Apró betűs rész. Tudod az, amit rendre szinte senki nem olvas el – majd később kezdi el bánni, mert teljesen más perspektívába helyezi a nagybetűs élet írta szöveget. Azt a szöveget, ami nálam például úgy szól, hogy “Ági egy sikeres beszédtanár”, vagy úgy, hogy “Ági mindig vidám és lelkes”, vagy úgy, hogy “ő egy energiabomba”.
DE most jön az apró betűs rész. Ami a jól ismert jéghegy csúcsa alatt van.
HANGolódj velem az elmúlt 5 évemre és ismerd meg a hús-vér emberi oldalam, ami hozzájárult a szakmai munkám minőségéhez és ebből kifolyólag a te beszédsikereidhez is.
Beszédtanárként nemcsak a beszéddel kapcsolatos nehézségeidet ismerem. Ezért ebben a 35. szülinapom alkalmából született cikkben nem a rózsaszín ködről és tévhitek által lefestett beszédtanárról szeretnék veled beszélni.
Hanem az apró betűs részről.
Mi is van ide leírva apró betűkkel, ami nélkül soha, de soha nem fogod megismerni az érthető, tiszta beszédért küzdő és téged támogató beszédtanárod, Ágit?
Sőt, talán a te jövőbeli sikereidet sem?
Ácsi, mielőtt válaszolnék.
Ne szaladjunk előre ennyire.
Még beszéljünk egy kicsit egy számodra is izzasztó jelenségről.
Beszéded a bizonytalanságod jelzőlámpája
Biztos vagyok benne, hogy te is tapasztaltad már: vannak sokkoló élethelyzetek az életben.
Vannak olyan nyilvános megmérettetések, amikor lefagysz. És van, amikor azért merevedsz le, mert lebénít a közelgő nagy téttel járó helyzet vagy a lámpaláz lehetősége.
Máris a bizonytalanság élő szobra leszel, amely korlátozza a lehetőségeidet.
Szóról szóra küzdesz meg azzal, hogy érthető és hallható legyél minden felszólalásnál.
Órákat készülsz, mégis sorra vesztik el az emberek a fonalat, amikor megszólalsz. Ideges vagy, túl halkan indítasz, amely a bizonytalanság jelzőlámpája.
Ha vállalkozó, vezető, értékesítő vagy, netán képviselsz egy ügyet, akkor gyakran hátrányként élheted meg a gátlásaidat.
Érzed a disszonanciát. Úgy érzed, hogy nincs összhangban a személyed azzal, amit mutatsz önmagadból.
Te pedig csak állsz lebénult aggyal és lebénult testtel a kör közepén.
Hányszor élted meg ezt?
Szerintem megélted már rengetegszer.
Miközben tudod, hogy jó eséllyel legközelebb is így lesz. Legközelebb is lemerevedsz. Legközelebb is kiszolgáltatottan várod, hogy vajon milyen hatással leszel az emberekre.
Mert a beszéded alapján ítélnek meg mások.
Lapos. Élettelen. Gyenge.
Szóval kizárt, hogy felszólalj egyes meetingeken, de a munkakörödből kifolyólag ez nem eldöntendő kérdés. Úgy érzed, nem tudsz a felszínre úszni, hogy levegőt vegyél.
Miközben irigykedve nézed, ahogy mások a víz felszínén koktélt szürcsölgetve cseverésznek a szakmai csirip-csiripeken.
Nyugi.
A kétségbeesett kapálózás nem vezet semmire.
Pörgünk, miközben mindenről lemaradunk?
Az elmúlt 5 évem paradoxona, hogy padlógázzal száguldottam én is, mégis mindvégig egy lassított felvételt néztem.
Magánéleti kihívások, újrakezdés nulláról, a hihetetlen szorongások, stressz, covid, betegség, műtét, biztos főállás feladása, vállalkozói lét szépségei.
Néhány mérföldkő az életemben, ami egyben egy start vonal is volt. Egy iránytű valami egészen felemelő fejlődés irányába.
Hidd el, én is ismerem azt a maró érzést gyomortájt, a stressz okozta fizikai tüneteket és a magabiztosság hiányát. Tarts velem a következő sorokban és ismerd meg a beszédtanárod, Ágit.
És talán a történetem által saját magadat is.
Mert a te beszédtanárod ezekben az élethelyzetekben született meg és azt üzeni, hogy igenis létezik a méltóságot, egészséges önbizalmat sugárzó önmagad.
De ennek elérése maraton, nem pedig sprint.
