A beszéd sokak számára csupán az információcsere egyik eszköze, ám ennél valójában jóval több: híd önmagunk és mások között. A hang, amit hallatunk, nemcsak a gondolatainkat és érzéseinket tükrözi, hanem arról is árulkodik, milyen belső utat járunk éppen. Szakmai és személyes értelemben egyaránt. Az elmúlt időszakban rengeteg felismerés született ezzel kapcsolatban, és több olyan mérföldkőhöz érkeztem, amelyek nemcsak a szakmai hangommal, hanem az önismerettel is összefonódnak.
Önismeret és szakmai egyensúly
Az év elején sokan tettük fel magunknak a kérdést: hogyan legyünk önazonosak a szakmai és a privát életünkben egyszerre? Amikor rájöttem, hogy a beszédem – a hangom, a kifejezési módjaim – valójában kivetülése annak, aki én vagyok, már nemcsak gyakorlási célok vezéreltek, hanem mélyebb önismereti igény is. A hang fejlődik, ahogyan mi is. Hogy ezt támogassam, nemcsak különböző önfejlesztő tréningeken vettem részt, hanem a sportot és az egészségesebb étkezést is a mindennapjaim részévé tettem. A szervezetünkkel való törődés, a lelki egyensúly, sőt a stresszkezelés minősége is egyértelműen meglátszik a hangunk minőségén.
A közösségben tanulás ereje
A csoportos beszédtechnika képzések szervezése közben folyamatosan tapasztaltam, hogy a közösség, a támogatott együttlét mennyire megkönnyíti a fejlődést. A Beszéderő Klub például éppen abból az igényből született, hogy legyen egy olyan közösségi tér, ahol bárki felteheti a kérdéseit, kipróbálhatja magát, és megkaphatja a szükséges visszajelzéseket. A beszéd sokkal inkább élő, áramló folyamat, ha nem egyedül próbálunk jobbá válni benne. Egy ilyen csoportban természetesebben nyílunk meg, könnyebben belemegyünk a kísérletezésbe, és bátrabban vállaljuk a hibákat – amelyekből aztán nagyon sokat tanulunk.
Ahogy egy résztvevő megfogalmazta:
„Sokkal hasznosabb és nem utolsósorban sokkal szórakoztatóbb, mint gondoltam, mondjuk ehhez kell Ági karaktere és felkészültsége is!” (Bódi Andrea)
Ez a fajta elismerés megerősített abban, hogy a közösségi tanulás sosem megy ki a divatból. A fejlődés ugyanis nem magányos, hanem közös élményként a leghatékonyabb. Ezt a törekvést támasztotta alá az is, hogy jelentős szakmai partnerek – köztük Dr. Prezi prezentációs tréner, T. Bieniek Ildikó vagy Hajdu Péter – egyetértettek abban, milyen fontos tudatosan foglalkozni a beszédünkkel.

A hang, mint névjegy
Gondoljunk bele, milyen gyakran alakítunk ki benyomást valakiről, pusztán a hangja alapján. Különösen igaz ez a telefonos hívásokra, ahol csak a beszédünknek van tere. A bizonytalanság, a kapkodás, vagy éppen a túlzottan hivatalos hangszín leleplezi, ki mennyire felkészült. Amikor például ingatlanos hideghívásról beszélünk, az első néhány mondat szó szerint eldöntheti, hogy az ügyfél meghallgat-e minket tovább, vagy máris elköszön. Ez a felismerés vezetett oda, hogy egy sor videós tananyag és e-book is született kifejezetten ennek a piacnak, közreműködésben például Havas Jánossal. A lényeg: a beszéded a leghatékonyabb – és leggyorsabban ható – diplomáciai eszközöd.
