3 szokatlan kommunikációs modell az önkifejezésért

A legtöbben azt mondják neked, hogy a jó kommunikációnak köze van az együttműködésekhez. A szavaink, a beszédünk a hatékony önkifejezésünk katalizátorai. Igazuk van.

Hoztam 3 szokatlan kommunikációs stratégiát az üzeneted átadásához. A kommunikációs modellek abban segítenek, hogy önkifejezésünk hatékonyabb lehessen.  

Amint kinyitod a szád és a hangképzőszerveiddel különböző jelentéssel bíró szavakat teremtesz meg, lényegében egy képzeletbeli piros gombra kattintasz.

Beélesíted az átadni kívánt üzenetet, érzelmet, tudást és azzal egyidőben a megítélésed, az imázsod, a hitelességed indítod útjára az egyik legkegyetlenebb háborúba.

Ahol a „nem hiszek neked”, „a nem értelek” és a “inkább skippelek” viszonyulás válogatás nélkül mészárolja le az együttműködéseket, kapcsolatokat.

A kommunikációs modellek abban segíthetnek, hogy elérd a kommunikációs céljaidat.

 

Számos kommunikációs modellnek a kommunikáción belül a beszédtechnikára vonatkoztatva is van létjogosultsága. Néhány jól ismert technikáról korábbi cikkemben írtam.

 

Ebben a cikkben néhány kommunikációs modell beszédtechnika összefüggéseit is feltártam. Mostani cikkemben 3 újabb és szokatlanabb módszert hozok ki a reflektorfényre és teszem fel a boncasztalra.

A szavakkal mesterien bánó előadók, kommunikátorok folyamatosan tanulják a hatásosabb gondolatátadást, az érzések kifejezését.

A szavak eszközeikké válnak.

Tarts velük, ha te is erre vágysz.

A kommunikációs módok megértése érdekében a kommunikációelméleti szakemberek olyan modelleket dolgoztak ki, amelyek szemléltetik, hogyan is zajlik le a kommunikáció.

 

Szalámi technika kommunikációs modell

1. Szalámi technika

Számos magán – és szakmai szituációban előfordulhat, hogy úgy érezzük: mások velünk törlik fel a padlót.

Esetleg elutasítanak. Lenyomnak. Felaprítanak.

Ohh, nem megyünk át pszichológiai irományba, de szinte biztos vagyok benne, hogy megesett már veled is, hogy javasolsz valamit, de számba se vesznek.

Vagy mások szépen lassan érnek el újabb és újabb apróságokat nálad és a végén már a karod nyújtod át, pedig eleinte csak a kisujjad kérték.

Ez az úgynevezett szalámi taktika.

Így működik a javaslataid esetében pozitívan: ne egy mozdulattal pakold ki a javaslataidat, hanem inkább apró, könnyen emészthető szeletekre vágva tálald azt másoknak. Szeleteld fel, mint a szalámit.

Ennek az adagolási módszernek két előnye van: először is, nem lesz elsőre túlságosan nagy feladat – tehát felszeletelve kevésbé merésznek tűnik. Másodszor, a darabokra szeletelt prezentáció lehetővé teszi a többi résztvevő számára, hogy maguk fedezzék fel az ötletet (ők rakják ki fejben a puzzle-t) és továbbgondolják azt.

Egy a fontos: ha szétosztod darabokra az ötleted, az emberek felvehetik a darabokat és a sajátjukká alakíthatják.

De mi a helyzet, ha a másik dominanciában fel akar aprítani, mint a favágó a fát (Dőőőől a fa!)? Három módszerrel térhetsz ki előle:

 

  1. Támadás elleni védelemmel: egyik szeletet a másikra cseréled.

Képzelj el egy fiktív esetet.

Egy tárgyalásnál már a beszélőképnek köszönhetően beleegyeztél egy korábbi tételbe (pl. gyorsabb szállítás), én viszont jobb csomagolást (is) kérek tőled. Gyorsabb szállítást kérve erre mondhatod azt, hogy ez esetben nem lesz idő a speciális csomagolásra.

Ez a technika akkor is működik, ha már adtál nekem néhány szeletet. Mert mondhatod azt, hogy „Ha különleges csomagolást akarsz, akkor a szállításból vissza kell vennünk, tehát 10 nap helyett 14 lesz.

A szalámitechnika itt egy igazi gyilkos, hiszen már 10 napra csökkentettem a szállítást, tehát nem akarok majd visszaadni valamit, amit már megnyertem. „Akkor köszi, megtartom a 10 napot inkább és maradjon annyiban a csomagolás.”

 

  1. Módszer: ellentámadás, más fronton.

Példánknál maradva: „a csomagolást és a hétvégi szállítást is megoldjuk, de ez plusz pénzbe fog kerül.”

