Tartalomjegyzék
Úgy érzed csacsogsz. Az igazság az, hogy soha nem csacsogunk. Ugyanis egyetlen másodpercre sem tudunk nem befolyásolni másokat. Egy kimondott szó – és annak módja – a változás katalizátora lehet. A beszéd meggyőző ereje a konferenciateremtől az irodáig, a szerkesztőségtől a tárgyalóteremig végigsöpör.
A szavakat ugyanis nemcsak tájékoztatásra, hanem befolyásolásra is használjuk. Minden egyes alkalommal, amikor kinyitjuk a szánkat. A kérdés az, vajon elég meggyőzőek vagyunk-e? És hogyan használd ehhez a hangodat mások meggyőzésére?
Minden beszéd és beszélgetés lehetőséget ad a változásra, a fejlődésre, növekedésre. De ugyanígy a rombolásra, visszafejlődésre és hátrányos helyzetbe kerülésre is. Ötleteid, terveid, beszéded értékét annak meggyőzési képessége határozza meg. Gyakran viszont nem arra koncentrálunk, hogyan közvetítjük üzeneteinket, leragadunk az üzenet tartalmi elemein. Nem tekintünk túl az általunk használt kifejezéseken és szavakon.
Ideális esetben minden jó beszélő újrateremti hallgatóiban azt, amit érez, hisz, gondol. Az igazi magabiztos tekintélyhez kombinálnod kell, amit mondasz, azzal, ahogyan mondod. A szavak önmagukban még nem győzik meg az embereket.
A meggyőzés a beszédben
A meggyőzés épp úgy a tartalom függvénye, mint ahogy a nonverbális jelzéseké, vagy épp a hangszíné, artikulációé és érthető beszédé. A hang persze nem egy testetlen valami, ami a levegőben lebeg. Összefügg a légzésünkkel, az energiával és a relaxációval.
Más szóval, a hang eredendően fizikai, de te töltöd meg élettel.
Ha kinyitod a szád, máris befolyásolsz. Hatást keltsz. Gondolatokat ébresztesz. A témáddal és önmagaddal szemben is. Nem tudsz nem befolyásolni.
Ha nyilvános megmérettetésekben lefagysz, mert lebénít a közelgő nagy tétű helyzet vagy a lámpaláz lehetősége, akkor is befolyásolsz. Benyomást keltesz magadról.
Megjelenéseddel, hangszíneddel, a kommunikációd minőségével is hatással vagy másokra. A retorika épp ezért a meggyőzés tudománya.
Egy előadáson, üzleti konferencián hogyan szólaljunk fel úgy, hogy az hatásos, és meggyőző legyen és elérjük a céljainkat? – szól a költő kérdés. Ha valaha is vallottál már kudarcot egy szervezeti változás előmozdítása, az üzlet megkötése vagy a csapat motiválása során, akkor megérkeztél.
Témánál vagyunk.
A beszéddel való meggyőzés egy tudomány
Szögezzük le: a befolyásolás nem arról szól, hogy ki tud nagyobbat hazudni. Hanem arról, hogyan tudod minél hatékonyabban kommunikálni azt, ami igaz. A meggyőzés tudománya megtanít gondolkodni, kiállni másokért és segít az önbizalmat is felturbózni.
A beszéddel való meggyőzés tudománya segít hozzá ahhoz is, hogy évtizedeken átívelően hiteles tudj maradni. Emlékezetesen, szimpatikusan tudj kommunikálni és beszéd igazán hitelessé tudjon válni. A saját hangerőd, hangminőséged határozott összpontosításával megtanulhatod, hogyan használhatod ki hangod finomságát a közönséged befolyásolására.
A befolyásolás képessége alapvető készség, amely segíthet megnyerni a szíveket és az elméket.
Minden ember ugyanis ösztönösen reagál mások hangjának minőségére. Ez azt jelenti, hogy hangod használhatod bizalomépítésre, empátiára (együttérzés kiváltására), szkepticizmus jelzésére, érzelmek megosztására, igazságtalanság közvetítésére, a lista gyakorlatilag végtelen.
Mi tehát a meggyőző beszéd?
A meggyőző beszéd a kommunikáció olyan formája, amelynek célja, hogy befolyásolja mások meggyőződését, attitűdjét és cselekedeteit. Mert a meggyőző kommunikáció mindig befolyásolja a gondolatainkat, cselekvésre ösztönöz, olykor motivál egy közösséget, zökkenőmentessé tehet egy folyamatot.
Üzenet + testbeszéd + beszédkészség = meggyőzés!
Mindezt alapos tervezéssel, felkészüléssel és gyakorlással érhető el. A meggyőző beszéd tehát egy beszédtípus, ahol a szavaidat, a kiállásodat, a beszéded érthetőségét és követhetőségét, minőségét és vizuális eszközöket használsz a hallgatóság gondolatainak és cselekedeteinek irányítására.
Szóval hogyan kezdj el meggyőzni egy csoport idegent?
