás itt nem a beszélő szándékától függött.

 

TIPP — Beszédtechnika vonatkozásban ezt vidd magaddal a cikkből:  

A beszédaktus-elméletből a legfontosabb gondolat az, hogy a beszéd során nemcsak leírunk dolgokat, hanem cselekvéseket is véghez viszünk. Kölcsönhatásba lépünk a valósággal.

A beszédünkkel elkötelezhetjük magunkat ígéretek mellett, miközben befolyásolhatjuk mások viselkedését, gondolatait. Mindezt úgy, hogy magasabb hangerőt használhatunk az izgalom kifejezésére, alacsonyabb hangot a tekintélyünk hangsúlyozására.

Vagy növeljük a beszédtempót, gyorsabb ütemet alkalmazzunk a sürgősség érzékeltetésére.

Lassúságot pedig a feszültségkeltésre.

Hangunk rendkívül rugalmas és dinamikus világot hoz létre a kommunikációnkban; az arcunkhoz hasonlóan identitásunk számos aspektusát képes kifejezni.

Az önbizalom és a beszéded hatékonysága növelhető.

Csoportos beszédtechnika tréning: tanulj és fejlődj az összetartozás élményével!

Ruff-Kiss Ágnes beszédtechnika tanár

A csúcs-vég szabály: az emlékezetes pillanatok titka

Mire emlékszünk egy beszélgetésből?

Ennél talán még fontosabb kérdés lehet a számodra, hogy miként fognak rád emlékezni? Jól emlékeznek majd rád? Egyáltalán emlékezni fognak rád?

Honnan tudhatod, ha egy prezentáció vagy álláshirdetés jól sikerült? Ezt álltalában érzni szoktuk, de tudjuk-e egészen biztosan?  

Létezik két pillanat, amire minden felszólalónak gondolnia szükséges.

Ehhez hadd hozzak ide egy minisztorit.

Képzeld el, hogy tegnap a munkahelyeden egy rosszkedvű kollégával akasztottad össze a bajuszod, vagy egy nehéz beszélgetéssel zártad a napot a főnököddel.

Ennek eredményeként valószínűleg már az egész napot negatívan látod, annak ellenére, hogy nagy része pozitív élmény volt.

Ennek egyetlen oka van: roppant elfogultak az emlékeink. Még ha azt hisszük is, hogy emlékszünk egy esemény tényeire, emlékeink gyakran hiányosak, amolyan vakfoltokkal rendelkeznek.

Erősen befolyásolják azt az akkori érzéseink.

Emlékeink inkább pillanatfelvételek, semmint tények és események átfogó feljegyzései.

Az agy és körülötte az emlékek

Úgy tűnik, hogy mind a pozitív, mind a negatív élményekkel kapcsolatos emlékeinket két tényező befolyásolja igazán:

  • hogyan éreztük magunkat akkor (élmények legintenzívebb pillanataiban, a csúcsán),
  • és hogyan ért véget az élmény (élmény vége).

Emlékeink tehát nem az élményeink vagy egy helyzetben eltöltött idő átlagaiból születnek meg.

A csúcs-vég szabály egy kognitív torzítás, amely befolyásolja, hogy az emberek hogyan emlékeznek a múltbeli eseményekre. A csúcs-vég szabály alapja Daniel Kahneman és Barbara Frederickson kutatásából ered. 1993-as tanulmányuk mutatta ki, hogy az emberi emlékezet ritkán rögzíti tökéletesen pontosan az eseményeket.

Arra utal, hogy miként reflektálunk egy élményre, annak legszélsőségesebb pontja és végpontja alapján (Müller et al., 2019; Kahneman, 2012). A kognitív torzításként (egy pszichológiai heurisztika) ismert jelenség megváltoztatja a múltbeli események felidézésének módját.

Elménk villámtempóban átlagolja azokat a másodperceket, amelyek leginkább magasba szöknek emlékeinkből, hogy ezáltal alakítsa ki véleményünket a múltról.

Az intenzív pozitív vagy negatív pillanatok (a „csúcsok”) és az élmény utolsó pillanatai (a „vég”) nagy súlyt kapnak a véleményalkotásunkban. 

