Három ember jelentkezik egy tréningre. A jegy mellé jár egy könyv is. A könyvet hibásan, szakadt csomagolásban kapják kézhez.
Hárman háromféleképp reagálnak rá: az egyik dühösen kiabálni kezd a szolgáltatóval, emelt hangerővel követeli, hogy azonnal orvosolják a problémát.
A másik savanyú képpel, magában fortyogva szó nélkül némán tudomásul veszi, hogy ez így alakult.
A harmadik megértő hangnemben, de logikusan felvezeti az ügyfélszolgálaton a problémáját. Hiszen nem azt kapta, amit akart.
Miről árulkodik a hangunk a különböző kommunikációs stílusokban?
Tartalomjegyzék
A beszédünk számít
Használhatjuk a hangunkat arra, hogy összetörjük valakinek a szívét. A hangunk használható motivációra, lázadás szítására, vigasztalásra. Vagy felhasználható termékek értékesítésére, egy téma népszerűsítésére, véleménynyilvánításra.
A hangunknak – épp úgy, mint egy szimfóniának –, mindig szüksége van karmesterre. Akkor is, ha nem érzed egy Mozartnak.
Szüksége van arra, hogy finomítsák, táplálják és irányítsák, hogy kívánt célt érjen.
Különben beleeshetünk abba a hibába, hogy olyan kommunikációs stílus csendül fel kinyitva a szánkat, amivel csak elveszünk szavaink céljainak bonyolult csillagrendszerében.
Faék egyszerűséggel: megszólalunk, de nem az a személy szólal meg rajtunk keresztül, „akit” szeretnénk mások felé mutatni.
Miért fontos ez?
Beszéded stílusa befolyásol
Ha ráléptél az önismeret útjára, ismered a következő sarkon jobbra lévő széles utat: az önismeret társas szintjének úttestét.
Számos közlekedési tábla, lámpa és felfestés próbál itt terelgetni, hogy megfelelhess a veled szemben, a különböző társas szerepeidben támasztott elvárásoknak. Itt dől el, hogy milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a saját magunkról kialakított képpel.
Mindenki befolyásol valakit
Szociológiai felmérések szerint még a leginkább befelé forduló emberek is több, mint 10 000 emberre vannak hatással életük során. Tehát egyszerre vagyunk befolyásolók és befolyásoltak is. A befolyásolás bármilyen élethelyzetben működésbe lép, ha emberek csoportjáról van szó. A jelentős események, személyek nyomot hagynak az emlékeinkben és életünkben.
Hatással van ránk a beszédük, gesztusaik, nonverbális kommunikációjuk. Néha apróságok keltenek bennünk mély benyomást.
Ezek által formálódunk azokká, akik vagyunk, és néha mi formálunk másokat, akkor is, amikor nem gondoljuk.
Ezért a kommunikációs stílusunk nem generációs kérdéskör része
Sokszor hallhatod, hogy egyes generációkkal milyen nyögvenyelős együttműködni, de a kommunikációs stílus nem generációs kérdés.
Ugyanis egyetlen generációnak sem mindegy, hogyan szólsz hozzájuk. A kommunikáció minősége számít – minden egyes generációnál.
Tehát:
- Nem az információ, hanem az információ átadásának módja határozza meg a hatásod. (Inspiráló vs. demoralizáló?)
- Nem a tartalom, hanem a beszéded tálalása dönti el, hogy mi lesz a beszéded sorsa. (Elfogadják vs. elutasítják).
- Nem elég a szándékra figyelni a beszédben, szükséges a hatásra is. (Minek szántad vs. mit érzékelnek belőle)
A kommunikáció nemcsak információ, hanem kapcsolat, kapcsolódás. Épp ezért a kommunikációs stílusunk se korfüggő, hanem minőség kérdése.
Milyen kommunikációs stílusok léteznek?
Az embereket 3 (4) féle működési mód, kommunikációs stílus jellemzi. Természetesen nem húzható közöttük éles kontúrú határ, mert előfordulhat, hogy adott helyzet függvényében hol az egyikhez, hol a másikhoz nyúlunk.
Ezek a következők:
- Passzív
- Agresszív
- Passzív-agresszív
- Asszertív/önérvényesítő.
A négy leggyakoribb kommunikációs stílus ismeretében nemcsak hatékonyabban kommunikálhatunk mások felé, de megértőbbek is lehetünk.