Egyáltalán hogyan és miért kell meggyőzni és befolyásolni a nyilvános beszédben? Hogyan kéne rávenni az embereket, hogy osszák meg véleményüket? És hogyan tudsz velük kapcsolatot teremteni úgy, hogy elnyerd a bizalmukat?
A meggyőző beszéd a retorika három formájára támaszkodik
1.Ethos: a beszélő hitelessége. Bebizonyítod, hogy a téma szakértője vagy, és megérdemled a közönséged figyelmét.
2.Pátosz: a beszélő azon képessége, amely képes megszólítani a közönség érzelmeit (együttérzés vagy a félelem elérése), a kapcsolódás egy formája.
3.Logos: a beszélő azon képessége, ahol logikát és érvelést használ a hallgatóság meggyőzésére (példák, kutatások, bizonyítékok). Kifejti az érveit és bebizonyítja a közönségnek, hogy miért igaz az állítása.
Ebben benne foglaltatik Arisztotelész látszólagos érdek-ellenérvelése is, amikor az érvelésnek olyan fajtáját használod, amikor negatív dolgot mondasz, ami „ennek ellenére” pozitív módon tüntet fel téged. Meggyőzés, amelynek az önmagad elleni érvelés az alapja.
A meggyőző beszédben hogyan beszélj magabiztosan?
A meggyőzés sikere gyakran nehezen mérhető jellemzőkkel függ össze, például a meggyőző beszédmódjával. Hangunknak ereje van ahhoz, hogy megmozgassa – vagy elaltassa – a hallgatókat. Ahhoz is, hogy történeteid élettel telivé tedd hallgatóid számára. A hangminőség, a hangmagasság inflexiója, a hangsúly, a tempó és a tempó változatossága, a szünet és a hangod minden érzelmi árnyalata (amit finoman kivetíthetsz), gyakorlatilag korlátlan palettát kínál a meggyőzésre.
Például néhányan gyorsabban beszélünk, ha idegesek vagyunk. Ennek tudat alatti dekódolása a tekintély vagy az önbizalom hiánya lehet a hallgatóságban. A gyors beszédtempó veszélye, hogy nagyobb valószínűséggel omlik össze az artikulációd, harapod el a szavak végét, rántod össze a szavakat. Szünetek beiktatásával például nagyobb súlyt adhatsz egy mondatnak, de időt is a hallgatóságnak az emésztésre. Növelheted a tekintélyt és az önbizalmat. Beszédünkben gyakran használunk szüneteket, kiemeléseket a fontos részek felerősítésére vagy a kontraszt létrehozására.
A hangsúly a kiegyensúlyozottságon van. Dinamikusabbnak, intelligensebbnek, energikusabbnak hangozhatunk általa.
A „rikácsolós hangmagasság” helyett halkabban (kisebb hangerővel) célszerű beszélni, így az emberek a magabiztosabb kiállásodat fogják érzékelni. Ha túlságosan magas hangon beszélsz, elriasztod a hallgatóságot; de ha alacsony szélsőségére csap át, unalmasnak és monotonnak fogsz hangzani. A mélyebb hangok általában meggyőzőbbek.
Hogyan hangozhatsz meggyőzően beszéd közben? – 3 kutatási eredmény
A meggyőzés hangja
- Fókuszált, érzelmileg stabil, stressztől mentes hang meggyőzőbb
Egy kutatás során un. hangtónus-elemző szoftverrel tanulmányozták, mely beszédhangok meggyőzőbbek, és melyek kevésbé. Dr. Mansur Khamitovnak (Kelley School of Business, Indiana University) tanulmányában arra jutottak, hogyha a hangszín fókuszált, nem stresszes (remegő, idegességet tükröző) és érzelmileg stabil, akkor az meggyőzőbb.
Úgy tűnik továbbá, hogy a mély hangszín az egyik fő mozgatórugója a fókuszált hangtónusnak, amely egy másik kutatási kísérletükben 27,4%-kal növelte a meggyőzés sikerességét. (Wang, XS, Lu, S., Li, X., Khamitov, M., & Bendle, N. Audio Mining: The Role of Vocal Tone in Persuasion . Journal of Consumer Research (2021. február).
- A beszéd akusztikus tulajdonságain (pl. hangmagasság és hangerő) keresztül is meggyőzhetsz másokat
Minden alkalommal, amikor kapcsolatba lépsz valakivel, az illető megpróbálja kitalálni, mennyit tudsz arról, amit mondasz, mennyire vagy tájékozott, mennyire tűnsz magabiztosnak.
Ebben a küldetésben az első lényeges jellemző az intenzitás, ami a hangod erősségéhez kapcsolódik (nem feltétlenül a hangerőhöz!). Az erőt ugyanis a légzés révén érheted el, ahogy kivezeted a levegőt a légutakból. Ahhoz, hogy helyesen vegyünk levegőt beszéd közben – ami ugye a beszéd alapja –, megfelelő légzéstechnika elsajátítására is szükségük van. Hangunk ezáltal erősen, rezonánsan és magabiztosan szólal meg.