Vagy: „mi megoldjuk a csomagolást, de csak akkor, ha nagyobb tételt rendelsz. 100 db és megkapod a díszes csomagolást.” Ennek az ereje abban rejlik, hogy a másik visszakap valamit, egy szeletért cserébe.

 

  1. Módszer: az összes szelet visszavétele.

Ha rájövünk, hogy szalámit vágtak fel nekünk, egyszerűen lesöpörjük az asztalról. Mert azt mondjuk, hogy „Várjunk egy percet, gyorsabb szállítást, jobb csomagolást adtam, hétvégi kiszállítást, mindezt a semmiért.”

Ebben az esetben mondhatjuk azt, hogy csak öt percre van szükségünk. „Elvégzek néhány számítást vagy megkérdem a főnököm”. Majd visszajövünk és azt mondjuk: „rájöttem, hogy ez az üzlet így már nem lesz működőképes a számomra.”

Tehát nem tudok mindent megadni neked. Csomagolhatom, de csak akkor, ha rendben van a hosszabb szállítási idő. A hétvégi szállítás pedig némivel magasabb szállítási költséget jelent majd. Ha erre a szalámit szeletelő azt mondja, hogy „de hiszen beleegyeztél az egészbe…”, akkor mondhatod, hogy „Nos, csak megbeszéltük, átbeszéltük és rájöttem, hogy most már nem előnyös az üzletet a számomra.”

Mi történt itt? Túl mohók lettek a résztvevők és minden visszakerült az asztalra.

 

Beszédtechnika szempontjából

Egyes szituációkban határozott és jóval magabiztosabb hangnemet kell megütni, hangsúlyozni érdemes.

Az artikulációra helyezett fókusz automatikusan lassíthatja a beszédet, ezáltal nyugtat, csökkentheti a lámpalázat, megfelelő és tudatos légzéssel roppant hatásos tud lenni. A hangkiejtés gyakorlatai segítenek a magánhangzók megkülönböztetésében, sőt, minden szó elejét, valamint annak végét megkülönböztethetővé és élessé tehetik.

A tisztább, kiegyensúlyozottabb beszédtől pedig nő az önbizalmad. A hangszálak megdolgoztatása segít elkerülni a monoton beszédet. A mondatok egy természetes módon emelkedő vagy csökkenő hangmagasság társaságában tölthetik meg a megszólalásainkat.

Egy kérdés végén felemelkednek, a kijelentő mondat végén pedig lecsökkennek. Ezzel egy prezentáció során is meggyőzőbb lehetsz.

 

Sakk bábú a tekintély elv kommunikációs modell bemutatására

2. A hatalom és tekintélyelv módszere

Már Cicero is megmondta.

Egy adott érvet sosem tudunk elválasztani az információ forrásától. Azaz számít a szakmai hiteled is. Arisztotelész ezt az ethosz alapműködésében magyarázta.

A tekintély elve – amely Cialdini által azonosított hat befolyásolási mód egyike – a tisztelet kivívásáról szól. Az emberek szívesen hallgatnak elismert szakértőket, ezért tekintélyed bemutatása elengedhetetlen. A kihívás abban rejlik, hogy ez véletlenül se tűnjön érzéketlennek, arrogánsnak vagy kérkedőnek.

Ki szereti, ha a sarokba szorítják? Ki szereti, ha rábeszélik, hogy vásároljon meg dolgokat? Ki az, aki hajlandó egy hosszú vitát a megjegyzés rovatban azzal a sorral zárni, hogy „igazad van”?

Senki.

Mit tehetünk tehát helyette? Ahelyett, hogy megpróbálnál meggyőzően beszélni, először légy inkább meggyőző szakember. A másik felet mindig fel kell készíteni az adott érveidre. Ehhez ismerned kell a célod, a beszélgetőpartnert. A beszédedet ugyanis mindig a hallgatóságra kell szabni (ötleteket, sztorikat, nyelvezetet).

 

Beszédtechnika szempontjából

Hajlamosak vagyunk a szakértők tanácsait követni. Jobban bízunk az orvosban, aki fehér köpenyt visel és okleveleket rak ki a falára. Mi a te szakterületeden a fehér köpenyed?

Bármi is lesz az, mit sem ér tálalás nélkül. Mert az érzelmeink és a hangunk között élő a kapcsolat. Sőt, a hangunk és aközött is, ahogy mások a hangunk alapján hogyan ítélnek meg bennünket. Ezért már egy szűk beszéddallam is elárulhat minket.

A gyors beszédtempó gyakran a félelmünkről, lámpalázunkról tanúskodik, azaz az izgalom ujjlenyomata. A pontatlan artikuláció érthetetlenné tehet. miközben a túl halk beszéd bizonytalanságot és a témában való járatlanságot feltételezhet.