Ismerd meg „5 évem 5 szabályát”, hogy neked már könnyebb legyen.
5 évem – 5 szabálya
1. Ági szabály: Mozgásban maradni
Bármely téttel jár is az adott élethelyzet, lefagyva várakozni a biztos veszteség receptje.
Előbb-utóbb az antilop, a zebra, sőt a szarvas is elkezd rohanni.
A mozdulatlanság stratégiája az élethelyzetek barátságtalan ragadozóival körbevett világában nem egy életbiztosítás.
Ők ugyan az életükért futnak, de valahol Te is az életedért futsz.
Az önbizalomért, a dicséretért, az elismerésért, a szuper visszajelzésekért, az előléptetésekért, amik felvillanyozzák a hétköznapjaidat.
Az életedet.
Valahol Te is az életedről döntesz, amikor vagy lépsz egyet előre, vagy továbbra is kiszolgáltatottként várod a környezeted ilyen-olyan ítéletét önmagadról.
A megmozdulás olykor a félelmek levetkőzését jelenti.
Máskor megszabadulást a múltadtól, egy gyengeségedtől, beszédhibától. Máskor egy bátor kilépést egy társaság közepéből.
Mozgásban maradni.
Mi az az erő, ami téged hajt, értelmet, céltudatot ad, reggelente felkelt az ágyból?
Mi mozgat, visz előre?
Csoportos foglalkozásaim keretén belül például személyesen segítek neked abban, hogy ráláss pontosan mi is a nehézséged a kommunikációban.
Első lépéstől az utolsóig haladunk végig az összetartozás élményével a siker felé vezető úton, ahol kellemes érzéseket, kellemes pillanatokat élsz át. Valamint visszajelzésekkel gazdagodhatsz. A mozgásban lévő ember nem fél hibázni, nem fél kipróbálni magát és olykor rosszul dönteni.
Dönt, gyakorol, halad, aztán módosít, ha szükséges.
A csoportos kurzusokon mindvégig mozgásban maradunk.
2. Ági szabály: Covid – lábjegyzetek a káoszban elért fejlődéshez
Covid.
Egyetlen szó, mégis egy világot ír le. A szakmában például annyit:
Online. Mindent. Sok videós tartalmat.
Miközben még mindig ott van bennünk a szimpla nyilvános szereplésekből fakadó szégyen, félelem és kishitűség – az ismert érzelmek a szituációk során. Híján vagyunk az önismeretnek.
Ehhez adódik hozzá, hogy a testbeszéd, az arcmimika és a beszéded még inkább górcső alá kerül a képernyőn, ahol kínosan őszintén kijönnek a bakik is.
Ráadásul nem sejtettük azt sem, hogy ez velünk is marad.
Egy helyzet, amelyben nem csak túlélni kellett, hanem jól csinálni, mert ebben a helyzetben helyt állni JÓL, bizony még kelleni fog a jövőben is.
Az egyik napról a másikra odakötöztettek engem is a székhez, elém tolta az élet adta lehetőség a gépet és annyit mondott nekem: csináld!
Kommunikálni tudsz, ebben semmi új nincs.
Csakhogy az online térben sokkal nagyobb és több energiát kell mozgósítani magunkból, hogy átadjuk a tananyagot, a tudásunk. Ahhoz is, hogy összelapátoljuk a hallgatókat, diákokat vagy fenntartsuk a magántanítványok érdeklődését.
Lehetsz bármilyen kiemelkedő szakember, ha eredményesebb kapcsolatteremtésről áhítozol az online szférában, először meg kell ismerned a legfontosabb alapigazságokat az online tér és a beszéded kapcsolatát illetően.
De ez a felspannolt állapot bizony megmutatta, hogy nekem sem mindenható a hangom.
Mert elfáradt.
Bár hiába tudom, mit kell tennem érte és hogyan óvjam meg; azt nem tudtam, hogy ez az időszak újszerűen és nagyon másképp vesz majd igénybe.
Azóta még nagyobb hangsúlyt kap bennem, hogy semmit ne vegyünk alapnak, mert bármi bármikor bemondhatja az unalmast. Hiába vagy kiváló kosaras, ha egyszer kifordul a térded, akkor off a karrierednek.
Ennél a pontnál kezdtem el jobban megbecsülni a hangképző szerveimet és sokkal inkább szemléletem azt is, hogy mekkora érték, ami a torkunkban van. Egy rendkívül bonyolult és lenyűgöző folyamatról beszélhetünk, amely annyi testrészed veszi igénybe, hogy már az csoda, hogy egyáltalán tudsz beszélni.