Zsákutca és szüret: megállni és rálátni
Előfordul, hogy túlhajszoljuk magunkat. Sokszor úgy rohanunk bele a munkába, hogy észre sem vesszük, amikor egy hatalmas T betű hívja fel a figyelmünket: zsákutca felé tartunk. Ilyenkor ütközünk a falba, és annyira kimerülünk, hogy az már a belső motivációnkat is aláássa. Éppen ezért érdemes időnként „szüretet” tartani, vagyis megtapasztalni az elért eredményeinket. Nemcsak a pihenésről van szó, hanem arról is, hogy felismerjük és valóban átéljük a saját szakmai mérföldköveinket. A növekedés akkor válik teljessé, ha egyszer-egyszer ünnepeljük, mennyi munkát tettünk bele, és milyen eredményeket értünk el.
Amikor beérik a gyümölcs
Idén nagy megtiszteltetés volt, hogy az egyetemen tanított első osztályom végzős színművészei átvették a diplomájukat. Ez a folyamat öt évvel ezelőtt kezdődött, amikor még zöldfülű hallgatók voltak, és 2024 júniusában beérett a közös munka gyümölcse: a Budapest Gardenben egyszerre volt diplomaosztó és egyfajta rendhagyó ünnep. Olyan színművészeket láttam magam előtt, akik érett, okos és gondolkodó alkotóvá váltak az évek során. Nagyon fontos volt számomra is, hogy időt szakítsak erre a „szüreti” pillanatra.
Hiszen ezekből a visszajelzésekből és élményekből táplálkozik minden további munkám.

A csend fontossága és a pihenés tanulása
Sokszor csak a beszéd fejlesztésére koncentrálunk, pedig a hang akkor lesz igazán fényes, ha hagyunk neki időt a pihenésre.
A hallgatás legalább olyan fontos, mint a megszólalás – és ez nemcsak technikai értelemben igaz.
A reflexiók önreflexiókhoz vezetnek.
Amikor a beszédtechnika csoportokban valaki rácsodálkozott egy-egy saját hibájára vagy erősségére, rendszerint elmondta, mennyit jelentett számára, hogy előbb meghallgatta a másikat, majd magára figyelt. Ebben az évben nekem is szükségem volt arra, hogy újra megtanuljak megállni a folytonos pörgés mellett. Ez nem könnyű, de a hang is meghálálja.
Veszteség és önfejlesztés
A legnagyobb tanulságokat sokszor a tragédiáinkból merítjük. Márciusban elveszítettem édesapámat. Egy ilyen helyzet rádöbbent, mennyire fontos nemcsak „továbbmenni”, hanem olykor megállni és ránézni a saját életünkre. A legmélyebb válságokban láttam igazán, mennyire sebezhető vagyok, és hogy az önismeret, a stresszkezelés és a belső nyugalom nem valami luxus, hanem a stabil működés alapja.
Megtanultam tudatosabban reagálni és feldolgozni a feszültségeimet, hogy ne robbanjak szét, mint egy túlnyomásos kávéfőző.
Bátraké a szerencse: fellépés PPT nélkül
A bátorság gyakran ott kezdődik, ahol a megszokásunk véget ér. Az egyik legemlékezetesebb szakmai pillanat idén a ConnectED Sales Club rendezvényén volt, amikor úgy tartottam előadást, hogy mellőztem a vetített anyagot. Az ötlet lényege az volt, hogy megmutassam, milyen erő rejlik abban, ha csak a hangra, a történetekre és a jelenlévők „frekvenciájára” támaszkodunk. Egy szónoknak fontos tapasztalat, hogy a figyelem megtartásához sokszor elég a személyesség, a hang, a szavak és a kisugárzás.
Ez a bátor lépés arra is tanított, hogy a beszédtechnikában nem csupán a hangképzés, hanem a megnyílás, a sebezhetőség, a humor és a spontán reagálás is számít.

A vezetői kommunikáció fontossága
Az Erste Bank országos fiókvezetői találkozóján szintén fontos tapasztalatokra tettem szert. 150 fiókvezető előtt beszélni nem kis feladat, ráadásul a téma a szép és érthető beszéd és a munka hatékonyságának kapcsolata volt. A kommunikáció minősége rendkívül nagy hatással lehet az ügyfél-elégedettségre, a vállalati kultúrára és a belső együttműködés minőségére.