 

A tapasztalat vs. memória rejtvénye | Daniel Kahneman:

TIPP — Beszédtechnika vonatkozásban ezt vidd magaddal a cikkből:  

Szánt időt arra, hogy tisztázd magadban, mi a legfontosabb üzeneted? Mi a nagy ötleted? Az „egyesítő „ahhh és aha…huh” pillanat, amikor a teremben mindenki ugyanarra az oldalra kerül és ugyanarra a mozira váltott jegyet.

Tudod mi ez az sztori, az üzenet?

Az erős kezdés mellett a legjobbat hagyd a végére. Az erős befejezés viszont szándékos tervezést igényel.

Még egy nagyszerű prezentáció is negatív benyomást kelthet, ha az előadó nem szánt időt arra, hogy végiggondolja, hogyan fogja befejezni a beszédét.

Egy sztori, idézet, metafora vagy egy élénk illusztráció a sikeres előadás végén megszilárdíthatja a jó élményt a hallgatók emlékezetében.

A hangunk legalább annyira számít a kommunikációban és befolyásolásban, mint a szavaink. Képes érzéseket kiváltani, cselekvésre késztetni.

A hangunkon keresztül jelentésárnyalatokat hozunk létre, közvetítjük érzelmeinket. Hozzájárul a mások által észlelt vonzerőhöz és karizmához.

Ráadásul az emberek élénkebben emlékeznek egy negatív élményre, mint a pozitívokra. Tehát a frusztráció pillanatai a csúcsvég szabályában is „csúcsként” működnek – hatással vannak arra a benyomásra, amelyet a hallgatók később felidéznek.

Az üzeneted elvész, ha a hallgatóság nem tudja könnyen követni azt, amit mondasz.

Az utolsó benyomások pedig maradandó benyomások. A jók is és a rosszak is.

Egy férfi az irodát elhagyta és sétál le a lépcsőn

Ha például szándékosan hangerőt raksz egyes szavakra, az üzenet egyes részeit hangsúlyozhatod. Még a legkisebb árnyalatok is drámai módon megváltoztathatják mondataid jelentését, kifejezhetik mögöttes szándékaidat és befolyásolhatják üzeneteid értelmezését.

A beszédtechnika foglalkozások egyik fontos területe például az artikulációs mozgások fejlesztése. Nemcsak hangzóhibák javítása céljából ajánlott, hanem akkor is, amikor szeretnénk egy nyitottabb, érthetőbb, pregnánsabb kiejtést elérni.

Az étkezés végén lévő desszert lényegesen feldobja az egész étkezést, ugye?  Tervezd meg az élmény utolsó pillanatait, tanulmányozz ehhez profi előadásokat, TEDx videókat és figyeld meg, hogy melyek azok a csúcs/végi pillanatok, amelyekre emlékszel a korábbi előadásokból?

Mi tette őket olyan emlékezetessé?

Fejlődnél?

Csoportos beszédtechnika tréning keretén belül személyesen segítek, hogy ráláss pontosan milyen erősségeid és nehézségeid vannak a kommunikációban.

A kerethatás

Ha megkérdezel bármely tapasztalt műsorvezetőt, mind elfogja neked mondani a gyakori tapasztalatát. Miszerint az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a közönség kapcsán szembe kell nézniük, az a közönség kognitív elfogultsága.

Bármely közönség bizonyos hiedelmekkel, prekoncepciókkal vagy elképzelésekkel lép be egy előadóterembe a különböző témák kapcsán.

Előadóként az te feladatod, hogy ne csak pontos, megbízható és hiteles információkat ossz meg, hanem olyan formába öntsd azokat, amelyek segítségével a közönség pozitív vagy negatív módon gondolkozik majd róla.

Természetesen a te céljaidnak megfelelően és a bennük rejlő torzítások ellenére.

Ha azt szeretnéd, hogy közönséged döntéseket hozzon vagy véleményt alkosson, befolyásolnod kell ezeket a döntéseket vagy véleményeket.

Azáltal, hogy keretezed a megosztott információkat – más néven kerethatást alkalmazol.