Hiába vagy szakember, ha a hangod az ellenkezőjéről árulkodik.

Amikor megszólalsz, érvelsz, véleményt alkotsz, az csak annyira hatékony, mint amennyire a megjelenítése is az.

3. Főnök elv

A főnököm nem kommunikál – a rossz élmények mélyebb nyomot hagynak egy ember lelki világában, mint a jók. Így működik az agyunk. A negatív dolgokra jobban összpontosítunk (mivel összetettebb kognitív folyamat feldolgoznia az agynak, ezért úgy érzékeli, hogy az fontosabb).

Ez nagyon frusztráló lehet a munkavállalóknak. Költséges lehet a vállalkozásnak.

A Gallup adatai szerint az alkalmazottak mindössze 13 százaléka ért egyet azzal, hogy a vállalat vezetése hatékonyan kommunikál a szervezet többi tagjával.

Az Economist Intelligence Unit átfogó tanulmányában pedig a válaszadók a rossz kommunikáció kapcsán az alábbi megállapításokat tették:

  • 44 százalékuk szerint ez késedelmet vagy kudarcot okozott a projektek befejezésében.

  • 31 százalék gondolta úgy, hogy ez hozzájárult az alacsony morálhoz.

  • 25 százalékuk számolt be elmulasztott teljesítménycélokról.

  • 18 százalékuk az eladások kiesésére hivatkozott.

Egyértelmű: egy főnök vérszegény vagy félreérthető kommunikációja hatással lehet a teljesítményére, a csalódottság pedig könnyen motiválatlanságba és elégedetlenségbe csaphat át.

A főnök elv alapján, ha vezető vagy, ne kritizálj. Amellett, hogy értékeled munkatársaid munkáját – csak akkor kezdj el „kritizálni”, ha készen áll az építésben is segíteni. Továbbra is használd a „mi”- kifejezést a kommunikációban. Főleg, ha a csapatot vezetsz.

Dicsérj (de ne túl sokat) és gyakorold, amit prédikálsz. Semmi sem cseng jobban, mint a szavak, amelyeket tettek is követik. Ha fontos számodra a pontosság és a barátságosság, akkor legyél pontos és barátságos.

Mindezt a szavaid is tükrözzék.

Használhatsz például finom hangjelzéseket szavaid jelentésének fokozására, vagy erőteljes és az erőtlen beszédstílus válogatásával segítheted a tekintély és vezetői szereped erősítését.

Állítsd be a tempót, mutasd be az értékeket, alakítsd ki a hangnemet.

Apropó hangnem.

Beszédtechnika szempontjából

Létezik egy kifejezés.

Az aktív hallgatás. A kommunikáció értelemszerűen kétirányú folyamat. Az aktív hallgatás magában foglalja az odafigyelést, a szemkontaktus fenntartását és az olyan megerősítő társalgási jelzéseket, mint az „OK” vagy a különböző hangadásokkal történő megerősítés.

Egy néma, nem reagáló hallgató garantáltan megöl minden beszélgetést. Habár a rendszeres közös beszélgetés is jó stratégia a kapcsolatépítésnek; de tudtad, hogy például az emelt hangerő agresszívvá, a pontatlan artikuláció érthetetlenné tehet?

A beszédtechnika foglalkozások egyik fontos területe az artikulációs mozgások fejlesztése. Nemcsak akkor ajánlott, ha hangzóhibák vannak jelen a beszédben, hanem akkor is, amikor szeretnénk egy nyitottabb, érthetőbb, pregnánsabb kiejtést elérni.

A beszédtechnika olyan eszközöket biztosíthat neked, amivel javíthatod a stresszes helyzetek alatti artikulációt, hangtónus és arcizom-koordinációt. Ezek javíthatják a beszéd minőségét.

A szavak önmagukban nem győznek meg másokat

Az erőteljes beszédstílus és a céltudatos hangnem segíthet hozzá a tisztasághoz és magabiztossághoz. Az erőteljes beszédstílus elérésének kulcsa, a hang „dallamának” (intonáció) befolyásolása.

A sajátságos beszédstílus energiával tölthet meg egy beszélgetést, összehozhat távol ülő csapatokat, sőt felülírhatja a munkahelyi párbeszédeket is.

Akik szeretnék elérni, hogy beszédük hatása mérhető legyen emlékezetességben, azok tudatosan foglalkoznak a beszédtechnikával és a beszédfejlesztéssel. Te döntöd el, hogy köztük vagy-e.

UI: Mikael Krogerus és Roman Tschapper egy nemzetközi bestseller, a The Decision Book szerzői. A The Communication Book: 44 Ideas for Better Conversations Every Day című könyvüket ajánlom figyelmedbe.