A beszéd a világ legtermészetesebb dolga az emberiség számára, pedig roppant összetett folyamatról van szó. A rádióhoz hasonlóan bárki bármikor, bárhol „bekapcsolhatja”, de kevesen tudják, hogyan működik.
Óvd és becsüld meg minden nap.
3. Ági szabály: Gimiben dolgozni, onnan kilépni – avagy a legőrültebb döntésekből születnek a legjobb sztorik
Gimnáziumi tanárnak lenni biztonsági háló.
Gondoltam én.
Merthogy kell valami biztos. Anélkül, hogy ezt mondták volna otthon, ennek a gondolkodásmódnak a tudatában nőttem fel. Nem azért, mert nem támogattak a szüleim a kiugrási kísérletemben, csak egyszerűen nem voltunk az a nagy vállalkozószellemű család.
Mentalitásban, szemléletben semmiképp sem.
Nos, a biztonsági háló karon fogta a nagy elhivatottságom – miszerint mindig is emberekkel akartam foglalkozni – és máris kész volt a nagybetűs stagnáló életem.
Egy gimiben mégiscsak a jövő generációját tanítom. Mégis itt kezdett füstölni az a bizonyos motor a folyamatos és nagy fordulatszámon pörgő szakmai életemben. Tudatosul bennem, hogy ha hosszú ideig szünet nélkül kizsigerelem önmagam – még ha aprónak tűnő kis feladatokkal és programokkal is – annak komoly következményei lesznek.
Nagy levegő, szív, sűrít, benntart. Elszámol tízig.
Ennél a pontnál mondtam önmagamra igent és nemet az oktatási rendszerünkre. Itt jöttem rá arra is, hogy a felszabadult energiáim és időim hozzásegítenek ahhoz is, hogy termékenyebb, kreatívabb lehessek és az alkotói vénámat is jobban ki tudjam aknázni.
Amikor először mondtam saját magamra igent, eszméletben felszabadító érzés volt. És az igennel persze nemet is mondtam.
Mégpedig arra, hogy az eddigi életem nem AZ UTAM, hosszú távon. Egy szabadabb és alkotóbb életbe kezdtem be, amiben, ha én is jobban vagyok, az másoknak is előnyt jelent. Hiszen ők is jobbat kapnak belőlem.
Az érzelmek elfojtása, a megfelelési kényszer, a fájdalmad meg nem élése, a helyzeted tagadása egy lassan ölő méreg.
Az első lépés mindig az őszinteség.
Segítő céllal legyél őszinte önmagaddal.
Azzal is, ha homlokzatépítés helyett kimondod: igen, ez most sz@r.
A helyzetem, a kommunikációm javulásra szorul. A hiányosságaim valósak, az élet pedig nem egy finom torta, amelynek minden szelete repetára érdemes.
Amint felvállalod a helyzetedet, lehetőséged nyílik jobbá tenni azt.
Gyakran mondják, hogy a hangnem, a testbeszéd, a mimika hatalmas szerepet játszik a kommunikációnkban. A kommunikáció társadalmunk gerince.
Lehetővé teszi, hogy kapcsolatokat alakítsunk ki, befolyásoljuk a döntéseket és motiváljunk, előidézzük a változást. Kommunikációs készségek nélkül a munka világában a fejlődés szinte lehetetlen.
A beszédtechnika fejlesztése ezért egy önismereti út első lépése vagy állomása.
A beszédtechnika segíti a kibontakozást, önbizalmat ad és magabiztosabbá tesz a kommunikációban.
4. Ági szabály: Milyennek kell lennie egy beszédtanárnak? – avagy a merj önmagad lenni, és ezáltal sikeres
Montágh Imre.
Egy ország ismeri, nem kell bemutatni. Logopédus, showman, a beszédtechnika atyja, alfája és omegája.
Az ember, akivé soha nem tudnék válni.
Nem pusztán amiatt a nyilvánvaló tény miatt, hogy nem vagyok férfi – ami kuriózum a gyógypedagógus szakmában – hanem mert nem vagyok alappillérek letevője.
Akkor mi vagyok pontosan? Olyannak kellene lennem, mint azok a beszédtanárok, akik a rádióban és tv-ben híres bemondóként szólalnak fel?
De hát olyan hangom sosem lesz….