A félreértések, a rossz hangvétel vagy a bizonytalan kifejezésmód mind a hatékonyság rovására mennek. Itt erősödött meg bennem az a gondolat, hogy a beszédtechnika fejlesztése többet jelent, mint szimpla önkifejezést: a vezetői készségek és a szervezeti eredményesség támogatásáról is szól.

Új formák és digitális fejlődés
Az év folyamán számos új platformot, képzési formát és csatornát próbáltam ki, hogy minél többféle életvitelhez tudjak alkalmazkodni. Így születtek videós tananyagok és e-bookok (például a HANGadó Kisokos), amelyekben mindenki a saját tempójában, rugalmasan ismerkedhet a beszédtechnikával és a hatásos kommunikáció alapjaival. Emellett több podcast-felvételen (például a Get Work Trend podcast Dr. Prezivel és Back Rékával, illetve az OTP Okosóra Podcast) is részt vettem, ahol a vezetői és üzleti beszéd fontosságáról beszélgettünk.
Visszajelzések és emlékeztetők
Tudatosan gyűjtöttem a visszajelzéseket is, hogy lássam, milyen hatással vagyok mások fejlődésére, és nekem mire kell jobban figyelnem. Ezekből derült ki például, hogy valaki a stand-up humort és a gyakorlati coachingot egyaránt felfedezte az előadásaimban, és ez a kettősség tette számára igazán emlékezetessé. Mint a ConnectED Sales Club egyik résztvevője fogalmazott:
„A rendezvény csúcspontja számomra Ruff-Kiss Ágnes, beszédtechnika-tanár, egy zseniális beszédtechnikai tréner foglalkozása volt. Előadása tökéletes keveréke volt a stand-up humornak és a gyakorlati coachingnak – mindezt diák nélkül!”
Vagy ahogy a Kulcskérdés Podcast házigazdája, Havas János írta:
„Ági már az első alkalomra felkészült, megnézte a podcast adásainkat és egy személyes beszélgetés alkalmával felmért. Majd elmondta, hogy miket lát, miken lehet javítanunk és hogyan. Gyakoroltunk, mutatott technikákat, hozott vicces feladatokat.”
Ezek az értékes gondolatok visszaigazolást és inspirációt adnak a további munkához.
Támogatás, mentorálás és bátorságpróbák
Idén nemcsak beszédtechnikát tanítottam, hanem kifejezetten felkészítő, mentor szerepbe is kerültem. A hang ugyanis olyan egyedi, mint az ujjlenyomat, így a személyes márka egyik központi eleme lehet. Az Onlife Konferenciára például három előadót is segítettem a felkészülésben, hogy professzionálisabbá és hitelesebbé tegyék a megszólalásukat. Ezt bővítettem ki a céges év végi rendezvényekre szánt konferálás-felkészítő tréninggel, ami már túlmutat a hagyományos beszédtechnikai oktatáson. Az ember néha nem is gondolná, mennyi múlik a helyes szövegkörnyezeten, a tempón, a hanglejtésen vagy akár az eszközök használatán, amikor egy több száz fős rendezvényt vezetünk fel.
Az elmúlt év tapasztalatai – legyen szó a vesztesség feldolgozásáról, a bátorságpróbákról, a közösségi tanulásról vagy éppen a digitális kihívások kiterjesztéséről – mind ugyanarra mutatnak: a beszéd nemcsak beszélni tanít, hanem hallgatni, figyelni és magunkra ismerni.
A hangunkban ott vannak a sikereink és a nehézségeink, a lelkesedésünk és a sérülékenységünk is. Ha tudatosan fordulunk felé, előhívhatjuk belőle azt a bátorságot, ami előrevisz.
A beszéd erőt, összeköttetést és értelmet ad, de csak akkor, ha időnként megállunk, hogy átértékeljük, merre tartunk, mit érdemes „leszüretelnünk”, és hogyan szeretnénk továbblépni. Így válik a hang valódi önkifejező eszközzé – nemcsak a munkánkban, hanem az életünk minden területén.