Számos élethelyzetben és magán- vagy szakmai élettérben a passzív és az asszertív viselkedés csatázik egymással. Míg az agresszív ember gyakran irányítani, uralkodni akar; a passzív hagyja, sőt néha kifejezetten igényli, hogy mások irányítsák, tehát kényelmesen érzi magát az alárendelt szerepekben. Miközben az asszertív egyszerűen tudja, hogy mit akar, de nem hoz döntéseket mások helyett, a saját döntéseit ellenben mindig meglépi. Mindezt úgy, hogy hatékonyan együttműködik másokkal.
Kommunikációnk számos tényező befolyásolja: családi hátterünk, neveltetésünk, mikro- és makrókörnyezetünk, a kultúránk, az elvégzett iskolák és a munkahelyi milliő is. Vagy az, hogy mennyire dolgozunk hierarchikus rendszerben, mások milyen kommunikációs stílust képviselnek. Ha belekerülünk egy passzív, mindenki mindent tűr helyzetbe, magányos farkasként nehezen tudunk eltérni a mainstreamtől és idővel kaméleonok leszünk.
Tehát vagy átvesszük a viselkedést, vagy felmondunk.
Mi jellemző az egyes kommunikációs stílusokra?
Passzív kommunikációs stílus
A passzív stílusúak többnyire csendesek, visszahúzódóak, kevésbé vibrálóak. Ritkán beszélik ki az érzéseiket, adnak hangot a jogos igényeiknek. A viták során közömbösen viselkedhetnek, és ritkán foglalnak el határozott álláspontot vagy érvényesítik magukat.
Általában konfliktuskerülőek, nehéz kitalálni, hogy egy adott szituáció mennyire kényelmetlen vagy segítséget igénylő a részükről. A passzív ember magába folytja a véleményét, de kifelé akkor is mosolyog. Belül ugyan majd szétrobban, de inkább elfojtja az érzéseit, alárendeli magát a másiknak.
Látszólag támogat – de a haladás mégis elmarad. Tehát mindenre bólogat, de a dolgok, feladatok nem haladnak. Nála „mindig közbejön valami” – másban ugyan aktív, de a szóban forgó dologra nincs ideje. A megvalósítást mindig „további információk” hátráltatják. „Még nem megfelelő az idő”.
JELLEMZŐK:
- Nem tud nemet mondani.
- Testtartása kerülő, távolságtartó jellegű.
- Könnyed hozzáállású, vérszegény a kommunikációja.
- A szemkontaktus hiánya jellemzi.
- Lágy hangon, erőtlenül szólal meg.
- Bocsánatkérő magatartás jellemzi.
- Hangja rendszerint remegő, gyenge. A túl halk beszéd ráadásul bizonytalanságot és a témában való járatlanságot feltételezhet.
TIPP: előnyösek velük szemben a négyszemközti beszélgetések, a direkt kérdések. Kezdeményezz egy-egy beszélgetést, mivel a privát interakciók gyakran kényelmesebbek egy passzív számára, mint a csoportos megbeszélések. Hagyd, hogy átgondolják válaszaikat. Ne igen-nem válaszokat igénylő kérdésekkel indíts. Hosszú szüneteket tartanak majd a beszédükben, ezért légy türelmes. A passzív egyének gyakran gondolják át,
és át,
és át,
és át
a válaszukat.
Ha passzív kommunikációs stílus jellemez, akkor dolgozz a kommunikációs készségeiden. Keressen olyan lehetőségeket, ahol kényelmesen megszólalhatsz. Ilyen az egyéni beszédtechnika fejlesztés is.
Agresszív kommunikációs stílus
Az agresszív stílusúak szeretik dominálni a beszélgetést, gyakran félbeszakítanak másokat, meggondolatlanul nyitják ki a szájukat. Nyersen és habozás nélkül fejezik ki önmagukat. Gyakran feszültség- és konfliktusgenerátorok.
Az agresszív mindent kikér magának. Ő neki ne mondja meg senki, ne adjanak plusz munkát, ne szóljanak bele semmibe, viszont bárkin átviszi az akaratát, célját. Minden határt átlépve. Szeret irányítani, kioktatni, rendre utasítani.
„Ő csak őszinte” – talán te is hallottad már ezt a mondatot. Az őszinteség fontos érték, de ha nem megfelelő módon kommunikáljuk, könnyen romboló tud lenni. Az Az őszinteség nála gyakran álarc, mentség az agresszív megnyilvánulásokra, mások érzéseinek figyelmen kívül hagyására. Csak a mondandó tartalmára fókuszál, a „hogyan” kérdését figyelmen kívül hagyva.
JELLEMZŐK:
- Megzavarja az embereket beszélgetés közben (közbevág).
- Személyes teredbe lép.
- Egy fennhéjázó testtartás jellemzi.