A tanulmányok azt mutatják, hogy ahhoz, hogy valaki hitelesebb legyen, magasabb intenzitású hangot kell kiadnia, mint alacsonyabbat.
A feladat nem könnyű, még az ügyvédeket is megizzasztja. Akik óvakodnak attól, hogy túl messzire menjenek az intonációjukkal. Nekik meg kell tartaniuk aktív és kellemes, de mégis komoly hangzásukat. Hiszen ügyvédek, nem prédikátorok.
Az intonáció nagyon fontos. Ez az mondat egészen mást jelenthet, ha más hanglejtéssel mondjuk. Az intonációd határozza meg, hogy az emberek mit fognak gondolni.
Van Zant és Berger 2019-es kutatása a hangmodulációra, mint „paralingvisztikus jelzésre” összpontosít. (Van Zant, AB és Berger, J. (2019). Hogyan győz meg a hang. Személyiség- és szociálpszichológiai folyóirat)
Tehát azt vizsgálták a kutatásban, hogy a hangmagasságnak, a hangerőnek és a beszédsebességnek milyen a szerepe a hatékonyabb kommunikáció megteremtésében. Egyes „hangjellemzőket” meggyőzőbbnek találtak, még akkor is, hogy a közönség tudtában volt annak: meg akarják őket győzni.
Mik voltak ezek?
Az erős hangvonások növelik az észlelt magabiztosságot és ez növeli a meggyőzést:
- hangerő hangosabb és változatosabb,
- hangmagasság valamivel magasabb és változatosabb,
- sebesség pedig valamivel gyorsabb.
Kicsit hangosabb és változékonyabb hangerő – amikor gyakrabban váltogatod az alacsony és nagy hangerőt – meggyőzőbb, tehát összességében az átlagos hangerőnek magasabbnak kell lennie, mint a társalgási beszédben. A tanulmány az első, amely különbséget tesz a nyelvi és a paralingvisztikai megközelítések között, és bizonyítékot ad arra, hogy az egyén hangja hatékonyan képes meggyőzni másokat akkor is, ha a szavak kudarcot vallanak.
- Hangod általános hangerejét változtatod
Azaz nem egy hangerőre beállva viszed végig a beszédet, hanem váltakozva. A Journal of Personality and Social Psychology című folyóiratban megjelent cikk szerint meggyőzőbbnek tűnhetsz, ha a szokásosnál hangod általános hangerejét változtatod (azaz hangosabban és halkabban is beszélsz). Magabiztosabbnak fogsz tűnni, és pozitív hatással lesz általános meggyőzőképességedre.
A meggyőző beszédek valamivel gyorsabb ütemben szólnak, gyakran váltanak a gyorsabb beszédről a lassabb beszédre, hogy egy pontot, infót hangsúlyozzanak.
A vokális kommunikáció meggyőző használata változatosabb hangmagasságot és valamivel magasabb átlagos hangmagasságot is jelent.
Tehát egy olyan finom eltolódásról van szó, amely akkor következik be, amikor buzgón és elkötelezetten beszélsz vagy egy jó történetet mesélsz el. Ez az energia és a lelkesedés valamivel magasabb hangot kíván meg.
Meggyőzésgátló radar?
Mindannyiunkba bele van építve egyfajta meggyőzésgátló radar, amit a pszichológusok reakcióképességnek neveznek. Ha valaki megpróbál minket meggyőzni, ellenállunk. Ez a reaktancia jelensége.
A reaktancia az a jelenség, amely a tukmálás ellen egy hárító rakétákat vetünk be, és akkor aktiválódik, amikor úgy érezzük, hogy a szabadságunkat korlátozzák. Amikor meg akarnak győzni. A használt szavakból és egyéb jelekből pedig rögtön meg tudjuk állapítani tudat alatt, hogy valaki befolyásolni próbál minket. A meggyőzőképességünket épp ezért a hangunk minősége a közönségben tudat alatti is pozitív irányba befolyásolhatja. Amikor a hangerőt, a hangmagasságot és a sebességet egyszerre koordináljuk meggyőzővé.
A hangod az eladás kulcsa
Például értékesítési vezetőként használhatod meggyőzési készségeit mások befolyásolására, bizalmuk elnyerésére, valamint arra, hogy azonnal megkedveljenek, és szóba álljanak veled.
Ha valóban megpróbálsz meggyőzni valakit – mondta Van Zant – fontos, hogy hallják a hangodat. Nem mindegy, hogy lassan és megfontoltan beszélünk, vagy átrohanunk a gondolatainkon és megbotlunk a szavainkon. A meggyőző kommunikáció elengedhetetlen készség a körülötted élők befolyásolásához. Attól függően, hogy hogyan fogalmazol meg egy ötletet vagy ajánlatot, fogják azt lelkesedéssel vagy elutasítással fogadni.
Számos előadó hangja rendszerint remegő, gyenge, monoton. Ezért az érthető, tiszta és erőteljes beszédhez a légzés, a hang és az artikuláció helyes sorrendjére van szükségük nekik is, valamint azok koordinálására. A hatékony beszéd elsajátítása tanulható; neked is lehetőséged van rá.