Olyannak kellene lennem, mint egy magyar tanárnak? Az összes nyelvtani szabály birtokában, aki szigorú tekintettel néz a szemüvege mögül és ha a tanítványa elront valamit, akkor megfélemlíti azt?
Legyek steril, mint a kommunikáció szobra?
Valahol azon a ponton csúszik félre sok ember élete – az enyém is–, ahol a döntési lehetőségeink véglegetekben beszűkülnek a saját fejünkben.
Amikor komolyan elhisszük, hogy két út közül választhatunk: egy preferált személy 1 és egy preferált személy 2 életének lemásolása közül.
Hamvas Béla gondolata sokatmondó: amikor nem tudod, mi lesz, akkor kezdesz el élni.
Ma mindenki a benyomáskeltéssel, a hatáskeltéssel van elfoglalva. Csak egyetlen egy dolgot felejtünk el: önmagunk lenni.
Erőlködés nélkül. Felszabadítóan.
Gyakran átver minket a természetes műalkotás illúziója.
Pedig a tökéletes nem reális.
Ha te nem hiszel magadban, miért várod el, hogy mások higgyenek? „Ohh, hogy hinnél sziklaszilárdan, ha annyira tökéletlen vagy még előadóként?!” Akkor inkább azt kérdezem meg, hogy miért mutogatsz a gátjaidra, ahelyett, hogy ránéznél, van-e valóságalapjuk?
Merj önmagad lenni. Ebben az attitűdben olyan oldottság, kreativitás és szabadság van, hogy szinte mindig több pozitív visszajelzést jelent, mint amikor valaki összetöri magát azért, hogy olyan legyen mint Géza, Béla vagy Juci.
Rengetegen vannak, akik valójában csak egy-egy olyan krízisben, megpróbáltatásban kezdenek el élni, kivirágozni, amikor kénytelenek kilépni a komfortzónájukból.
Mert rákényszeríti őket, hogy elkezdjenek hangot adni, érezni, cselekedni, amit már régóta nem tettek meg. Sokszor ezekben a helyzetekben döbbenünk rá, hogy valójában kik vagyunk és mire vagyunk képesek.
Ennek felismerésével jó sok évem elment.
Pontosabban azzal, hogy amilyen ténylegesen vagyok, nos azt a személyt, szakembert rejtegessem a világ elől.
Akkor lettem igazán jó szakember, amikor önmagamból fogalmaztam meg a szakmát. Te pedig akkor találod meg a szakmai hangod, a szakmai értékrended és akkor fogalmazod meg a szakmai értékrended, amikor magadból tudod azt megtenni.
Felszabadító érzés lesz.
Ebben az egész tökéletesség-hajkurászásban ugyanis csak egy dolog veszik el: a valódiság.
Ami lehet, hogy nem tökéletes, dicséretes ötös és ötcsillagos, de saját, valódi.
Minden más csak szerepjátszás, amire mások is annyit fognak reagálni: „hm, majdnem, de mégsem”. Inkább passzolom.
A beszédtechnika nem megváltoztatni akar, hanem kibányászni a legnagyobb értékeidet.
Ahhoz, hogy ezt még nagyobb szintre emelhessem, 2024-ben terveim szerint megszületik a beszédtechnika klubom, amely lehetőséget teremt, hogy folyamatos eléréssel ráláthass a kommunikációs nehézségeidre.
5. Ági szabály: Nem az számít, amit látsz, az csak a jéghegy csúcsa
Soha nem felejtem el, amikor egy barátnőm megkérdezte az n+25. önfejlesztési folyamatom után: “Na, és jobb már?”
Nekem – akinek az önismeret, önfejlesztés egy life-long learning – elég nehezemre esett erre mit mondani.
Sőt, azt gondolom, hogy akinek a személyisége a munkaeszköze, önmagából dolgozik. Emberekkel dolgozik, interakciókban létezik. Ha valami olyan intim dologgal foglalkozik, mint a beszéd, annak nem kérdés, hogy magával is foglalkoznia szükséges.
Nem csak kötelességem, de felelősségem is.
Akkor tudok adni magamból, ha minél több mindent megismerek önmagamról.
Aki pedig beszédtechnikára adja a fejét, az is egy ehhez hasonló kalandba vágja bele magát. Többet szeretne magáról tudni, jobban használni a hangját és közelebb kerülni a megszólalásához.
Képzeld el, hogy a legfiatalabb tanítványom 13 éves, a legidősebb 56. A beszédtechnika fejlesztése nem korfüggő. Nincs egy ajánlott életkor vele kapcsolatban.