- Agresszív gesztusokat használ.
- Intenzív szemkontaktust tart fenn.
- Emelt hangerő, vagy épp gyors beszédtempó jellemzi.
TIPP: légy nyugodt, higgadt hangvételű vele szemben. A beszélgetést összpontosítsd a probléma gyakorlatias megközelítésére. Ne tereld a beszélgetést a személyes kérdésekre vagy érzelmekre.
Tudd, mikor kell felállni.
Ha agresszív kommunikációs stílusod van, akkor nehezen tudsz erős kapcsolatokat kialakítani, de a pozitívabb kommunikációs technikák elsajátítása segíthet legyőzni néhány agresszív hajlamot. A stressz csökkentése az életedben is segíthet.
Passzív-agresszív kommunikációs stílus
A passzív-agresszív felismerése akadályokba ütközhet. Kiváló rejtegetők, a valós (ellen)érzéseiket, gondolataikat elrejtve, szemtől szembe bólogatnak, de a háttérből manipulálnak.
Szarkazmus, tagadás jellemző a kommunikációjukra. Nyílt visszajelzés helyett burkolt megjegyzésesek, szurkálódó magatartás vagy csenddel verés jellemzi őket. Szavaik nincsenek összhangban azzal, amit mondanak.
JELLEMZŐK:
- Motyognak, magukban fortyognak.
- Szarkasztikusak.
- A tagadást kimutatják.
- Felveszik a boldog arcot, amikor egyértelműen idegesek.
- Csenddel vernek.
TIPP: érdemes egyértelmű, világos párbeszédre törekedni, esélyt se adni az esetleges félremagyarázásnak. Náluk időről időre lehetőséget kell biztosítani visszajelzések formájában a valós meglátásuknak, véleményüknek, panaszuknak.
Tehát egyfajta valós kíváncsiságot mutatva feléjük. Ha passzív-agresszív kommunikátorral van dolgod, azt tapasztalhatod, hogy még azután is aláássák az erőfeszítéseidet, hogy szóbeli biztosítékokat adnak neked. Ha passzív-agresszív hajlamaid vannak, keress a lehetőségeket gondolataid és igényeid nyílt közlésére. Gyere el a csoportos beszédtechnika képzésre.
Asszertív kommunikációs stílus
Az asszertív a leghatékonyabb kommunikációs stílus – ahol játszmák nélkül őszintén és magabiztosan tudsz hangot adni a véleményednek, képviselheted a saját érdekeidet. Mindezt úgy, hogy figyelembe veszed, meghallgatod a beszélgetőtárs érzéseit és szükségleteit is.
Ez az interakció kölcsönös tiszteleten alapszik.
A leghatékonyabb együttműködési mód, hiszen akkor is kiállsz a véleményed mellett, ha ez másoknak nem fog tetszeni. Ebben a kommunikációs stílusban figyelembe veszi az egyén mások határait, képességeit. Még azelőtt, hogy megfogalmaz egy kérést, véleményt, meglátást. Az asszertív ember önérvényesít, de nem mások kárára, hanem mindenki javára. Az asszertivitás lényege, hogy úgy fejezzük ki magunkat, hogy tiszteletben tartjuk a másik fél érzéseit és méltóságát.
Az ilyen emberek könnyen vállalják a kihívásokat, de tudják, hogyan kell nemet mondani, amikor arra szükség van.
Még az őszinteséget is képes konstruktívvá tenni?
Egyértelműen igen:
- Mert tudja, hogy kapcsolatokat épít: „nem bántásból mondod”, hanem együttműködési célból.
- Mert tudja, hogy eredményesebb: nem támadó jelleggel szólal meg, így a másik fél nagyobb eséllyel fogadja el.
- Mert tudja, hogy hitelessé tesz: a tiszteletteljes kommunikáció növeli a hitelességünket, nem az ego a fontos, hanem a köz. Tehát ahogyan kifejezzük az őszintességet, legalább olyan lényeges, mint amit mondunk.
JELLEMZŐK:
- Expanzív gesztusok.
- Együttműködés jellei.
- Az ötletek és érzések egészséges kifejezése.
- Értő figyelem és nyílt testtartás.
- Tiszta, erős, rezonáns hang.
- Barátságos szemkontaktus.
- Hangja meggyőző, mert a hangszín fókuszált, nem stresszes (remegő, idegességet tükröző) és érzelmileg stabil.
TIPP: Az asszertív kommunikációs stílus egy pozitív hang, érdemes bátorítani, teret biztosítani neki, hogy inspirálhasson, támogathasson. Általában szót ért a passzív, az agresszív és a passzív-agresszív emberekkel is.