A lámpaláz elleni módszerek hatékonysága 79%-os a jelenlegi lámpaláz-mumusokkal szemben. A lámpaláz elleni módszerek 21%-os sikertelenséget mutatnak.

Bár mindkét fenti állítás ugyanazt a koncepciót közvetíti, a mondatok megfogalmazásának módja befolyásolja, hogy hogyan fogod fel az információkat.

Egy 79%-os hatásfokú módszertan jobban hangzik, mint egy 21%-os sikertelenségi arányú módszertan. Ezek az állítások csak két keret egy egyszerű statisztika közléséhez.

A keretezés olyan, mintha egy kézműves foglalkozáson egy agyagdarabot különféle formára formáznál a kezeddel, míg a meggyőzés más módszerei pedig olyanok, mintha több agyagot készítenénk és hozzápasszíroznánk a kiindulási nyersanyaghoz.

A prezentációd során olyan információkat szeretnél megosztani, amelyek befolyásolják a közönség gondolkodásmódját egy kérdésről, témáról, ötletről, termékről vagy szolgáltatásról?

A keretezéssel bemutatod vagy strukturálod az üzenetedet, hogy úgy alakítsd azt, ahogyan azt a közönséged érzékeli.

Adományozás előtt például mondhatod: „Minden forint, amit adsz, életet menthet”, vagy egy negatív keretet alkalmazva azt, hogy „Minden forint, amit nem adsz, egy élet”. Mindkét állítás ugyanazt az információt közvetíti, de különböző érzelmekre és motivációkra apellálnak.

A keretezés növeli a hitelességed, segít kapcsolatot teremteni és döntéseket hozni.  

A kerethatás egy kognitív torzítás, amely befolyásolja, hogyan észleled és értékeled az információkat annak bemutatása/prezentálása alapján. Nyilvános beszédben a keretező hatást felhasználhatod meggyőzésére, motiválására csupán azzal, hogy a megfelelő szavakat, hangot (hangnemet) és szövegkörnyezetet használsz az üzenethez.

 

TIPP — Beszédtechnika vonatkozásban ezt vidd magaddal a cikkből:  

Tegyük fel, hogy vizuális segédeszközök (például ppt) nélkül beszélsz a közönségedhez. Ebben az esetben az auditív prezentációs készségeiden (és persze a nonverbálisokon) múlik minden.

Ha tartalmadat keretezni szeretnéd, akkor az alábbi eszközöket is alkalmazhatod, két példát hozok fel:  

Kérdésfeltevés: Lassabban teszed fel a kérdéseket a közönségednek (lassabb beszédtempó). A túl gyors – akár magasabb hangerővel párosulva – agresszíven jelenhet meg, és negatívan keretezheti a tartalmat.

Magabiztosság: Mindegy, hogy tényközlésről, kérdésről van szó, a magabiztos hangnemmel (tehát szűk beszéddallam vagy túl halk beszéd nélkülözése) pozitívan befolyásolhatod a közönséged véleményét magával a tartalommal kapcsolatban is. Ez ugyanis a bizonytalanság helyett a témában való járatosságot feltételezi majd.  

Tanulmányok kimutatták, hogy a javaslatok bemutatásának módja fontosabb, mint az, amit valójában közöl egy beszélő.

Egy autókereskedésben például az ügyfelek nagyobb valószínűséggel kötnek üzletet olyan eladóval, aki magabiztos és meggyőző hangnemben adja elő az értékesítési prezentációt.

A félénkebb és csendesebb eladó érdektelen lesz.

Gyakorolj beszédtechnika gyakorlatokkal és a prezentációid hamarosan sokkal jobbak lesznek. Akik szeretnék elérni, hogy beszédük hatása mérhető legyen emlékezetességben, azok tudatosan foglalkoznak a beszédtechnikával és a beszédfejlesztéssel.

 

Ruff-Kiss Ágnes
Ruff-Kiss Ágnes

Beszédtechnika tanár, beszédtréner

Kövess további tartalmakért az alábbi felületeken:

Hírlevél

Ha pedig nem szeretnél lemaradni cikkeimről, korlátozott létszámú, újonnan induló tréningjeim időpontjáról, iratkozz fel!

Feliratkozom!