Könnyű beszéded nyeresége pedig nem az, hogy ezzel bármit is hozzátehetsz az életedhez. Mindez ugyanis finom körítésként jelenik meg nálad, ahol az emberek hozzátapadnak a te vonzó, lenyűgöző és egyébként egyszerű és természetes, könnyed közlési formáidhoz.
A könnyű beszéd nem technika által jön létre. A technikával csak rövid távon lehet önbizalmat szerezni, hosszú távon nem. 30 mp után pedig már hosszú távon evezel. Mi a megoldás?
Először önmagadnak kell tetszened.
Ezután fogsz tudni tetszeni a világnak.
A sorrend nem felcserélhető.
Ehhez pedig tisztában kell lenned egy jelenséggel, amit úgy hívnak: A felszín alatt, a jéghegy csúcs effektus.
Minden mögött vagy alatt sokkal több minden rejlik, mint amit látunk belőle. Nagyon könnyen dobálozunk a “karrierista nőszemély” és egyéb sztereotip kifejezésekkel, de az esetek nagy többségében sokkal több van ezek mögött, mint ami látható.
Azért, mert ránézésre valaki jól van és egészséges, nem biztos, hogy az.
Azért, mert nincs gyereke, nem biztos, hogy karrierista, aki nem akar családot.
A csodálatosra pingált homlokzat mögött gyakran ott rejtőzik a ki nem mondott szorongás és bizonytalanság. Vagy épp a kevésbé önbizalomteljes kiállás mögött egy tiszta szívből jövő tenni akarás és lehengerlő szakmai tudás.
Egy sztoriban mindig az a legizgalmasabb és legmotiválóbb, amit nem látsz.
Mindaz, ami látszik és ami mögött van, feszíti az emberben rejlő szerepeket. Hiszen mindannyian csak annyit látunk a világból, emberekből, amennyit a saját helyzetünk, tapasztalataink, beleérző képességünk alapján láthatunk.
Vagy amennyit a másik abból megmutat nekünk.
A saját élmény-, tapasztalat- és értékvilágunkból eredő szubjektív elemeink alkotnak ítéletet mások felett. És előfordulhat, hogy egy idő után mi magunk is elkezdjük elhinni ezeket a stigmákat.
Egy beszéd is csak a jéghegy csúcsa.
Ezért ne csak hallj, de láss is! A „hallottak” mindig csak a jéghegy csúcsa.
Ne ítélj a felszín alapján!
Tény, hogy a beszédünk alapján ítélnek meg minket mások. De látják-e a beszédünket a maga meztelen valójában, vagy csak azt hallják, ami a felszínen van?
Mindennek ugyanis oka van.
A nehezen érthető szavaknak. A nehezen követhető beszédnek. A túl gyors, vagy „elharapott” és „elmosódott” szavaknak. Az izgalom miatt remegő hangnak és a folytonos őzéseknek.
A jelenségeknek sokkal mélyebb gyökerei vannak. Lehet, hogy az illető fogszabályzós volt, sokat stresszel, lámpalázas, nem ismeri a hangját eléggé, nem veszi helyesen a levegőt vagy rossz a fogsora.
Esetleg gyerekként kirugdosták szerepelni, pedig utálta.
Ha halk beszédű, főnöke máris azt hiszi, hogy nyuszi. Kár érte előléptetni, mert úgyse fog tudni érvényesülni.
De vajon látja-e a jéghegyet a maga teljességében?
A legfontosabb tanácsom beszédtanárként
Felejtsd el azt, hogy ha valami nem sikerül, akkor azért büntetés jár.
A beszédtechnikával megtapasztalod, hogy a sikertelenségre megértő segítség társul. Ideje kidobni minden olyan feleslegest, amely elveszi a helyet a lényegestől. Ami anno illett hozzád, nem biztos, hogy a jövőben kifejez még téged.
2024-ben még egy bátrat léptem. Elindítottam képzési platformomat, ahol videós tananyagokat találsz. Kezdj el velem lépkedni az önfejlesztés útján, hiszen minden karizmatikus kommunikátor valahol elkezdte. Legyen ez a kezdet számodra. BeszédErő képzéseimet itt találod meg.
Hírleveleimben kupon kódot is találsz majd hozzá, így ez a lépés ne maradjon ki. (Görgess az oldal aljára!r
Ha pedig nem szeretnél lemaradni cikkeimről, korlátozott létszámú, újonnan induló tréningjeim időpontjáról, iratkozz fel!
Feliratkozom!