Mit tapasztalsz, ha összefutsz egy más kommunikációs stílusú emberrel?
agresszív – agresszív:
Két agresszív ember folyamatos harcok során besétál a gyanútlan céltalanság sötét sikátorába. Folytonos kötélharcban egyhelyben toporognak.
agresszív – passzív:
Az egyik irányít, a másik alárendelődik. Az agresszív dominál, míg a passzív általában szenved, nem a saját életét éli. Leértékelt az agresszív szemében.
passzív – passzív:
Az egyhelyben toporgás másik iskolapéldája. Nem jutnak együtt messzire, hiszen mindketten a másiktól várnák az irányítást. Sodródás jellemzi.
asszertív – asszertív:
„Élni és élni hagyni” együttműködő kapcsolati felfogás. Közös hajóban eveznek. Ami egy irányba vezet.
asszertív – passzív:
A passzív ember szemében az asszertív eleinte agresszívnak tűnik. Olyan embernek, aki tudja, mit akar. Nem akaratgyenge. Érzékeli a határozottságát, céltudatosságát, ami belőle hiányzik. Az asszertív azonban nem akarja őt erőszakkal irányítani. A kapcsolat a javára válhat.
asszertív – agresszív:
Az agresszív először azt hiszi, hogy egy másik dudással akad dolga a csárdában. Az öntudatossága, céltudatossága megtéveszti, ezért birkózni kezd. De mivel nem szállnak ringbe vele, kénytelen stratégiát váltani, és asszertív módon együttműködni, ha pedig ezt nem teszi meg, kénytelen megszakítani a kapcsolatot.
A hatékony párbeszédekhez fel kell tudni ismerni a kommunikációs stílusokat
Más-más hátterű, meggyőződésű és habitusú ember beszéde fokozhatja vagy megakadályozhatja a konfliktusokat. Fokozhatja vagy csökkentheti a kölcsönös bizalmat, hozzájárulhat a barátságosabb, közvetlenebb közeg megteremtéséhez.
A jó kommunikációs készség az egyik legfontosabb soft skill, amivel rendelkezhetsz.
Hogyan legyünk jobb kommunikátorok?
Az asszertív kommunikációt általában a legproduktívabb és legkívánatosabb kommunikációs stílusnak tekintik:
- Az „én” állításokkal tudjuk kifejezni az igényeinket és elképzeléseinket. „Én úgy gondolom”, „Én azt tapasztaltam…”
- Gyakorold az aktív hallgatást. Értő figyelem!
- Gyakorold az érzelmi intelligenciát.
- Legyél nyitott a visszajelzésekre a kommunikációs fejlesztendő területekről.
- Tanulj meg nemet mondani.
- Keress lehetőséget a nyilvános beszéd gyakorlására.
- Az asszertivitás segítő szándékra épül – nem arra, hogy a saját véleményünket bármi áron közöljük.
- Figyelj a kommunikációd tónusára: Egy minősítő (agresszív) megjegyzés gyakran többet árt, mint használ. Például a „Nem igaz, hogy ezt nem látod!” helyett mondd: „Szerintem ez egy fontos szempont.”
- Kérdezz, mielőtt kritizálsz.
A szavakat ugyanis nemcsak tájékoztatásra, hanem befolyásolásra is használjuk. Minden egyes alkalommal, amikor kinyitjuk a szánkat.
Beszéded hatékonyságát annak meggyőzési képessége határozza meg. Gyakran viszont leragadunk az üzenet tartalmi elemein és nem arra koncentrálunk, hogyan közvetítjük üzeneteinket. Az igazi magabiztos tekintélyhez kombinálnod kell, amit mondasz, azzal, ahogyan mondod.
A kommunikáció valahol információ átvitele egy erre szolgáló eszköz vagy jelrendszer útján. De nem csupán a beszéddel, hanem megjelenésünkkel, testtartásunkkal, gesztusainkkal, mimikánkkal és a hangunkkal tesszük azt meg.
Ezért beszéded mindig elárul.
Dolgozzunk együtt a kommunikációs stílusodon a beszédtechnika csoportomban. Itt gyakorolhatod a szembenézést néhány tipikus félelmeddel, fejlődj az összetartozás élményével. Csoportos foglalkozás keretén belül személyesen segítek, hogy ráláss pontosan mi a nehézséged a kommunikációt illetően.
Ha pedig nem szeretnél lemaradni cikkeimről, korlátozott létszámú, újonnan induló tréningjeim időpontjáról, iratkozz fel!
Feliratkozom!
